Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kultúrnemzet, hogyne

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kertész Imre hatalmas intellektusú ember volt, akit nem lehet beskatulyázni és nem is volt kérdés, hogy a hagyatékát nem Berlinben, hanem Budapesten kell kialakítani, mert ez az ő városa – mondta Orbán Viktor szombaton Budapesten, a Kertész Imre Intézet megnyitásán.

Azt nem kérdezem meg, hogy sikerült-e esetleg a jelenlegi városvezetést is meginvitálni a ceremóniára, mert nagyjából sejthető a válasz. Az is világos, hogy holnap időközi parlamenti választásokat tartanak egy borsodi körzetben, ahol természetesen életbevágó, hogy a Fidesz jelöltje nyerjen. De a Kertész Imre hagyatékát gondozó intézet megnyitóján Kertész Imre emlékét és életművét lerántani a mocskos politikai sárdobálás, bűzölgő mocsarába, azért újabb nem mindennapi kultúremberi megnyilvánulás.

Márpedig erre futotta minden miniszterelnökök miniszterelnökétől, meg némi kötelező melldöngetésre, hogy bezzeg az elmúlt tíz év előtti elmúlt nyolc évhez képest micsoda kulturális beruházásokat valósított meg a kormány. Mert hát mégiscsak kultúrnemzet vagyunk. Ez igaz. Főleg a regnáló hatalomról jut eszébe az embernek a kultúra szó és annak fenenagy tiszelete. Amelyik egyetemet üldöz el, sajtóorgánumokat szánt be, szétveri az ezeréves kulturális autonómiát és újabban már hallgatólagosan a nyilvános könyvdarálásokat is támogatja. Remélhetőleg Kertész Imre nem látja, micsoda példás kultúrnemzet vagyunk. 

A kormányfő több idézetet is felelevenített a 2016-ban elhunyt Nobel-díjas írótól, így például azt, amelyben Kertész Imre az antiszemitizmust fertőzésnek, pandémiának, ideológiai járványnak, „szennyes lelkek gyilkossággá fajuló szórakozásának” nevezi. „Akkor még nem volt arról szó, hogy antiszemita jelölteket baloldali képviselőjelöltnek el lehet indítani” – fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy a vasárnapi tiszaújvárosi időközi parlamenti választáson induló ellenzéki jelölt, Biró László egyebek mellett Judapestnek nevezte Budapestet.

Orbán Viktor arra a gondolatára is emlékeztetett Kertész Imrének, miszerint „olyan állatfajta, amelyet multikulturális társadalomnak hívnak, nem létezik”.

Az volt az álláspontja, hogy az európai civilizáció bajaira csak a saját civilizációs keretein belül szabad válaszokat keresni, kívülről importált megoldások nem működnek, akkor sem, ha szellemről, és akkor sem, ha emberekről van szó – tette hozzá.

Közölte: az író szavai szerint „a liberális szellem, amely eredetileg a legjobbat akarta, a posztmodern elvtelenségével az értelmiséget a nihilizmusba, a tömeget a tanácstalanságba vezette”.

A miniszterelnök felidézte, hogy amikor Kertész Imre megkapta az irodalmi Nobel-díjat, heves, nem túl színvonalas viták zajlottak Magyarországon, különösen a jobboldal és inkább annak radikálisabb része úgy gondolta, ugyan óriási siker a Nobel-díj, de „minden relatív, micsoda nagy írók nem kaptak” például a két világháború között, és azt is mondták, nyilván azért kapta Kertész Imre a kitüntetést, mert regénye, a Sorstalanság holokauszttárgyú.

Ez a vita beskatulyázta Kertész Imrét „egy olyan fiókba, ahová ő soha nem vágyakozott és nem is volt semmi indoka, hogy oda bezárják”, az ő mély intellektusát ugyanis nem lehet korlátok közé szorítani – jelentette ki Orbán Viktor.

Az író életútjából kiemelte: Kertész Imre a kommunizmusban a teljes kívülállás stratégiáját választotta, tisztán akart élni, nem akart kompromittálódni, úgy gondolta, „ebben nem szabad részt venni”. „A Budapesten megvalósuló belső emigrációt választotta” – fogalmazott.

Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta több mint 4 ezer milliárd forint fejlesztés, beruházás történt Budapesten. Nyilvánvalónak nevezve a különbséget az egy évtizeddel ezelőtti főváros és a mostani között. Magyarország az elmúlt években és jelenleg is erején felül vállal kulturális kiadásokat, mert „kultúrnemzet vagyunk” – hangsúlyozta, példaként megemlítve a Liget Budapest projektet, a filmipar támogatását és a Magyar Állami Operaház felújítását. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.