November 20,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Márpedig amit nem lehet megzabálni az vagy nincs, vagy nem fontos

Jó reggelt kívánok! Beütött a hétvége, meg a lehűlés. Egyik sem érint igazán, mert mindegy is, hogy éppen milyen nap van, ha szól az ébresztő, meg mert 15 fokban jobban lehet levegőt venni, mint 34 fokban, nem? A szerkesztőség vacogásra bármikor hajlamos felét sajnálom, így jártak. Akkor toljuk szépen tovább a talicskát.

Itt maradt az elmúlt két napból egy újabb evidencia: a munkamegosztás hasít a napos oldalon. Ha nem a Figyelő, akkor a Magyar Idők listáz. Ha nem akadémikusokat, akkor bírákat. Ha véletlenül nem szerző nélküli cikkben, akkor odaírnak mellé egy nevet, hogy ő az, aki ilyen okos volt, és adta a huszadrangú kis jelentéktelenségét valami ótvarhoz. A fideszes nemmédiában most éppen a Magyar Idők a soros. Összeizzadták azoknak a bíróknak a listáját (remélhetőleg még nem teljes az a kurva lista, és ásnak keményen tovább), akik

a kormány ellen irányuló politikai tevékenységet folytatnak, emellett a nemzetközi közvélemény előtt igyekeznek lejáratni Magyarországot.

Ezúttal is komoly tényfeltárást végeztek a drága NER-társak: az Országos Bírói Tanács Twitter-bejegyzéseiből (!) és az egyes személyek múltbéli viselt dolgaiból vontak le messzire mutató konzekvenciákat. Fatalin Judit például azért került a feketelistára, mert tagja volt annak a háromfős bírói tanácsnak, akik 2016 őszén előzetes letartóztatás alá helyeztették Budaházy Györgyöt. Ezzel szemben megszüntették a VII. kerületi MSZP-s expolgármester, Hunvald György előzetes letartóztatását, akit egyébiránt hűtlen kezeléssel, ingatlanok áron aluli értékesítésével vádoltak, és két és fél évet töltött előzetesben. Vagyis ha jól értem, miután a Budaházy-félék (meg a Morvai Krisztinák) a kormány legnagyobb, nyíltan vállalt, salakmédiában körbehurcolt támogatóivá léptek elő, az a feladat, hogy a bírói függetlenséget ahhoz mérjék, hogy ezekkel a drága emberekkel szemben milyen ítéletek születtek, szemben azokkal a kevésbé drága emberekkel, akik nem fideszesek. Vagyis a lopott pénzből működő Magyar Idők nevű izé szerint a bírói függetlenség legfőbb ismérve, hogy nem irányulhat a kormány ellen, mert akkor az már nem függetlenség.

Ennél csak Vasvári Csaba listázása kétségbeejtőbb, akiről tudjuk, hogy azért perelte be Handó Tündét, az Országos Bírói Hivatal elnökét, mert annak ellenére sem őt nevezte ki egy pozícióra, hogy kétszer egymás után megnyerte a pozíció elfoglalására kiírt pályázatot. A propagandistákat nyilván nem zavarhatta össze, hogy Handó asszonyság jogsértését bírósági ítélet mondta ki, hát hiszen milyen bíróság az, amelyik az állampárt érdekeivel ellentétes ítéleteket hoz. Vasvári azzal is kiérdemelte a listára kerülést, hogy a 2006-os zavargások utáni perekben „a gyakorlattól eltérően” súlyos börtönbüntetéseket szabott ki. Nem tudom, hogy mindenki pontosan érti-e, mi folyik itt, de nekem már régen elfogytak a szavaim, amelyekkel illusztrálni tudnám: a magma alatt kurva sötét van.

És igen, óóóó, igen, a jogállamot nem lehet megzabálni, a jogállamiság nem mérhető Erzsébet-utalványokban és rezsicsökkentésben, sem démonokban, sem kék plakátokra festett ellenségekben, akikkel szemben suhogtatni lehet a korrupcióba mártott nemzeti fakardot. Úgyhogy amit nem lehet megzabálni az vagy nincs, vagy nem fontos. Úgyhogy a drága jó magyar ember a saját kizsákmányolói helyett a Sorosgyörgyöktől kap a szívéhez, és rándul görcsbe az agya. Nem számít, hogy egy egész elmebeteg összeesküvés-elmélettel riogatják évek óta, őt meg kell védeni saját  magától is.

Ezért már-már röhejesnek érzem, amikor olyanokat olvasok, hogy Soros György alapítványa tételesen cáfolja Orbán égig érő hazugságait. És akkor mi van? És akkor mi van, ha időnként egy-egy külföldi sajtóorgánumban valaki leírja, hogy most már aztán tényleg ki kell pakolni a késsel-villával táplálkozni nem hajlandó tolvajokat az EU-ból? Hol érdekli a rántott hústól rántott húsig élő őszinte bálványimádókat az, hogy tekintélyelvű rezsim épül a jobb sorsra érdemes Európa peremén, hogy az illiberális demokrácia legnagyobb dicsőségére bűncselekménnyé tették a nyomorultakon való segítést, hogy miközben a politikai vezetés gennyesre lopja magát, a civil szervezetekre sarcot vetnek ki, hogy feketelisták készülnek különböző szakmai és társadalmi csoportokról, hogy a művészi szabadságot ócska pártmunkások epeömlései nyomán rúgják gyomorszájon, hogy üldözik és elűzik a tudományos élet kiválóságait? Őszintén: hogyan érdekelhetne ez komolyan vehető embertömegeket egy olyan országban, ahol az elbutítás és az agymosás a legsikeresebb kormányprogram? Hogyan érthetné a kiskorúsított magyar társadalom, mit jelent a jogállam, a demokrácia, és mivel jár, ha azokat kirúgják a segge alól?

Hogyan érthetné mindezeket, ha az sem érdekli, hogy lassan 1 millióhoz közelít a kalandvágyból külföldre tántorgott honfitársainak száma? Hogyan várható el, hogy felelős, szolidáris, öntudatos állampolgárként viselkedjenek széles néptömegek, ha a törékeny magyar demokrácia 3 évtizede alatt senki nem vette a fáradságot, hogy elmagyarázza nekik, mit jelent szabadon élni, miért fontos ügyeskedés helyett önerőből érvényesülni és miért nem természetes az, hogy pénz- és hataloméhes maffiózók a feje fölött döntenek a jövőjéről? Ha azt is leszarja, hogy az unokája már a hanyatló, migránsok által felzabált Nyugaton születik és ő kétévente csak egyszer láthatja, akkor hogyan várható el tőle, hogy értse, hova vezet az, ha az ő támogatásával négyévente hatalomra kerülő banda saját tulajdonaként és gazdasági vállalkozásként tekint arra, amit a köz kapirgált össze? Hány ember érti vajon (azt kurvára érti, hogy folyamatos igazságtalan támadás alatt állunk, pedig mi mindent jól csinálunk), mit jelent az, hogy 350 milliárdos kiigazítást vár el az EU Magyarországtól? Ki magyarázza el neki, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy azért kell spóroln, mert válság közelít (a felcsúti gazdasági zseni ezt is milyen jól előre látta), amiről mi egyáltalán nem tehetünk, hanem arról, hogy az elvtársak két kézzel szórták a pénzt a hatalomban maradás mindenek fölött álló szent célja nevében?

Ezek mind költői kérdések voltak, zárom soraimat azzal a nagyszerű hírrel, hogy a terrorizmus elhárítására 30 milliárd forintnyi pluszpénzt költhet el idén Olajszőkített Pintér belügyminisztériuma. A kormány ugyanis jóváhagyta, hogy a terrorveszély megelőzéséhez és elhárításához kapcsolódó feladatok hatékony megvalósításához az eredetileg tervezett 410 millió forintos belügyminisztériumi keret túllépésre kerüljön. Valakinek felfogja az agya ezt? Az enyém nem annyira, de nem is ez a legmókásabb az egészben, hanem: ez az összeg ráadásul nem a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokhoz köthető, hiszen az külön soron van kezelve a költségvetésben, és arra a célra már eddig is 50 milliárd forint volt a felhasználható keret. Képzeljük el (remélem, soha nem fog bekövetkezni), mi lenne itt, ha Magyarország valóban a terrorizmus célpontja lenne, ha így, hogy nem az, ennyi zsetont szórnak ki fasz se tudja, pontosan mire is. Szép napot mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.