NEHAZUGGY

Mennyire szánalmasan és kiszámíthatóan működik a néphülyítés

Jó reggelt (volt valamikor 6 óra körül, amikor vettem a bátorságot és félkómásan nekiálltam püfölni a billentyűzetet)! Azóta csak romlott a helyzet, már úgy értem, kilencedik éve is folyamatosan romlik unortodox módon javul. Kedd van, tehát ez azt jelenti, hogy tegnap hétfő volt, ez az a nap, amikor a magyar parlamentarizmus ünnepe a tetőfokára hág. Különös tekintettel akkor, amikor Kövér László és a fideszes többség homokozójában tiszteletét teszi a szentéletű doktorminiszterelnök úr. Ameddig az idegrendszerem nem tiltakozott túl hangosan és ellentmondást nem tűrően, szorgalmasan figyeltem az országgyűlési történéseket, különös tekintettel a miniszterek elnökének produkciójára.

Hogy mennyire kínosan és szánalmasan és borzasztóan kiszámíthatóan működik a néphülyítés, vagyis az egydimenziós egyenpropaganda, azt az alábbi ábra mutatja meg. Vadai Ágnes, a DK képviselője minden finomkodást nélkülöző napirend előtti felszólalásában a Gruevszki-ügyről beszélt, kiemelten arról, hogy a kormány hivatalos indoklása szerint egy olyan törvényi passzusra hivatkozva fogadta örökbe a macedón bűnözőt, amelyet ő maga függesztett fel a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet okán. Ebből az is következik a képviselő szerint, hogy nincs válsághelyzet, tehát közbeszerzést nem igénylő luxusköltekezés sincs, ezért a börit kockáztatja mindenki, aki közbeszerzés nélkül költi az EU pénzét. Vagyis nem sok választási lehetőség van: embercsempészet vagy korrupció miatt lehet majd bevonulni a börtönbe. El is jutottunk a bilincsig és a vezetőszárig, a börtöncelláig és Putyin gazdáig, az állampártnak viszont egy nyomorult Kontrát Károly nevű államtitkárra futotta csak megsértődésileg. Akinek ugyan egy fél szóval nem sikerült magyarázatot adnia a törvény kifogásolt passzusára, ellenben felmondta a kötelezőt arról, hogy Magyarország kormányának minden tagja a magyar törvények betartásával jár el, és Vadai cinikus, vérlázító fenyegetését visszautasítja.

Jó, egészségére, egyelőre még visszautasíthatja és az összes hasonló kormánypárti megszólalóhoz hasonlóan megelégedhet azzal, hogy nem cáfol, csak tagad, megsértődik és kikéri magának. És itt jött a szánalmas vergődés legalja. Miután a DK-s Vadai még a vakhittel közlekedők számára is érthető módon rongyolt bele teljes joggal a mindenkit hülyének néző kormányba (értik, mit jelent a vezetőszár és a bilincs), a Fidesz bevetette a csodafegyvert, ezt:

Hát mit tegyünk, ha csak ennyire telik, ennyire futja? Miközben bizonyítást nyert, hogy a saját törvényeiket lehányva mentegetnek egy bűnözőt (és akkor itt egyáltalán nem beszéltünk arról, mert nem is kellett Gruevszki megszöktetéséről és taxiztatásáról, amiben a hírek szerint szintén szügyig benne állnak), ennyit bírnak kipréselni magukból, hogy Dobrev Klára. Nem mintha nem beszéltük volna meg ezt a témát, de jó lenne tudni, hogy mi a francért kellene bármit is elárulnia, mikor a salak- és mocsármédia már mindent leírt róla. Anélkül, hogy megkérdezték volna legalább. Akkor ezek szerint hazudtak? Jajó. Mi tudjuk, de akkor ezek szerint itt a megerősítés.

