NEHAZUGGY

Magyarázzuk el még egyszer Máriának, mert láthatóan nem akarja érteni

Két napja kifejtettem – igaz, hogy nem kellően cizelláltan és disztingváltan – mit gondolok arról, hogy Orbán Viktor mit gondol arról, hogy van itt valami vita, valami listázásról.

Hogy nem rohad ránk a bolondokháza már tényleg

Hogy mi a baj a bármilyen típusú, sötét időket idéző listázással, amit Schmidt Mária kilóra felvásárolt Figyelő című propaganda-szennylapja elkövetett, azt eddig az én olvasatomban legtisztábban és legelgondolkodtatóbban a Mérték Médiaelemző Műhely fogalmazta meg. Egyidejűleg azzal, hogy feljelentették a mindenhez is értő történelemhasmisító történész lapját a Médiatanácsnál, miután a – Mészáros Lőrinc gyanánt jogszabályokat kijátszó – lelkes NER-lovagina Figyelője véleményük szerint megsértette a médiatörvényt. Erről nemsokára.

Miután teljesen világos, hogy az örökzöld miniszterelnök nem vágja, mi a probléma a listázással (pontosabban nagyon is vágja, de másként nem tehet, ezt a mindenkire nézve méltatlan megbélyegző elmebajt már nem lehet elengedni; ezért inkább az ő viszkető tenyerével arra buzdította a propaganda szalagmunkásait, hogy álljanak bele, és leplezzék le a rezsim ellenségeit), megszólalt az érintett is. A tulajdonos. A szexi, trendi, fancy 1956-os emlékévet gyalázatba taszajtó üzletasszony és rezsimszolga.

Méltán népszerű közpénzblogján írt egy terjedelmes agymenést, amiben az újabb kétharmados Orbán-kormányt védte meg a könyörtelenül támadó nyugati sajtótól, meg a baloldaltól, meg mindenkitől, aki nem ők. Mindazoktól, akik nem úgy gondolják. Viccesnek tűnhet Petőfi Sándor gondolatait lenyúlva poénkodni, bár bevallom, én nem röhögtem önfeledten a világbajnok felütésen:

Példátlan volt az a médiafelhajtás, amit a fősodrú nyugati sajtó a magyar választással kapcsolatban rendezett. Jól esik, de azért vicces is. Jól esik, mert én magam régóta meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország a világ közepe, a bokréta Isten kalapján, de hogy ezt az „egész” Nyugat is ugyanígy gondolja, ez váratlanul, kedves meglepetésként ért.

Az ideológusasszonytól megszokott szentenciákat most hagyjuk is, a New York Timestól Kim Lane Scheppele professzoron át a BBC-ig, no meg a Politico-Facebook tengelyen mindenki soros és idióta, nem ért semmit semmiből, pláne a világ közepét jelentő Orbán-kormányból. A lényeg mégsem ez, hanem a cikk vége, ami kapcsolódik a Figyelő gennyes listázásához, és ami legalább annyira súlyos, mint Orbán tűzparancsa a további listázásokra. Idézem (kiemelések tőlem):

A hivatásos rettegők körében a Figyelő egyik cikke verte ki a biztosítékot. Ebben ugyanis egy olyan lista is helyet kapott, amelyre a Soros szervezetek munkatársai, illetve kedvezményezettjei közül kerültek fel jópáran, a teljesség igénye nélkül. Mostanra emiatt mindenki, aki a ballib körökben adni akar magára, becsatlakozott a „listázás” elleni tiltakozók közé. Így a Magyar Tudományos Akadémia, amelyben még ott ülnek a komcsi időszak múmiái is, illetve neveltjeik, vagy az ELTE és a Corvinus oktatói közül jónéhányan a legfélősebbek közül. Ahogy a Professzorok Batthyányi Körének és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának megmondói is nyilván rettegni kezdtek. Nagy lehet a félelem az értelmiségi körökben, az már biztos, ezért nem győznek önlistázással hitet tenni Soros György mellett demonstrálva, hogy velük nem tanácsos packázni, mert mindenki, aki ellenük szegül, megsemmisítőnek szánt dühük célpontjává válik. Aki nem kerül fel, vagy nem iratkozik fel az általuk összeállított listák valamelyikére, az csak magára vethet, és jobb, ha tudja: az akadémiai, egyetemi és egyéb értelmiségi világban végleg elvágta magát.

