Augusztus 18,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Néhány ezer szélsőliberális elmebeteg agymenései

Nem szeretünk önkéntes alapon felületet biztosítani az állampárt megmondóemberei által a nyilvánosságba belekiáltott pusztító gondolatoknak, de az ország újabb kétharmados letarolásának és egy százezres demokráciapárti tüntetés bagatellizálásának fényében és árnyékában idekívánkozik a Magyar Idők nevű propagandatermék magát szociológusként definiáló szerzőjének brilliáns irománya:

Cím: AZ ORSZÁGNAK BÉKE KELL

Alcím: NE VEGYÜNK TÖBBET TUDOMÁST A LIBERÁLISOKRÓL, NEM AZ ÖVÉK A HAZA, HANEM A MIÉNK

Lényeg: A liberálisokkal nem lehetséges semmiféle nemzeti minimumban való megegyezés, mert ők született ellenségei a nemzetnek, a nemzetállamnak (…) A liberálisok mindennek az ellenségei, ami alapján mi meghatározzuk magunkat.

És még: Az országnak békére van szüksége. Ehhez az kell, hogy a nyilvánosságban ezerszeresen túlreprezentált liberális szélsőségesek hatása megszűnjön a közbeszédre. Ennek a választási sikernek ehhez kell vezetnie. A kormányzatnak, a Fidesznek, a jobboldali értelmiségnek és az embereknek az ország valóságáról és jövőjéről kell beszélnie, és nem néhány ezer szélsőliberális elmebeteg agymenéseiről. Az emberek békét és nyugalmat akarnak. Ezt veszi el tőlük immár három évtizede a militáns liberális szélsőségesek permanens „forradalma”.

Ugyan a meglehetősen terjedelmes tudományos-fantasztikus fejtegetés még a szombat esti tüntetés előtt íródott, és minden egyes sora a maga nemében aranyat ér, most érdemes erre a néhány mondatra koncentrálni. Ami megmagyarázza, hogy mire számíthatunk a zsinórban harmadik kétharmados Fidesz-kormányzástól. Az országnak béke kell. Az országban pedig akkor lesz béke, ha nem veszünk tudomást arról, hogy léteznek másfajta emberek is, mint mi. Mármint mi, jobboldaliak, fideszesek, nemzetiek.

Az emberek békét és nyugalmat akarnak. Az országban márpedig azért nincs béke és nyugalom, mert még mindig itt vannak ezek az elmebeteg szélsőliberálisok a maguk túlreprezentált agymenéseivel, és azt hiszik, a haza az övék is. Pedig nem. A haza a miénk. Ez a béke záloga. Az nem szít békétlenséget és nyugtalanságot, hogy a plakátokról üvöltő gyűlölettel kitapétázott ország legeldugottabb szegletében is migránsinváziótól retteg a nyomorúságtól kettőig nem látó polgár. Az szít békétlenséget, hogy még mindig van szabad sajtó, hogy nem mindenki esküdött fel a Fideszre, és hogy néhány ezer elmeroggyant a liberalizmus nevű fertőző betegségben szenved.

Nem igaz, hogy eddig nem tudtuk, de leírva látni mégis elborzasztó: nekik a jól megérdemelt kétharmadukkal az jelenti a békét, ha minden az övék, ha a hazából és a nemzetből kitagadják azokat, akik nem tapsolnak önfeledten a Fidesz túlhatalmának. Érdemes ezt jól megjegyezni, mert minden innen indul és ide tér vissza. Ezért nincs egy ország, egy nemzet, és ezért nem is lesz. Addig legalábbis, ameddig az ember értékét az adja, hogy fideszes, vagy nem fideszes. Ameddig az egyedüli kormányprogramot az ideológiai sokszínűség létjogosultságának tagadása képezi. Az egypártrendszer legnagyobb dicsőségére. Ameddig egy virtuális kétharmad kisajátítja magának az országot, a nemzetet, a hazát.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.