Kivételesen mégsem foglalkozom hosszasan Orbán műsorával, óvakodom attól is, hogy megsajnáljam, de azért én elgondolkodnék azon, hogy ha engem harsányan-hangosan kiröhögnek – akár olyanok is, akiket mélységesen, megvetek és lenézek, ahogyan Orbán konkrétan mindenkit, talán még Németh Szilárdot is, de az ellenzéket feltétlenül -, akkor talán mégsem vagyok olyan menő, talán túltolom, talán ezt már nem kéne. Mert persze Semjén Zsolt szerelmes Júliát megszégyenítő odaadása és határtalan rajongása bizonyára sokat jelent, de akkor is dicstelen ez az egész. Olyannyira, hogy belegondoltam, mennyire szar lehet így élni. Hétfőről hétfőre hazudozni, maszatolni, minden alkalommal, amikor súlyos kérdésekről van szó, valami egészen elképesztő pofátlansággal nem válaszolni, gúnyolódni, személyeskedni, és közben azt gondolni, hogy így is szeret a nép, én vagyok a király, bármit megtehetek. Talán a jobbikos Jakab Péternek vetette oda tegnap, hogy nagy baj az, ha az ember elhiszi a saját hazugságait. Nincs nagyobb igazság, miniszterelnök úr, eltalálta a szarva közt a tőgyét! Jó lenne megpihenni, mert 30 évnyi megélhetési politizálás után reális és komolyan veendő veszély ez. Fontolja meg a saját bölcsességét, ami lehet, hogy dakota, de kivételesen legalább nem lábszagú. Amilyen brutálisan behúzták a kétharmadot, olyan brutálisan folytatják a gecizmust, pedig némi szerénység, némi elegancia igazán jól jönne. Monjduk, ha így is szárnyal a népszerűség, akkor persze hagyni kell a francba, de akkor legalább akkora böszmeségekkel ne etessük már egymást, hogy a koronázást az alkotmány tiltja. Nem hiszem, hogy van ilyen a nem létező alkotmányban, de ha esetleg lenne is, mennyi idő lenne átszabni, átfércelni? Najó, hagyjon engem békén.

Látom, nem volt egyszerű elkapni a kommunikációs vezérfonalat a szomszédban zajló ukrán-orosz konfliktus kapcsán (sem), de azért örülök, hogy végül csak sikerült a parlament folyosóján leereszkedni a sajtóhoz. Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett – valami ilyesmit röfögött Döbrögi az ATV munkatársának. Ez tök menő, mert például Szijjártó Csokizabáló Péter valami olyasmit makogott, hogy Magyarország fenntartja a vétót Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban (miközben Macedóniáét támogatja), de vajon mit gondolnak, kivel fognak a leginkább kibaszni? Én csak annyit mondanék, hogy a kárpátaljai magyarok.

Az a baj, hogy ezzel a Szijjártó nevű közönséges végrehajtó által fémjelzett mocsárdiplomáciával, amit úgy csúfolnak, hogy a merjünk kicsik lenni helyett a merjünk nagyok lenni nemzetpolitikai ösvényére léptek ők, valójában azt kockáztatják, hogy mindenki öklendezve fordul el a társaságukban. A folyamatos pávatánc, a hátbaszúrások, a hőbörgés, a hisztéria szerintem nem diplomácia. Bár ennek ellenére nem értem, az amerikaiak csalódottságát, amiért a magyar kormány a két éve elfogott orosz fegyvercsempészt nem Washingtonnak, hanem Moszkvának adta ki. Mi a francon csodálkoznak mégis? Mire számított a nagykövet úr? Nem látszott tisztán és világosan a CEU-ügyből, hogy kivel van dolga? Ha nem, akkor ideje kijózanodni.

A végére kommentár nélkül ideteszem, hogy Novák Katalin szerint egy egyedülálló nőnek nincs joga gyermeket vállalni. Másképp fogalmazok: Novák Katalin majdhogynem szentségtörésnek tartja, ha valaki egyedül vállal gyereket, és legszívesebben még a válásokat is visszacsinálná, de legalábbis minden áron együttműködésre kényszerítené az elvált szülőket a gyereknevelés terén. Bármennyire is elmérgesedett a kapcsolatuk, annak a gyereknek legyen édesanyja és édesapja.

Jó, akkor én most egy kicsit felkötöm magam, ég önökkel!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább