Június 18,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Késő lesz azon gondolkodni, hogy pontosan ki kezdte és mikor

Helló mindenkinek! Jó reggelt a magyar kultúra napján! Bármerre nézek, csak úgy bugyog felfele a mélyből a kultúra, úgyhogy azt is mondhatnánk, ha elég távolról néznénk, hogy itt minden áldott nap a magyar kultúra napja. Hát igen. Elég sajátos irányból és nem kevésbé sajátos módon tör utat magának, de mi így szeretjük. Vagy nem szeretjük, de tüdőre szívjuk. Nem szándékozom visszatérni ugyanoda, ahol tegnap reggel rendhagyásilag abbahagytam, bár azt azért szóvá teszem, hogy soha nem az volt a cél, hogy mindenki egyetértsen velem, hanem az, hogy pontosan értse, amit írok. Tegnap szembenéztem azzal, hogy ez egyáltalán nem magától értetődő, úgyhogy nem is erőltetem. Viszont azt még az Orbán-rezsimmel szembeni, soha nem titkolt mélységes megvetésem és undorom ellenére sem érzem helyénvalónak, hogy a két napja elhunyt Vajnát például Mengelével hozzam közös nevezőre csak azért, hogy kéjesen örömtáncot lejthessek a nyitott koporsója fölé hajolva. Hogy ez nekem nem fér bele, másnak meg igen? Tudomásul veszem, és lendülök tovább.

Nem is ez a lényeg, hanem hogy ami késett, az végül megérkezett ezzel összefüggésben is. A mindig teljesen kiszámíthatóan működő, Soros ellen lázadó konglomerátum egyik legszínvonaltalanabb bugyrában megszületett a megfizethetetlen magyarázat arra a költői kérdésre, hogy miért nem tisztelik a halottakat az ellenzékiek. Pardon, erre semmiféle válasz nem született, csak egy félgagyi közhelyhalmaz a baloldal szellemi intellektuális válságáról és alpáriságáról, amely odáig fajult, hogy Vajna halála kapcsán különösen érdemes levonni belőle a megfellebbezhetetlen konzekvenciát:

Elszabadították az indulatokat, ami aztán erőszakhullámmá tobzódott, ez pedig most az alpáriságban ölt testet. (…) Az erőszakkal viszont az a nagy baj, hogy nem lehet neki gátat szabni. A felelősség viszont azoké lesz, akik útjára engedték.

Nahát! Ha nem tudnám, mi van, azt hinném, hogy minden idők legprecízebb önkritikáját fogalmazta meg a sakálmédia ügyeletes fröccsöntött pszichológusa Orbán rendszeréről, ahol viszketnek a tenyerek, hangosak és érthetőek a vélemények és kék plakátokról üvölt a gyűlölet. Hátpedig. A felelősség minimum közös lesz, elvtársak és elvtársnők! Mi már évek óta kiáltjuk bele a pusztába, hogy nincs nagyobb bűn annál, mint elszabadítani a vérgőzös indulatokat, legitimálni az erőszakot, a nép kezébe adni a bunkósbotot, és arra bátorítani, hogy nyugodtan verje agyon azokat, akik nem illeszkednek a keresztény-nemzeti-polgári-homogén orbáni haza- és családmodellbe. A kétélű fegyverek ilyenek: bárki, bármikor a rossz oldalukra kerülhet, és akkor már késő lesz azon gondolkodni, hogy pontosan ki kezdte és mikor. Nagyobb bűn ez, mint kirabolni egy országot hetedíziglen.

Lehet, hogy csak én áltatom magam azzal, hogy Vajna halála egy kisebb földcsuszamlással lesz egyenértékű a NER-ben, midőn a hiénák felsorakoznak a konc körül és mindegyik követeli a jussát a nagyrészt törvényesen ellopott szajréból. Nem tudom, hogy így lesz-e, de az már most is látszik, hogy a gazdátlanná vált kaszinókoncesszióért sorban állnak a cégek, miközben talán még a TV2-nél napi karaktergyilkot parancsra gyártó szalagmunkásokat is érheti meglepetés az akolmelegnek és biztonságosnak hitt jövőjüket illetően. Az, hogy körlevélben nyugtatják őket, hogy nem lesz itt semmi baj, elég sokatmondó legalábbis.

Az mindenesetre megnyugtató, hogy legalább Kertész Imre hagyatéka jó kezekben van. Schmidt Mária történelemhamisító NER-ideológus közalapítványa másodfokon is pert nyert az író özvegyének fiával szemben, aki korábban az anyja és Schmidték közötti, a Kertész Imre örökségének gondozásáról szóló szerződés érvénytelenítését kérte, ám nem járt sikerrel. A keresetét elutasították, úgyhogy Schmidt üzletasszony és valósághajlító ápolja az ápolnivalót. Erre a dörzsölt, impertinens perszónára én a kaktuszomat se bíznám rá (sokan másokra se), de nem tegnap derült ki, hogy az én értékrendemnek semmi köze nincs, és soha semmilyen párhuzamos univerzumban nem is fog találkozni a NER takonygerincével.

Mondjuk, ahhoz képest, hogy Mészárosra is bízhatták volna a káposztát, ez igazán nagyvonalú így. Vele más tervei vannak az Úrnak. Mármint a gazdájának. Lölö mester ölébe ezúttal egy stadionépítő cég hullott bele véletlenül. A felcsúti illetőségű fogalmatlan gázszerelő cégbirodalma most éppen a Puskás stadiont építő, a közbeszerzéseken irigylésre méltó módon jól teljesítő ZÁÉV-vel bővül. Nem egy filléres buliról van szó most sem: a ZÁÉV 2017-ben 35 milliárd forintra növelte nettó árbevételét az előző évi 15,4 milliárdról, az adózott eredménye pedig 2,9 milliárd forintra nőtt a 2016-es egymilliárdról. Csoda csoda hátán.

Mindeközben a a családügyi princípium által többször hangosan és érthetően belengetett otthonápolási díj emeléséről szóló sikertörténet leginkább egy öblös, intézményesített kormányzati átverésnek tűnik. És ha annak tűnik, akkor valószínűleg az is. Nem valószínű, hogy lázba hozza a populációt, főleg azt részét, akinek nem kell ilyen megpróbáltatásokkal szembenézniük (ami nem engem érint, az nem nekem fáj, a lényeg, hogy legyen mit zabálni), de azért ejtsünk néhány szót róla. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a kormány minden melldöngetése ellenére nem teljesítette a civilek követeléseit: nem ismerte el foglalkoztatási jogviszonynak az ápolást, helyette a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyermeküket otthon ápolók számára bevezette a gyermekek otthon gondozási díját (gyod), amelynek összege havi bruttó százezer forint. Ez a gyermek életkorától függetlenül folyósítható. A gyod 2022-ig folyamatosan emelkedik, a kormány ígérete szerint ekkorra eléri a minimálbér szintjét. Hogy minden keresztény és családbarát legyen, ebből a körből eleve is kihagyták azokat, akik nem a gyereküket, hanem mondjuk a házastársukat, szüleiket, vagy más családtagjukat gondozzák. Kurvára fideszes görénység, de ez nem minden: azok sem dőlhetnek hátra, akiknek január elsejétől elkezdték folyosítani a gyodot, ugyanis nyártól elindul az a felülvizsgálat, amely alapján megállapítják, hogy az otthon ápolt gyermek valóban képtelen-e az önellátásra. Hogy ez a felülvizsgálat milyen elmeroggyant, szakmaiatlan, dilettáns szempontok szerint áll össze, és hogy ez alapján mennyien lesznek azok, akiket megfosztanak a havi 100 ezres támogatástól, abba belegondolni is fájdalmas. Szarrá szívatják a legkiszolgáltatottabbakat, ebben verhetetlenek.

Meg a balhék elvitelében is. Varga Mihály közepes képességű könyvelő megtalálta a megkésett nyugdíjakért egyszemélyben felelős kisembert, a bűnös konkrétan a nyugdíjfolyósító Igazgatóság szakmaiigazgató-helyettese (!), úgyhogy őt kell utálni. Ezért aztán a főnökei, a pénzügyminiszter és az államkincstár elnöke nem is érzi feladatának részt venni a parlament költségvetési bizottságának mára összehívott ülésén, ahol magyarázattal kellett volna szolgálniuk a kialakult helyzetet illetően. A Fidesz távol marad a munkától, a felelőst megtalálták, kéretik őket békén hagyni a hülyeségekkel. Szééééép.

Egyébként pacsi a Momentumnak. Polt sóhivatalának tegnapi szégyenletes műsora után, a párt aktivistái festékszóróval adtak a Legfőbb Ügyészség bejárata előtti járda pofájára, ahova felfújtak néhányat azok közül a kérdések közül, amelyekkel az ellenzéki képviselők szopatása helyett foglalkoznia kellene az elsikálóművésznek. Például: Paks 2, az MVM milliárdjai, az ELios-ügy, a Gruevszki-ügy vagy Mészáros kolléga zsírosodása. Nem mintha Polt ettől szarul aludt volna, mert nem. Mondjuk én a helyében már évek óta nem tudnék aludni és gyűlölném magam, ha én lennék Polt Péter. Nem véletlen, hogy nem én vagyok.

A végére (a keretes szerkezet jegyében, nesze neked magyar kultúra) a közpénzből működő állami hírügynökség pitiáner, ócska mutatványát hagytam. Az MTI odáig fajult az elmebajban, hogy nem voltak hajlandóak lehozni a közleményt, amelyben az állt, hogy három szakszervezet mécsesgyújtással és beszédekkel áll ki a nemzeti kultúra és a tudomány értékei mellett. Bezzeg ha a CÖF-ös békemenetről lett volna szó, ugye? Ugye. Szerintem is éljen és virágozzék a fideszes magyar kultúra! Köszönöm Szonjának az alább hallható jófajta népzenét, ezzel búcsúzom egyelőre. Csókolom.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS