NEHAZUGGY

Mennyire unalmas és hamis ez a hörgés

Hát akkor dicsértessék, áldassék, és szenteltessék meg az Úr megpihenésének napja! Jó reggelt kívánok mindenkinek, ígérem, hogy igét nem hirdetek, nyelveken nem szólok, távgyógyítást meg eddig sem vállaltam. Viszont bármennyire is szeretném, hogy némi világosság kússzon a legmagasabb szintről vezérelt, szégyenteljes népbutítás helyére, egyelőre csak a mindent erkölcsi gátat átszakító szellemi amortizáció koromsötétjéről tudok beszámolni.

Az a baj, hogy ők, a legmagasabb szinteken ülők viszont nyelveken beszélnek és visítva-toporzékolva égetik szénné a hont. Zoltanspox-tól tudjuk (a Desikerült? család leszármazottja, mellékállásban a kormány beakadt lemezt idéző szavainak hurcolászója), hogy a főnöke olyan hatalmas méretű győzelmet aratott Strasbourgban a Sargentini-jelentés elfogadása alkalmából, hogy azóta is kappanhangon óbégatnak a megtámadott hazáról. Amellett, hogy tényleg felvilágosíthatná valaki ezt az embert (is) arról, hogy változatlanul nem Magyarországot támadta meg senki, az európai polgárok hergelésére szánt propaganda- és kampányvideó elkészítésénél annyira nem voltak vagányak az elvtársak, hogy a honi kútmérgezés mintájára megint Sorost állítsák a köpködés középpontjába. Ezért megtalálták maguknak Guy Verhofstadt EP-képviselőt, a liberálisok frakcióvezetőjét. A pitiáner bosszúállás magasiskolája ez: konkrétan azt az embert jelölték ki a szűnni nem akaró, határon átívelő hazug gyűlöletkampányuk célpontjává, akinek már minden fizikai tulajdonságán harsányan gúnyolódtak (de ezzel mégsem állhatnak ki Európa színpadára) és aki hosszú ideje a legpontosabb diagnózisokat állítja fel Orbán maffiakormányzásáról és demokráciát-jogállamot tudatosan puszítító ténykedéseiről. Kiragadtak egy mondatfoszlányt a ki tudja melyik beszédéből – we need migration=szükségünk van a migrációra – és amatőr-gagyi módon kétszer belevágták a félperces riogatásba. Tegnaptól Verhofstadt nyakába kell varrni a migrációt, és addig sem kell arról beszélni, hogy Magyarországot nagypályás bűnözőkhöz hasonlító egyének rabolják le az utolsó tégláig, miközben a kereszténység maszlaga mögé bújnak. Same bullshit. Same in English.

Miközben Merkel már hatszázötvenszer megbukott, amióta Orbán Viktor még mindig kétharmaddal űzi az ipart, ma fontos választás lesz Bajorországban, ami a német kancellár mögött álló nagykoalíció jövőjére is közvetlenül hatással lehet. A tényállás, valamint az előrejelzések arról szólnak, hogy miután a Németország legnagyobb, gazdaságilag egyik legerősebb, és 2. legnépesebb tartományát irányító, Merkel fontos partnerének, egyben bírálójának számító bajor Keresztényszociális Unió (CSU) történelmi mélyponton vergődik, nagy eséllyel elveszítheti abszolút többségét. Ez pedig azért is hírértékű, mert egy olyan pártról beszélünk, amely a II. világháború óta három évet leszámítva mindig kormányon volt. Elég hangsúlyosan benne van tehát a pakliban, hogy az Orbán Viktorral hagyományosan jó kapcsolatot ápoló bajor keresztényszocialisták az egyik leggyengébb eredményükre számíthatnak ma, a dolog nem különösebben meglepő: a konzervatív kormánypártok népszerűsége folyamatosan csökken 2013 óta, és az egy évvel ezelőtti választás sem állította meg ezt a trendet. Mind szövetségi, mind helyi szinten több mint 30 százalékkal kevesebben szavaznának rájuk. Orbán haverjának, Horst Seehofernek a népszerűsége is lejtmenetben van, a pártot belső harcok feszítik szét, és egyáltalán nem biztos, hogy a migrációs retorikával – amit a kampány központi témájává emeltek – ugyanazokat a babérokat le lehet aratni, mint Magyarországon. Mert igaz ugyan, hogya a bajor választók számára még mindig toronymagasan a legfontosabb probléma a bevándorlás és az integráció kérdése (44 százalékuk vélte így júliusban), egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint azonban ez az arány már 8 százalékkal csökkent. Ezzel szemben egyre többeket érdekelnek a lakhatási- és ingatlanbérlési kérdések vagy az iskola- és a képzési rendszer. Mert noha Bajorországban a gazdaság jól teljesít, a munkanélküliség 3 százalék alatt van, nincs elég lakás, egész Németországban Münchenben a legdrágábbak a bérleti díjak, nincs elég óvodai hely, az idősgondozó otthonokban pedig kevés az ápoló. Kíváncsian várom a salakmédia kommentárjait, ha bármi is lesz az eredmény, akit pedig ennél bővebben érdekel ez a téma az ITT, ITT és ITT is további érdekes információkat talál.

