NEHAZUGGY

Kocsmai bölcsesség

Szép tavaszi reggelt kívánok! Még hogy elrohant a hét. Dehogyis. Illetve tényszerűen vasárnap van, de most jutott eszembe, hogy nekem ez a hét keddig tart. Ez semmivel nem függ össze, csak velem, úgyhogy magánügy. Azokkal meg nem foglalkozunk. Viszont. Azok kedvéért, akiknek velem ellentétben tényleg vasárnap van, és a kávéjuk sem főzte meg magát, itt van ez a fotó. Hogy elkapjuk a hétvége fonalat.

Orbán Viktor a Kohézió Barátai csoport kormányfőinek ülésén Portugáliában (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Ezt a fotót nem azért raktam ide, mert Magyarország miniszterelnökének sajátos, összetéveszthetetlen outfitjével, annak egyes komponeneseivel, az általában vett kinézetével, vagy éppen az orcájára kiült lelkének minősítésével szeretném emberi méltóságában sértegetni és megalázni (ahogyan az kereszténynemzeti körökben olykor napirenden van) hanem azért, mert ez a fotó az alibije arra, hogy tegnap miért nem a gyöngyöspatai roma önkormányzat meghívásának tett eleget. Pedig mint tudjuk, a gyöngyöspatai roma önkormányzat egy nyílt, baráti hangvételű, őszinte beszélgetésre invitálta őfelségét, meg a szegregációban érintett roma közösséget is, és még a roma gasztronómiai hagyományoknak megfelelő szerény vendéglátással is készültek (volna a kedvéért). Hogy ne csak a tévé képernyőjén keresztül üzengessenek nekik mindenféle hasbeszélő fejek (képzavaros, de maradhat), és ne csak leveleket írogassanak nekik arról, hogy a számukra jogerősen megítélt kártérítés, miért nem jár. Az egy további súlyos kérdés, hogy ennek alapján legközelebb kinek, azután meg még ki mindenkinek nem fog járni, ha a hatalommániás küldetéstudat Habony Árpád jótanácsai alapján törvénybe fércelteti mondjuk, hogy mindennemű jogerősen megítélt kártérítés alapja az érdemi munkavégzés (értsd: keccsölés).

Szóval Európa zsarolási potenciáljának ennél fontosabb közfeladatai voltak tegnap annál, hogy odaálljon azok elé, akiket odavetett a közvélemény elé szétmarcangolási célzattal, tudva, hogy szinte semmit nem kockáztat ezzel. Miután január 9-én hivatalosan is a gyöngyöspatai dologtalan, emberi együttélésre alkalmatlan cigányok elleni uszította a magyar társadalmat (amelynek van igazságérzete, ami most éppen beletörik 100 millió forintba). Inkább kinevezett egy uszításért felelős helytartót (annyira nagyon bátor ember ő), az majd megoldja. Vagyis ha jól értem, a magyar társadalom igazságérzete azért annyira nem kapott fájdalmas sebeket, hogy azokat neki személyesen kelljen gyógyulás céljából a helyszínen nyalogatnia. Igaz, egy nappal azután, hogy azt állította, mi annak a 80 százaléknyi, tisztességes, munkából élő, a gyerekének rendes oktatást követelő magyarnak az oldalán állunk, akik most Gyöngyöspatán éppen meghátrálásban vannak, tényleg lehet, hogy jobb volt ez így.

Frászt volt jobb. A portugáliai haknijában sem volt túl sok köszönet: az egybites, lábszagú felcsúti provincializmus és az eszelős cinizmus mérgező elegye ezúttal is kikönyökölt a száján. Nem, egyáltalán nem az a baj, hogy ismét felvette a gatyának is csak jóindulattal nevezhető híres buggyos nadrágját. Hanem. Azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia EU-tagsága pénteken megszűnt, azt üzente haza:

a britek kilépése és az, hogy ma mindenki életben van Nagy-Britanniában, azt mutatja, hogy az Európai Unión kívül is van élet.

Hát tényleg, baszki. 24 óra vagy még annál is kevesebb bőven elég egy ilyen velős, színvonalas helyzetelemzéshez. Érteni vélem, hogy a szavazóbázisa kétpofára zabálja az effajta kocsmai bölcsességeket és földszintes politikai diagnózisokat, de az a vastag rinocéroszbőr, ami rágyógyult az ember orcájára, számomra megszokhatatlan.

Tehát odamész a portugáliai Beja városába, a Kohézió barátai csoport ülésére – amely baráti csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat.

Te, mint kedvezményezett, kiosztod Brüsszelt, hogy minden más mellett – most kivételesen nem migránsozol, pedig jólesne – a gazdaságpolitikát is elbaszták. Úgy csinálsz, mintha te magad nem lennél a brüsszeli döntéshozás része, tehát bárkit kívülállóként kritizálhatsz, mert úgysem fogja senki a szemedre hányni, hogy Soros megvett, hogy faszságokat beszélj. Miközben évek óta nyomod az Európai Unió gazdasági motorja, jövőjének záloga dumát, most arról lamentálsz, hogy a Brüsszel által elbaszott gazdaságpolitika miatt az EU gazdasági motorja is maga alá szarhat. Pedig miközben ők mindent elrontottak, mi, a motor, értelemszerűen mindent jól csináltunk: csökkentettük az adókat (a világrekorder áfáról és a brutális adóékről egy szót se), támogattuk a versenyt (Mészáros és Tiborcz között), és olyan védelmi intézkedéseket vezettünk be, amelyek fellendítették a gazdaságot. De ez semmit nem ér, mivel, mi a szuverén, nemzeti, saját lábakon álló gazdasági motor is megfizetjük az árát annak, hogy Brüsszel mindent elrontott. Nem állítom, hogy tudom követni, de mindegy. Vagyis azért mentél Portugáliába és nem Gyöngyöspatára, mert éppen most ér véget az előző hétéves költségvetés, és most egy újat kell megalkotni, te pedig ott tartod a markodat (érvényesíted a magyar érdeket), hogy kell a zseton, és nem kevesebb kell, hanem több. És aztán azzal jössz, hogy te már csak tudod 24 óra távlatából, hogy azért az Európai Unión kívül is van élet. Amikor például nem jön a zseton. Ennek pedig az az egyértelmű bizonyítéka, hogy senki nem döglött még halomra Nagy-Britanniában a brexit nyomán. Egyszerűen nem tud hibázni ez az ember.

Mondjuk tényleg van élet az Európai Unión kívül is, mert például végre vissza lehet állítani a halálbüntetést Toroczkaival vállt a vállhoz vetve. Meg hivatalosan is bele lehet szarni a mindenféle jogállamisági kritikákba, nem kell kínosan egyensúlyozni a Moszkva-Brüsszel tengelyen, nem kell állandóan ropni a pávatáncot, és erőltetni az európai kultúrvigyort mindenféle brüsszeli asztaloknál, nem kell gyűlölet elleni paródiatüntetéseket szerveztetni feketeöves uszítókkal, és pláne nem kell naponta csillogóra vikszolni a demokrácia szánalmasan üres kirakatát. Egy pillanatig nem gondolom azt, hogy ez az ócska kijelentés ebben a pillanatban egyenértékű azzal, hogy a nemzet köpönyegforgatója a társadalom kétharmadának uniópártiságával szembemenve komolyan gondolja, hogy ha Nagy-Britannia számára van élet az EU-n kívül, akkor Magyarország számára is van. Azt gondolom, amit eddig is: ez a kérdés akkor merülhet fel komolyan, amikor az Európai Unió már sokkal inkább gátat jelent az életfogytiglani hatalomban maradására, mint amennyi pénzt ad. Na majd akkor.

Ami az egyebeket illeti, még nagyon röviden. Olvastam, hogy vezető fideszesek szerint rossz az egészségügyi politika, szerintük ez volt az oka a Fidesz rossz szereplésének az őszi önkormányzati választáson. Nem, tévedés: az egészségügyi politika kiváló, csak féknyúzok vannak elterjedve, meg a balliberálisok tendenciózusan hazudnak és terjesztik a rémhíreket. Különben megnyugtató, már azt hittem, hogy a lopást és a hazudozást tartják a kudarc okának. Francba, milyen kudarc? Hát megnyerték a választást, nem? Akkormeg?

Azt is olvastam, hogy a DK vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Rogán ellen. Azt nem értem, hogy minek. Ha az egész vagyonnyilatkozatosdi egy nyilvánvaló szemfényvesztés, nyilvánvalóvá tették, hogy nem a számonkérhetőséget szolgálja, akkor meg tökmindegy, nem? Szerintem tökmindegy.

Ami nem tökmindegy viszont egyáltalán, az 2020. január 31-én este 10 órakor megjelent, és 2020. szeptember elsején állítólag bevezetésre kerülő, módosított Nemzeti alaptanterv. Amely azon kívül, hogy nem nemzeti és nem alaptanterv, minden más tekintetben rendben van. ITT van néhány támpont a magyar nyelv és irodalom területén tervezett pusztítás értelmezéséhez. És akkor a többiről még nem is beszéltünk. Majd fogunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább