Október 13,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék
Adomány

NEHAZUGGY


Magyar narancs

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 523,774 forint, még hiányzik 2,476,226 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Óriási az igény termesztésbe bevonható növényfajokra és -fajtákra Magyarországon – mondta a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója Áder János volt államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.

Baktay Borbála azzal összefüggésben beszélt erről, hogy Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke megemlítette, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO által közzétett elemzés szerint a világ élelmezésének 75 százalékát 12 növény és 5 állatfaj biztosítja, így a klímaváltozás sebezhetővé teszi az élelmiszerellátást.

A főigazgató jelezte, a világon 12, Magyarországon 4 növényfajról van szó a termőterületeket tekintve, és egy másik FAO-jelentésből idézve rámutatott arra, hogy az elmúlt száz évben használt növényfajták 75 százaléka kikerült a termesztésből.

A szakember közölte, rengeteg megkeresést kapnak, és dolgoznak is azon, hogy megtalálják olyan, már termesztett növények fajtáit, valamint magyarországi termesztésben nem létező vagy kis arányban előforduló fajokat, amelyek termeszthetők vagy az agrotechnikai rendszer átalakítása révén termeszthetők lehetnek.

Kiemelte, ez alapvetően a nemesítők feladata lenne, de ezt a génbank „kicsit magára vállalta”, és elkezdett faj- és fajtabejelentéseket tenni, előkészíteni.

Baktay Borbála elmondta, a világon mintegy 1700 génbank van; a Tápiószelén működő Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot az első húszba sorolják a gyűjteménye nagyságát tekintve, mivel 1200 növényfaj 57 ezer fajtájának 130 ezernél is több mintáját őrzi.

Áder János hozzátette, nem a világ másik végéről hoznak ide növényi magokat, hanem azokat tartják vagy őrzik, amelyek a Kárpát-medencében vagy Magyarországon megteremtek, őshonosak voltak. (MTI)

Azt egy pillanatig nem vitatom, hogy Magyarországon nagyon jó növénynemesítő szakemberek dolgoztak. Régebben. Lehet, hogy most is, de arról nekem már nincsenek információim. Azt viszont merem állítani laikusként is – hiszen Áder János is úgy tesz mindenféle kijelentéseket, hogy közben valószínűleg még annyi tudása sincsen a témában, mint például nekem -, hogy miközben a régi növényfajok megőrzése hihetetlenül fontos, biztosan nem ezek újbóli termesztésbe vonása a megoldás a klímaváltozásra. Ugyanis azok más klímához alkalmazkodtak, és éppen ez a dolog lényege. Miután a hagyományos növénynemesítés iszonyúan hosszú folyamat, és a végeredménye is kétséges, a génszerkesztés lehet a megoldás. Ami ellen Magyarország foggal-körömmel küzd. Ha ezt az eljárást szigorú szabályok között, megfelelően alkalmazzák, sokat segíthet az emberiség túlélésében. A másik – ezt nem helyettesítő, csupán kiegészítő – megoldás, hogy új, a jelenlegi magyar klímához hasonló viszonyok között termesztett növényeket is bevonnak a termesztésbe. De jó lenne ezt nem jogászokra, hanem szakemberekre bízni. Szerintem.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.