Örömmel konstatálom, hogy mindeközben a kancelláriaminiszterként futó fideszes sztárjogász is kitett magáért tegnap (a senki által meg nem választott Hollikot engedelmükkel nem citálom ide, pedig neki is jutott feladat) Nyíregyházán, ahol az ifjú kereszténydemokraták fórumára volt hivatalos Novák Katalinnal együtt. Úgy vélem, Schmidt Mária is megirigyelhetné Gulyás gondolatmenetét, amelyet odáig futtatott a Fidesz ifjú reménysége, hogy

Európát egy agresszív és intoleráns kisebbség uralja, akik egyébként önmagukat pillanatnyilag liberálisnak nevezik.

Ha már itt tartunk, szerintem Magyarországot is egy agresszív és intoleráns kisebbség uralja, amely nem mellesleg kereszténynek, befogadónak és nemzetinek nevezi önmagát, miközben évek óta vicsorog, óbégat, szenved, mártírkodik, vetemedik, és állandóan azt hányja mások szemére, amit ő maga művel. Állandóan megmondja, mi a nemzeti ügy, ki a magyar, ki a hazaáruló, ki rohadék, kit kell lejáratni, és miközben a demokráciát öldökli, arra hivatkozik, hogy őket demokratikusan megválasztották, és nekik ne ugasson be senki, mert a szuverenitásuk nem tűri, hogy hazug, korrupt gazembereknek nevezzék őket. Unalmas, mennyire unalmas és hamis ez a hörgés.

Miközben ezek fába szorult féregként toporzékolva, Habony kottájából epét hánynak és védik a nemzeti maszlagot, Berlinben több mint 200 ezren vonultak utcára a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. Ez annál inkább szóra érdemes, mert miközben Orbán már ott tart, hogy neonácikat simogat, és évek óta próbálja kivetkőztetni a magyar társadalmat és mostmár Európát is minden emberi mivoltából, mert miközben Budapesten a nacionalizmus ellen, az egységes Európáért meghirdetett demonstráció alig több mint száz embert mozgatott meg, azért talán nem annyira reménytelen a helyzet az ordas eszméket propagáló elvetemültekkel szemben. Heiko Maas német külügyminiszter például a szombati megmozdulással kapcsolatban azt mondta: nem hagyjuk, hogy megosszanak minket, különösen nem a jobboldali populisták. Szerinte a németek többsége a tolerancia és a világra való nyitottság mellett van, az új nacionalizmus pedig semmilyen problémát nem old meg. Hát valóban nem.

A nem teljesen őszinte kacagság szellemében idepakolom, hogy virágzik a magyar ellenzék is. Miközben Volner János napok óta, a Fideszt is túlkiabálva sorosozza váratlanul meggyűlölt párttársait és igazi fideszes tempót felvéve teregeti a pitiáner kis szennyeseit az állampárti médiakanálisokon, az LMP-ben dúl a demokrácia. Belső vizsgálatot kezdeményeztek Ungár Péterrel szemben, akinek az ellenzékiségébe belefér, hogy közös gazdasági érdekeltségben nyomuljon a NER legnagyobb oligarchájának csúfolt Mészáros Lőrinccel. Szeptemberben került nyilvánosságra ugyanis, hogy a Lölö köréhez tartozó Takarékbank 5,7 milliárd forintos tulajdonrészt vásárolt az addig leginkább a Schmidt-Ungár família családi ingatlancégeként számon tartott BIF Zrt.-ben. A párt etikai bizottságához beadvánnyal fordulók szerint kétséges, hogy ilyen mértékű összefonódás mellett lehet-e még hiteles ellenzéki politizálást folytatni. Végül is még csak október közepe van, úgyhogy éppen időben merültek fel azok a kérdések. Szerintem az nem gáz, hogy a pártban végre felmerültek azok aggályok, amelyek a nyilvánosság számára már eddig is aggályokat vetettek fel. Jobb később, mint sohasem. A reakció az igazán elborzasztó. Ungár a sajtó megkeresésére azt mondta, korábban ígéretet tett arra, hogy átgondolja a tulajdonrész-vásárlással kialakult helyzetet, és ez a gondolkodás jelenleg is folyik. Szerinte azonban a beadvány egy párton belüli támadás (!) azok részéről, akik nem értenek egyet vele a szövetségi politikai és a stratégiai kérdésekben. Aha. Tehát az elő sem fordulhat, hogy normális embernek a gyomra háborog attól, hogy valaki úgy küzd a NER ellen, hogy közben maga kőkeményen profitál a NER-ből. Jól van, Petike, anyuka biztosan büszke rád.

Ha jól kiröhögtük magunkat, akkor már csak egyetlen dolog maradt hátra, az ajánlott olvasnivaló. Nekem határozottan feldobta a reggelemet, kérem, ne vonják meg maguktól az élményt. A romániai származású Tompa Andrea színikritikus és író Omerta című, Libri-díjas nagyregénye apropóján készült interjúban a szerző azt állítja: veszélyes egy magányos zsarnokot felelőssé tenni egy rendszerért. Tanulságos, okos, szép napot mindenkinek!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább