Na, akkor. Én nagyon igyekeztem meglelni valahol – a KSH és az MNB oldalán – a magyar adatokat decemberre, de nem jártam sikerrel. Gondolom, ebből a közleményből sem véletlenül maradt ki. Azt lehet tudni, hogy novemberben a magyar infláció 7,5 százalék volt. Nem igazán hiszem, hogy decemberre megfeleződött volna. Namost.
Arra kellene válaszolni valakinek – Orbán, valamelyik Varga, Matolcsy, de felőlem akár Németh Szilárd is megteheti -, hogy amennyiben a magyar kormány megvédi a kéményen csüngő kisembert hatósági árral, rezsicsökkentéssel, ráolvasással és időnként sámánok bevetésével is, akkor mi lehet az oka a magas inflációnak azokkal az országokkal szemben, melyek nem rezsiharcolnak egyvégtében? Ha nem lenne nálunk rezsicsökkentés, akkor mennyi lenne az infláció? Sőt! Ha ilyen magas nálunk az infláció, akkor mitől vagyunk tulajdonképpen megvédve? A gondolkodáson kívül.
Decemberben rekordszintre gyorsult az infláció az euróövezetben elsősorban a továbbra is jelentősen emelkedő energiaárak miatt.
Az Európai Unió statisztikai hivatal, az Eurostat előzetes becslése alapján pénteken azt közölte, hogy éves összehasonlításban 5 százalékra emelkedett az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a 19 uniós országot tömörítő eurózónában.
Ilyen magas inflációt még nem jegyeztek fel 1997, az adat kezelésének kezdete óta az euróövezetben.
Tavaly novemberben 4,9 százalékot, októberben 4,1 százalékot, szeptemberben pedig 3,4 százalékot mértek, míg januárban és februárban egyaránt 0,9 százalék volt az áremelkedés üteme.
Az euróövezetben decemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 26 százalékkal a novemberi 27,5 százalék után éves összevetésben. A szolgáltatások 2,4 százalékkal drágultak a novemberi 2,7 százalék után, az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek pedig 3,2 százalékkal a novemberi 2,2 százalékot követően.
Az energiaárakat nem számolva 2,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt a fogyasztói árak decemberben a novemberi 2,5 százalék után, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 2,6 százalék volt decemberben ugyanúgy, mint novemberben.
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben decemberben, miután novemberben is 0,4 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
Éves összevetésben Észországban (+12 százalék) és Litvániában (+10,7 százalék) nőttek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak decemberben. A legkisebb drágulási ütemet Máltán (2,6 százalék) és Portugáliában (2,8 százalék) jegyezték fel.
A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül Németországban 5,7 százalékkal, Franciaországban 3,4 százalékkal, Olaszországban 4,2 százalékkal, Spanyolországban pedig 6,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak decemberben éves szinten.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen. (MTI)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.