NEHAZUGGY

Nagy pofon a szarnak

Napsugaras jó reggelt, vidám napot, jó egészséget mindenkinek! Én most csodálkoztam rá arra, hogy a KDNP alighanem erősen szélsőjobboldali. Vagy ha maga a párt nem is az – vagy nem is nagyon létezik, mert saját erőből a parlamentbe sem jutottak volna be, még az előtérbe sem -, a párthoz erősen köthető, de legalább a mi adónkból finanszírozott Vasárnap című portál egészen úgy fest, mintha. Ezt – a nem kicsit radikális – cikket legalábbis ők jelentették meg, mutatom az elejét:

Azt követően, hogy a lengyel alkotmánybíróság üdvös módon korlátozta a magzatgyilkosságok jogi lehetőségeit az országban, feminista, szélsőbaloldali és liberális csoportok agresszív tüntetésekbe kezdtek. Ahogy arról a Vasárnap.hu is több ízben beszámolt, a tiltakozók templomokat gyaláztak meg, szentmisékre törtek be, keresztény híveket és papokat vegzáltak, szentek szobrait rongálták, miközben a korlátlan abortuszt propagálták. 

Nincs nekem bajom a gonzo újságírással. Sőtpláne. De ez konkrétan nem az, hanem hazudozás és uszítás. Hazugság, mert nem magzatgyilkosságról van szó, hanem a súlyosan sérült, beteg magzatok művi abortálásának lehetőségéről. Hazugság, mert nem a korlátlan abortuszt propagálja senki, hanem azt, hogy ne kelljen egyetlen nőnek sem átmennie azon, hogy kihord és megszül egy súlyosan beteg, életképtelen vagy emberi életre soha nem képes gyereket. És uszítás azért, mert nem feminista, szélsőbaloldali és liberális csoportok agressziójáról van szó, hanem elemi erejű társadalmi felháborodásról. Ez tényszerűen egy szemét iromány.

Ámde. Itt az ellenpólusa is ennek a mocsoknak, mégpedig olyan különleges ellenpólus, ami tökéletesen kiegészíti a habzó szájú gyűlöletet, ami fentebb olvasható.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar ma is templomépítő nemzet, amire „a mostani, templomromboló időkben igencsak büszkék lehetünk”.

Kifejtette, az egyház és a kormány együtt dolgozik a templomok megújításáért, újak építéséért. Kormányzásuk 15 éve alatt 3 ezer templom megújulását és 130 felépítését támogatták, ezek közül 1124 református templom újult meg és 47 új épült – közölte, hangsúlyozva: a kormány dolga az épített örökség megvédése és a tettrekész gyülekezetek támogatása.

Mindez tegnap hangzott el a csömöri református templom felépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten. Tehát templomromboló időket él a miniszterek elnöke, ezért aztán szemrebbenés nélkül önti a mi adónkat az egyház felvirágoztatásába. Tényleg sokkal fontosabb egy ország életében az, hogy jó sok templom és focistadion legyen, mint az, hogy legyen hely az idősotthonokban azoknak, akik már nem képesek méltó életet élni segítség nélkül, fontosabb, mint az, hogy a nővéreknek ne kelljen a dupla műszak után takarítást vállalniuk azért, hogy kijöjjenek a fizetésükből, fontosabb, mint megfelelő támogatással segíteni a beteg családtagjukat ápoló, ezért munkát vállalni nem tudó embereket. Fontosabb, mint segíteni azoknak a családoknak, melyek elveszítették a válság miatt a jövedelmüket. Fontosabb, mint a huszonezer forint nyugdíjból vagy rokkantellátásból élők pénzét megemelni annyira, hogy ne haljanak éhen. Fontosabb, mint megfizetni a könyvtárosokat, a szociális munkásokat, fontosabb, mint légkondicionálóval felszerelni a műtőket, méltó pihenőt kialakítani a mentősöknek, tűzoltóknak, netán normálisan megfizetni őket. Tényleg létezik Orbán Viktor fejében egy fontossági sorrend, de annak az első húsz helyére az ország lakóinak életminősége, egyáltalán, az élete csak a propaganda szintjén fér be, a valóságban nem. Mindezekkel együtt természetesen Brüsszel rohadjon is meg, de azért küldje a pénzt. És persze Brüsszel ne ugasson bele Orbán Viktor dolgába, ha már mi, akiknek a pénzéből nagyvonalúskodik, szintén nem szólhatunk bele semmibe. Hányok.

Az a helyzet, hogy véleményem szerint az Orbán-rezsim sokkal többet ártott a külhoni magyaroknak, mint bárki a történelem során. Akkor is így gondolom ezt, ha sok külhoni magyar most még nem látja, mekkora pusztítás fog maradni a horda elvonulása után. Pontosan ugyanezt gondolom a vallással kapcsolatban is. Az elmúlt évtizedekben senki ilyen károkat nem okozott a hívő embereknek. Nem a divatkeresztényekről beszélek, hanem azokról, akik nem aggatják magukra a vallást, mint egy bazári kösöntyűt, hogy mindenki messziről lássa, hanem azokra gondolok, akik valóban, lelkükből hívők. Sok ilyen van. Minden vallásban vannak ilyenek, ők azok, akik aligha fognak ezekben a templomokban megfordulni mostanában. Azonban ezzel a nyíltszíni összeborulással az egyház és a kormány között bizonyosan sikerül elérni azt, hogy akik eddig természetesnek, mindenki elemi jogának és magánügyének tartották a hitet, lassan összekeverik a kirakati vallásossággal. Ez pedig nagyon kártékony dolog, és konfliktusforrás. És nem, nem a magyar társadalom változott meg, nem az emberek lettek rosszabbak. Az Orbán-rezsim pusztításának eredményét láthatjuk. Itt is. Most is.

Úgy fest, a járvány nem lassít még akkor sem, ha templomokkal és stadionokkal próbálják az útját állni Orbánék. A kormány az egyéni védekezésre számít, amúgy is megmondták a magyaremberek a nemzeti inzultációban, hogy az országnak működnie kell. Tehát működik. Lehet menni meccsre például, az mindennél fontosabb. Engem nem is zavarna, ha utána a szurkoló két hét szigorú karanténban várná ki, hogy sikerült-e megfertőződnie. De nem várja ki, boltba megy, utazik a buszon, bemegy a munkahelyére, jár-kel és ha úgy van, hurcolja a vírust. Körülöttünk már minden ország szigorú intézkedéseket léptetett életbe. Tegnap este éppen Boris Johnson jelentette be, hogy Anglia december másodikáig bezár. Nem arról van szó, hogy én örülnék, ha nálunk is szigorítások lennének. Örülne a bánatos franc, szörnyű az. És szörnyű az is, ha leáll a gazdaság. Csakhogy akkor is le tud ám állni a gazdaság, ha a dolgozók megbetegszenek, ne adja isten, meghalnak. És azt nehezebb lesz újraindítani, az elveszített egészséget, életet pedig nem lehet pótolni.

A pártmédia arról mesél, hogy Horvátországban már stadiont nyitottak a covidos betegek elhelyezésére és összeomlik az ellátórendszer, de arról nem nagyon beszélnek, hogy a magyar rendszer meddig fogja bírni a terhelést. Ehhez képest szombat éjjel 23:01-kor hozta le az MTI a hírt:

Az állami kórházak vezetőinek kiválasztására javaslattevő bizottságot kért fel a Magyar Tudományos Akadémia képviselőjének vezetésével a kormány – értesült az MTI szombaton.

 A bizottságba meghívták Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét és több szaktekintélyt az egészségügy területéről.
    Az MTI információja szerint a javaslattevő bizottság tagja lesz: Oberfrank Ferenc, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati kar dékánja és Müller Cecília országos tisztifőorvos. (MTI)

Az azért feltétlenük fontos kérdés, hogy miért a járvány közepén, szombat éjjel jutott eszébe bárkinek ez a nagyszerű ötlet? Most van a legjobb alkalom lecserélni a kórházak vezetését? A kórház nem egy busz, hogy az egyik sofőrt kivesszük, a másik beül és minden megy tovább, az utas észre sem veszi. A kórház egy komplex rendszer, ott emberek összehangolt munkája zajlik, egy vezetőváltás óhatatlanul meg fogja akasztani a működést. A mostani kórházvezetőket már az Orbán-kormány nevezte ki. Lehetnek alkalmasak és lehetnek alkalmatlanok, de hogy a magyarországi járványhelyzetet nem az ő csereberélésük fogja megoldani, az teljesen biztos. Ha cserére volt szükség, azt nem most kellene meglépni, fél éve kellett volna. Ha túlterhelődnek a kórházak a kormány elbaszott járványkezelése miatt, arról nem a kórházak vezetői és nem az egészségügyi dolgozók tehetnek, hanem csak, kizárólag és egyértelműen a magyar kormány. Legalább nyolc hónap idejük lett volna felkészíteni az egészségügyet és az országot a második hullámra. Ha nem sikerült megfelelően, akkor bizony nekik kell elvinniük a balhét.

Kellemes ébredezést, szép napot!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább