Február 22,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Matematikából és szövegértésből is tovább romlott a magyar diákok teljesítménye, az Oktatási Hivatal örül

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 898,378 forint, még hiányzik 2,101,622 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hát nem milyen igaza volt Pintér Sándor nyugdíjas rendőrnek és oktatásért felelős rendőrminiszternek, amikor tegnap az országgyűlés kulturális bizottságában azt mondta a szájával a ma nyilvánosságra került PISA-eredményekről, hogy meglepőek lesznek? Arra gondolt a rendpárti, rohadt sok mindenért felelős Orbán-elvtárs, hogy a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest csökkenésre számít, viszont a visszaesés mértéke szerinte alacsonyabb lesz, mint az EU-s átlag, sőt, bizonyos területeken átlag fölé is kerülhetünk.

Nos, ma valóban nyilvánosságra kerültek az OECD-országokban tavaly összesen 690 ezer 15 éves tanuló által kitöltött teszt eredményei, amely teszt három területen – matematika, szövegértés és természettudomány méri a diákok teljesítményét, 2022-ben a matematikán volt a fókusz. A Pintértől független sajtó tisztességesen be is számolt az eredményekről (például ITT vagy ITT), hátha érdekli a megalakulás előtt álló nevelési kormánybizottság leendő vezetőjét (érdekli a francot), amit úgy lehet röviden összefoglalni, hogy matematikából még soha nem értek el olyan alacsony eredményt a magyar diákok a PISA-teszteken, mint tavaly, és olvasás-szövegértésből is csak 2015-ben voltunk ilyen mélyen. Az, hogy ezzel az OECD-országok között a középmezőnybe került Magyarország, nem az átlagon felül durván jól teljesítő magyar diákok, hanem a bezuhanó OECD-átlag miatt van, vagyis azért mert a koronavírus-járványtól valószínűleg egyáltalán nem függetlenül visszaesés majdnem minden országban tetten érhető.

Ahogy a kormányinfóról kitiltott Magyar Hang írja: a felmérés egyik legszomorúbb eredménye magyar vonatkozásban, hogy az eltérő családi hátterű gyerekek teljesítménye között milyen óriási a szakadék. A leghátrányosabb helyzetű gyerekek 121 ponttal értek el kevesebbet a legjobb helyzetű diákoknál, ami nemzetközi viszonylatban is rossznak számít. Milyen következtetésre jutott ennek alapján az Oktatási Hivatal méltán duplaismeretlen elnöke? Hogy az OECD országok átlageredménye visszaesett, Magyarországon sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken. Hogy az oktatási mintaállamok durva lebőgése mellett Magyarországon se a járvány, se a nehéz gazdasági helyzet nem volt képes hozzájárulni a diákok teljesítményének hanyatlásához, a digitális átállás is kvázi egy sikertörténet volt. Bezzeg Izland, Norvégia, Hollandia, Finnország.

Azt hiszem, elég világos a helyzet és még annál is ijesztőbb, mint eddig volt. Attól tartok, hogy a nem létező oktatási kormányzat véresen komolyan is gondolja, hogy attól, hogy mások is szarul teljesítenek, attól mi jobbak vagyunk. Az eddigiek alapján elég valószínűnek tűnik, hogy ehhez igazítják a jövőbeni látszatcselekvési terveiket, vagyis azt a következtetést vonják le ezekből a számokból, hogy na ugye, hogy tanári béremelés nélkül is megy ez nekünk, na ugye, hogy kit érdekel, hogy a testnevelés tanár tartja a kémia órát, mert így sem süllyedt el még a magyar oktatás. Akkor meg minek szarakodni vele, minek foglalkozni vele, csak viszi a pénzt, baj van vele, és szavazatot meg úgysem hoz állampártnak. Brassói Sándor helyett pedig remélhetőleg az unokái legalább szégyenkezni fognak.

Míg az OECD országok – köztük az oktatási „mintaállamok” – átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt szignifikáns változás – hangsúlyozta a legutóbbi PISA-mérés friss eredményeit bemutató sajtótájékoztatón kedden az Oktatási Hivatal elnöke.

Brassói Sándor elmondta: a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD kedden közzé tette a 2022 tavaszán 81 ország részvételével végzett nemzetközi PISA (Programme for International Student Assessment) mérés eredményeit. A mérés hazai lebonyolítója az Oktatási Hivatal (OH) volt.

A „nagyon fontos látleletet” adó, a 15 éves diákok szövegértését, valamint matematikai és természettudományos készségeit mutató vizsgálat meglepő eredményeket hozott – jelentette ki az OH elnöke. Közölte: nagyon nagy visszaesés volt olyan, oktatási mintaországnak tartott államok esetében, mint Izland, Norvégia, Hollandia, sőt Finnország, a „világ éltanulója”.

Magyarországon azonban a járvány és a nehéz gazdasági helyzet dacára sikerült megtartani, sőt valamelyest javítani az eredményeken, a digitális átállást is sikerrel vették a tanulók, még a rosszul teljesítő diákok aránya is csökkent – tette hozzá Brassói Sándor. (MTI-rövidhír)

Címlap: Rétvári Bence, a rendőrminisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart az új pedagógus életpályatörvény-tervezetének a parlamenti pártok képviselőivel folytatott ún. egyeztetéséről a minisztériumban 2023. május 24-én. Mellette Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!