NEHAZUGGY

Magas színvonalú néphülyítés

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Különös tekintettel Bálint kollégára, aki elveszítette a ma reggeli startot, ezért máris beállok a helyére, és ugyanazzal a lendülettel elveszem a munkáját és a kultúráját is. Csak azért, hogy ezzel már ne legyen probléma.

Mielőtt belekezdenék a mondandóm velejébe, egy gondolat erejéig szeretném rövidre zárni a propaganda azon visszatérő erőlködését (legutóbb Kovács Zoltán kormányszóvivó óbégatott valamit erről), miszerint baloldali médiatúlsúlyról fantáziálnak, és azt bizonygatják, hogy miért nincs jobboldali médiafölény. Ez történetesen az a fokhagymaszagot árasztó fideszes mantra, amivel maximálisan egyet tudok érteni. Nem mintha a jobb- és baloldalazásnak önmagában bármi értelme lenne, de miután az Origót a nyolcaskával, a Magyar Időket a TV2-vel és a PestiSrácokkal összekötő tengelyen nincs egyetlen olyan orgánum sem, amit sajtónak vagy médiának lehetne tekinteni, a fölény valóban odaát van. Ezen nem érdemes minden alkalommal kiakadni, amikor a napos oldalon késztetést éreznek a valóság ilyetén meghajlítására.

Ha ezzel megvagyunk, térjünk a lényegre, amiről nem sűrűn fognak függetlenobjektív tájékoztatással találkozni a magát indokolatlanul sajtónak nevező oldalon: úgy néz ki, hogy a kormány Brüsszellel folytatott szemfényvesztő fakardozása még annál is jóval nagyobb rést üthet a költségvetésen, mint amiről eddig tudtunk. Hogy miért? Nem annyira Soros és a migránsok miatt, mint inkább a magyar közbeszerzés ellenőrzés rendszerének hibáiból adódóan, amelyeknek az lehet az eredménye, hogy az Európai Bizottság akár fel is függesztheti az összes operatív program támogatásának folyósítását, és mondhatná, hogy nem megbízható rendszeren futottak át a nyertes projektek, ezért ezeket nem hajlandó az uniós polgárok adójából finanszírozni. A probléma az, hogy ha ez nem is következik be, a helyzet már így is drámai. Mindenfajta büntetés és felfüggesztés nélkül is rekord szintre nőtt az államháztartás hiánya augusztusban az elmaradó uniós támogatások megelőlegezése miatt. A hivatkozott cikket mindenképpen érdemes tanulmányozni, ettől függetlenül rögzítsük a lényeget:

Az összes operatív program blokkolása (…) azt jelentené, hogy 2018-ban 2,3 milliárd euró, 2019-ben pedig még több, 4 milliárd euró, összesen több mint 2000 milliárd forint támogatás ragadna benn Brüsszelben. (24.hu)

Azt nem tudom, hogy ezt meddig lehet olyan mutatványokkal elfedni, mint mondjuk a Sargentini-jelentés parlamenti vitája, és e tömény hazugságokban tocsogó, fideszes határozati javaslat elfogadása, de az egészen biztos, hogy az uniós támogatások bármilyen fokú megvonásáról szóló húsbavágó csörte hosszú ideig tart majd és igen fájdalmas lesz. Nyilván nem azoknak, akik a törvényesített korrupció árnyékában, milliárdos luxusban fetrengve ócska migránsozással és sorosozással töltik ki azt az időt, ami alatt kormányozniuk kellene, hanem mindenki másnak. Azoknak is (vegyék nyugodtan magukra), akik Orbánék agresszív, torz narratívájában találják meg minden nyomorúságuk magyarázatát, akik perverz élvezettel és nemzeti büszkeséggel felvértezve tapsolnak az állóháborúnak, amit a korrupció illiberális kormánya folytat mindazok ellen, akik számára az emberi jogok és úgy általában a jogállamiság kérdése még nem süllyedt a közönséges handabandák szintjére, amelyekkel nem foglalkozni hazafias kötelesség.

Nem tűnik vigasztalónak, de ez a rezsim valószínűleg csak akkor fog megbukni, amikor maga alá temeti saját magát. Ennek halvány jeleit láthatjuk az olyan lépésekben, mint például Prőhle Gergely eltávolítása a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről. A kultúrharc zajában most jutottak el odáig, amit korábban is sejteni lehetett: saját paranoiájuk súlya alatt felfalják a sajátjaikat is. A lakájmédia által betámadott Prőhlét október 31-i hatállyal leváltják, az ügyben Kásler Miklós hozta meg a döntést.

Az a Kásler Miklós, aki ugyan az elvtársai szerint egy csodálatos lángelme, egy világító polihisztor, de mondjuk a tízparancsolat propagálása mellett arra nem jutott még ideje, hogy átfogó szakmai programmal álljon elő azon a területen, amelynek állítólag kiváló szakértője. Aki a kormányzás első száz napján innen, és pláne túl sem volt képes semmilyen érdemi problémamegoldással előaállni az egészségügyben egymást érő botrányok közepette. Márpedig tennivaló az lenne bőven, és ehhez elég csak a működőképesség határára sodródott sürgősségi, illetve intenzív osztályok ügyét szóba hozni. Tehát miközben Kásler pártutasításra sértődik meg, vált le, és nyomatja az alufóliasisakot igénylő megállapításait életről és halálról, a magyar egészségügy teljes konszolidációjáról – érdemi információk hiányában – még találgatni is nehéz. Márpedig a magyar orvosok nyugati munkakörülményeinek és fizetésének biztosítása nélkül ez nem fog menni. A legpesszimistább szakemberi vélmények szerint is ehhez 2500 milliárd forintra lenne szükség. Erre jönne rá az évi 600-1000 milliárd plusz, ami az ingatlanok, az eszközpark, a szolgáltatások és bérek fejlesztése után a rendszer szinten tartását szavatolhatná. Kásler mentségére legyen mondva, ennek az ideális állapotnak az eléréséhez vele vagy nélküle ugyanolyan távol állunk.

Bár számos egészségügyi intézmény éléről – Prőhléhez hasonlóan – menesztett vezetők helyére nem volt sietős neki újakat kinevezni, legalább a Honvédkórház nem marad orvosigazgató nélkül Tamás Róbert dandártábornok lemondását követően. Igaz, a Hondékórház nem Kásler hatáskörébe tartozik, a Honvédelmi Minisztérium a pártközpontból távirányított Magyar Időkkel közölte, hogy dr. Muzsay Ildikó orvos ezredes személyében megtalálták a lemondott igazgató utódját. Úgyhogy idézem némi megrökönyödéssel:

A Honvédkórházban a magas színvonalú szakmai tevékenység és betegellátás a továbbiakban is biztosított.

Jól van akkor. A magas színvonalról jut eszembe: a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben (OKI) is minden sínen van Székely László kirúgása után. A kis metszéssel járó szívsebészeti műtét legnagyobb honi szakértője helyett egy másik specialista, a Honvédkórház szív-, ér- és mellkassebészeti osztályának osztályvezető főorvosa, Szolnoky Jenő jár át heti egy alkalommal egy műtétet elvégezni. Székely mellett ő az egyetlen, akinek hasonlóan nagy tapasztalata van ebben a fajta műtétben. Igaz, hogy miután ő csak beugró, a heti két-három műtét helyett egyet végez el, a várólisták nem rövidülnek, de legalább egyre hosszabbak lesznek. Sebaj, a fontos az, hogy Kásler Miklós akarata maradéktalanul érvényesült ebben a kérdésben is, egy államtitkári fej pedig már a porba hullt.

Ezek után mindenkinek szép napot kívánok, egy ide nem illő bulvárhírrel: Lázár János az internetes zaklatásokról tart előadást a Brand Festivalon. A szervezők szerint a volt miniszter „a magyar politikai közélet idei legerősebb social média növekedését elérő szereplője”, ezért jár a meghívás. Ki értene jobban ehhez a kérdéshez, mint az az ember, aki kommentelőket perelt hat évvel ezelőtt, amikor az őfényességét szállító mikrobusz balesetet szenvedett, egy ember meghalt, az internet népe pedig nem rejtette véka alá, mit gondol róla? Tökéletes.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább