Jó reggelt kívánok! Ez a zsinórban ötödik vadvirágos hétfőm, és még mindig csak csütörtök van. A legjobbakkal és a leghülyébbekkel is megesik az ilyesmi, nincsen semmi baj se. Pláne most, hogy jön a Viktor levele a 9 ezer forintos rezsiutalvány mellé. Igaz, hogy nekem nem küld őfényessége. Nem is kell, én a levegővel együtt szívom tüdőre a felcsúti atyaúristen megbecsülését. Ami – mint tudjuk – mindentől is megvéd. Gondolom, megnézték a legokosabb Rogánnal a számokat, és azok úgy vannak, hogy nem csak az alamizsna, de a levelentyű sem várhat karácsonyig vagy a boldogújévi pezsgőbontás előtt három nappal-ig vagy akármeddig. Az a biztos, ha már választás előtt megtudja mindenki, akit érint, hogy a magyar gazdaság 2019-ben is jobban teljesít, így újra minden nyugdíjast kedvezően érintő döntést hoztak ők. Mert egy nemzet vagyunk, ugye. (Kivéve mikor az egyik felét hazaárulózzuk, de az most mindegy.)
Ja, nem a svájci indexálásról meg az inflációkövető nyugdíjemelésről van szó ezúttal sem, hanem éppen annyi pízről, amiből a tekintetes felcsúti alighanem éhen halna, ha éppen nem Németh Szilárd főztjéből vagy a karmelita-plebejus menzakajából tolná befele a napi (!) tápanyagot. A 332 forintos forint-euró árfolyam árnyékában (tegnap megint megdőlt az unortodox történelmi rekord) azért elgondolkodtam azon, hogy vajon hány ilyen kibaszottul jól teljesítő, sereghajtóból éllovassá kapaszkodott, atombiztos lábakon álló gazdaság van a földgolyón, ahol egy 9 ezer forintos – oh, wie schade: megzabálhatatlan – utalvány bejelentése után magára valamit is adó szépkorú (üdvözletem az utóbbi időben méltatlanul elhanyagolt Tállai úrnak, a szépkorúak és az olcsó benzin védőszentjének) nem kapja elő Edgar kolléga kapáját a sarokból, és nem küldi el a halál faszára az őt kreténnek néző útonállókat?
Nem mellékesen mondom azoknak, akik nem tudnak, de nem is akarnak átlátni és változtatni ezeken a szavazatvásárlásba csomagolt gusztustalan, de legalább sorozatos megalázásokon: nem az a baj, hogy közben az állítólag megpuccsolt Schmidt Mária közhasznúnak csúfolt vagy Áder János klímavédelminek nevezett alapítványához csak úgy dőlnek a Gulyás-féle Miniszterelnökség által felügyelt közpénzek százmilliói és milliárdjai (majd amikor el kéne velük számolni, akkor toporzékol az ideológusasszonyság és ő van megsértődve), hanem hogy ahol 9 ezer forintnak ekkora segget kerekítenek, ahol minden választás előtt ez a lekenyerezési műsor megy, ott pont annyira dübörög az ország gazdasága, mint amennyire digitális nagyhatalom vagyunk.
Orbánul: Magyarország készen áll, sőt már hozzá is fogott, hogy a digitalizálódó világgazdaság egyik sikertörténete legyen. Kurva nagy sikertörténet, valóban, hogy a Magyar Fejlesztési Központ nevű semennyire nem ismert, de uniós pályázatokkal foglalkozó kormányzati szerv digitális adatbázisát egy észak-koreai hackertámadás képes megsemmisíteni. Ennél csak az szebb, hogy amikor a támadás dátumáról, pontos körülményeiről érdeklődött a sajtó a kormányzati orgánumnál és az azt felügyelő Szijjártó-féle toporzékolási tárcánál, akkor válaszra sem méltatták a kérdéseket. Majd amikor kiderült a sztori, vagyis a sajót megírta, hogy a megsemmisülés oka az lehet, hogy a digitális analfabéták fizikailag ugyanazon a helyen tárolták a biztonsági mentést, mint az eredeti adatokat, akkor nagy kegyesen válaszolt a külügy: hát igen, támadás valóban volt, de az adatok megvannak. Még szerencse, hogy már most is egy digitális gazdaság vagyunk Európa szívében, és a jövő nálunk már elkezdődött, már csak az kellene, hogy Európa is kövesse a példánkat.
Amellett, hogy digitális gazdaság vagyunk, szerintem egy retek rendőrállam is, ahol az évtizedek óta a Kubatov-listából élő, a tavalyi parlamenti választás összes dokumentált választási csalását következmények nélkül túlélt állampárt az önkormányzati választási kampány hevében ráuszítja a rendőrséget az egyik ellenzéki jelölt kampányközpontjára. Példás gyorsasággal, alig két nappal azután, hogy a pártsajtó csalást kiált. Tarlós István szekere nagyon futhat, ha ilyen látványosan kell izmoznia a karhatalomnak. Meg kell adni, zseniális műsor az, amit Pikó Andrásékkal művelnek, és igyekeznek demonstrálni, hogy márpedig ez itt egy jogállam. Arra gondoltam, hogy hol tartanánk már vajon, ha az elmúlt keserves évek során a sajtó által leleplezett valamennyi fideszes bűncselekmény-gyanús ügy nyomán ilyen operatívan működtek volna az állami szervek. Ha Polt Péter random újságcikk nyomán hivatalból vizsgálatot indított volna, ha a 8. kerületben tegnap felvonult Pintér-káderek mondjuk bármilyen kis érdeklődést mutattak volna az ukrajnai szavazók buszoztatása vagy a fideszes kamupártok által jogtalanul felhasznált, hamisított személyes adatok ügyében. Nem értem, miért kell ezt ennyire túltolni, hát egyrészt az ellenzék sehol nincs (ennek némiképp ellentmond, hogy Tarlós előnye pillanatnyilag 5% Karácsonnyal szemben), másrészt a Fidesz hasít, harmadrészt, ha véletlenül esetleg nem úgy lesznek a számok október 13-án este, akkor majd a Lölö embere kezére játszott T-Systems csuklóból megoldja, hogy úgy legyenek. Mondjuk az elmúlt 10 év után tényleg ez van: alamizsnával és ilyen módszerekkel képes választásokat nyerni a Fidesz, vagy sehogy. És ezzel nem azt mondtam, hogy ha valaki hibát követett el, akkor azért nem kellene felelősségre vonni, mert de. Csak hogy ez annyira átlátszó, hogy köpni sem tudok az undortól.
Ez egy ilyen remek hely, ja. Ahol egy diákkal azért mossa fel a padlót az iskola teljhatalmú igazgatónője, mert a Facebookon olyan posztokat lájkol, amelyeket nem lenne szabad. Mert ez egy geci szabad ország, az. Nem kell már ide hitleres videó se, éljen és virágozzék a szekszárdi Garay János Gimnázium igazgatónője, Heilmann Józsefné. Aki tökéletes terméke és kitartottja ennek a minden irányból bűzlő, sötét korokat újraélesztő rezsimnek. Aki azzal cseszegeti a diákokat, hogy ne lájkoljanak a Facebookon olyan (politikai) cikkeket, amelyek az iskolához köthetők, pláne negatív fényben tüntetik fel az intézményt. Vagyis ott tartunk, hogy a diákokat figyelik, számon kérik őket a facebookos tevékenységük miatt, aztán megkeserítik az életüket, és olyan ordenáré módon viselkednek velük, hogy inkább továbbállnak. Már tényleg köpni sem tudok az undortól.
Van itt még pár példa, ami hasonló érzéseket vált ki belőlem, ha már a választási kampány dögvésze van terítéken. Kiváló, gerinces emberanyag lakja ezt az országot, szó se róla. Úgyhogy ezekből lehet válogatni jó étvággyal. Ilyen például a XIII. kerületi Tempfli József, volt LMP-s politikus, akinek pártja oda süllyedt a Fidesz leváltásának igyekezetében, hogy egyetlen megyében sem tudott listát állítani, és aki a Fidesz kérésére állt át a politikai ellenfélhez.
Ennél még nagyobb sikersztori Marton Béla, Balatonfűzfő függetlenként megválasztott polgármesteréé, aki 1990 óta volt az MSZP tagja, most viszont a KDNP támogatásával indul újra a polgármesteri posztért.
Szép ívet írt le Herceghalom jelenlegi független, ám újra a Fidesz színeiben induló polgármestere, Erdősi László is. Akit onnan ismer egy fél ország, hogy az Erdősiné nevű felesége (értsd: a közügyek iránt érdeklődő, arról véleménnyel bíró független magánszemély) 2016-ban kopasz, kigyúrt, verőember külsejű férfiak társaságában próbálta megakadályozni, hogy Nyakó István népszavazási kezdeményezést adjon be a vasárnapi boltzárról. Annyira jól teljesített, hogy a férjeura, aki összeveszett a Fidesszel, és emiatt 2014-ben függetlenként nyert Herceghalmon, most újra a párt kebelére borul, narancssárgában indul neki az újrázásnak.
És végül, hősöm a takony- és gumigerinc tökélyre fejlesztésében, VolNER János, aki a Jobbik után otthagyja a Mi Hazánk mozgalmat, amibe különben be sem lépett. Miután egy időben ő volt a fideszes pársajtó kedvence, végigturnézta a lakájmédiát az egyik végétől a másikig, nem tudta, hogy a Jobbikot vagy a balliberális ellenzéket szapulja jobban, most Toroczkaiéknak is hátat fordított. Ugyanis a Mi Hazánkban túl erős a Jobbik-nosztalgia, és nem akar egy három százalékos rétegpártban politizálni. Tökéletes m utatvány.
Ennyi köpönyegforgató alakot csak a magyar ugar bír elviselni, az már biztos is, úgyhogy a végére hagytam még egy kis finomságot, hogy kerek legyen. Navracsics Tibor leköszönő uniós biztos (semjénül: nem hazaáruló, csak a Soros György zsebében lévő brüsszeli testület tagja), aki nem tudja, milyen lehetőségei adódnak a jövőben a magyar belpolitikában, de valószínűleg hazatér és valószínűleg folytatja egyetemi munkáját, azt mondta: szerinte nem sérült a tudomány függetlensége az elmúlt időszakban. Arra a felvetésre, hogy oktatásért felelős EU-biztosként biztos van véleménye arról, milyen lenne az Akadémia ideális működése, ezt válaszolta:
oktatásügyi biztosként kifejezetten nincs véleményem arról, hogy egy Akadémia kutatóhálózatát hogyan szervezik.
Nekem pedig kifejezetten nincs több mondanivalóm ezekről a rossz minőségű anyagból gyúrt emberszerűekről. Ez is több volt, mint amennyit megérdemelnének. De ha az a kérdés, márpedig az a kérdés, hogy miért rohad minden, akkor ez az egyik válasz: mert ilyenekből lehet válogatni. Jobb napokat mindenkinek!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.