Kénytelen voltam elgondolkodni azon, mi ennek a Figyelő iránt megnyilvánuló hirtelen érdeklődésnek az oka? És megfejtettem. Nagyon úgy néz ki, hogy az ellenzéki média egyik fő finanszírozója, a nem oligarcha Simicska Lajos, végleg bedobta a törölközőt. A páston már csak Soros György és egy-két külföldi befektető maradt. Megindult tehát a harc az én vagyok a „legfontosabb ellenálló sajtótermék”, illetve a „legelszántabb ellenzéki” címért, aminek az elnyerésétől megélhetésük további biztosítását várják. Remélem, nem kell csalódniuk.

Mária! Ne áltassa magát és ne süllyedjen még mélyebbre, mint ahova már mostanra is leásta magát. Nem azért, mert egy hajbókoló, önkritikátlan, törvényeket magasról leszaró, ügyeskedő, törleszkedő, a közösből profitáló, a közpénzek átláthatósága elé keresztbe fekvő, a történelmet politikai érdekek szerint hamisító ember önmagában is visszataszító. Hanem azért, mert ön semmit nem fejtett meg. Semmit. Az a mocsok, ami az önök száján kifolyik valahányszor bírálni merészelik önöket, égbekiáltó. Az a hörgés, amivel védik a koncot és az egész világot hülyének és Soros-bérencnek titulálják csak azért, mert szót emelnek a listáik, a bélyegeik, a fröcsögő gyűlöletük ellen, már emberhez sem méltó, nem hogy kultúremberhez.

Nem, Mária! Vannak emberek, akik mögött nem állnak befektetők, finanszírozók, oligarchák, háttérhatalmak, Soros Györgyök és ballib körök. Vannak emberek, akik politikai széljárásoktól függetlenül lettek valakik, saját gerinccel, saját meggyőződéssel. Lehet elismert embereket világ szégyenére komcsizni, meg múmiázni, de a listázás akkor is undorító, aljas dolog. Arról nem is beszélve, hogy alaptalan, internetről összeollózott, igénytelen gánymunka. Nem azért aljas és undorító, mert önök szerint mindenki hivatásos rettegő és felvásárolt csicska, hanem mert (és itt átadom a szót a nálam okosabbaknak, ezt nem lehet elégszer elismételni):

Aki embereket listáz, származásuk, világnézetük vagy bármely jellemzőjük alapján, az elhiszi magáról, hogy ő több a listán szereplőknél.

Aki embereket listáz, az a megbélyegzéssel el akarja lehetetleníteni mások munkáját, közéleti szerepvállalását, mások életét.

Aki embereket listáz, az félelmet akar kelteni, nemcsak a listán szereplőkben, hanem azok szüleiben, gyerekeiben, szomszédaiban, mindenkiben.

Aki embereket listáz, az olyan úton indul el, amibe belekalkulálja akár az erőszakot is.

Aki embereket listáz, az a lista minden tagjának emberi méltóságát megsérti.

Aki embereket listáz, az uszít és kirekeszt. Célponttá tesz embereket, szabad prédává.

Aki embereket listáz, az még a Fidesz torz jogrendszerében is számos súlyos jogsértést követ el.

Hát ez a baj, Mária! Ennek pedig semmi köze Soroshoz, a gyíkemberekhez, a nemzetközi karvalytőkéhez, a balliberalizmushoz és semmiféle kórosnak kikiáltott elhajláshoz. Ennek kizárólag a normalitáshoz van köze. Amivel Schmidt Mária, az általa foggal-körömmel védelmezett kormányhoz hasonlóan sajnos nem vádolható. És ameddig ez így megy tovább, itt soha nem lesz normális ország.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább