Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kásler szerint azért támadja őt az ellenzék, mert megvallottan hívő és magyar ember

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kásler Miklós fáradt el ma reggel a Kossuth Rádió reggeli műsorába, ahol rövid időn belül lényegében minden fontos témáról beszélt. Na nem kérdésekre kellett felelnie, hanem elmondhatta az ő szemszögéből a dolgokat anélkül, hogy bárki is valóban visszakérdezhetett volna. Köztudott ugyanis, hogy a járvány idején a kórházkiürítések miatt, valamint a két eltávolított kórházigazgató okán igen sokan felháborodtak országszerte, és válaszokat kívántak. Ezeket a válaszokat soha nem kapták meg, Káslert viszont legalább a háttérbe tolták, hogy ne legyen szem előtt. Most, hogy a járvány első hullámának lényegében vége, Kásler ismét előbújt a sötétből és saját nagyszerűségéről beszélt, illetve arról, hogy akinek problémája van a kormány intézkedéseivel, az a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban jogorvoslatot kérhet. Hogy aztán abból mi lesz, az már egy másik kérdés persze. De lássuk, mi mást mondott még.

Rendkívül fájó sebnek nevezte Trianont az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Kásler Miklós a járvány elleni védekezés sikeréről és az őt ért támadásokról is beszélt.

Kásler Miklós – aki a műsorban elmondta, hogy apai ágon erdélyi, székely származású, így a trianoni döntés családjukat is érintette – Trianont úgy látta, mint a szerencsétlen körülmények egybeesését. Sok oka volt, de „egyik sem volt elegendő ahhoz, hogy a Szent István-i birodalmat hét felé vágják és testidegen törzshöz csatolják az amputált végtagokat” – fogalmazott. Arról is beszélt: a magyar történelemben voltak hasonló pillanatok, de a nemzet minden reménytelen helyzetből „fel tudott tápászkodni”. Hozzátette: amit szétszaggatott a történelem, az a maga spontán módján összeállhat, ehhez szerinte egyetlenegy dolog kell, hogy minden a Kárpát-medencében élő nemzet felismerje a sorsközösséget.

A miniszter kitért a koronavírus-járványra is, amely szerinte „markánsan megmutatta” nemcsak az egyes emberek jellemét vagy a pártok viszonyulásait, hanem a társadalom és a gazdaság működési rendjét, illetve azt is, ami az egészségügyben korrigálandó, ami évtizedek alatt halmozódott fel, és nem sikerült a mai napig megoldani. Az általános ellátások közé sorolta az alapellátást a megyei kórházakig. Elmondta, a népbetegségekkel, a keringési, a daganatos, a mozgásszervi megbetegedésekkel az országos intézetek mögötti hálózatok foglalkoznak. A járványügy részeként beszélt a két országos intézetről, a Szent László-kórház infektológiájáról és a légzőszervi betegségekkel foglalkozó Korányi-intézetről. Közölte, ezek mögé is ki kell építeni a regionális központokat, hálózatot, és át kell gondolni a finanszírozást is. Kásler Miklós fikcióknak nevezte, hogy rákos betegek a járvány ideje alatt nem kapták meg a szükséges kezelést. Hangsúlyozta: a daganatos betegek közül mindenkit el kellett látni a járvány első percétől kezdve.

Az emlőrák szűrését, a mammográfiát lehet, hogy halasztották, de ennek nincs következménye – mondta. A miniszter kitért arra, hogy a panaszokat minden esetben azonnal kivizsgáltatta, még akkor is, ha indokolatlan volt. Jogorvoslatot lehet kérni a betegjogi képviselőnél, a főigazgatónál vagy az egészségügyért felelős minisztériumban, de idáig egyetlenegy bejelentés sem érkezett el – közölte. A népegészségügyi központba ismeretei szerint tizenhat panaszt tettek az elmúlt időszakban. Kásler Miklós szerint tényeken alapulnak azok a kijelentések, miszerint Magyarország – bármilyen összevetésben – a járványban kiválóan vizsgázott. Ezt megerősítik a nemzetközi szakmai írások is – közölte.

Az ellenzék szerinte azért támadja, mert megvallottan hívő és magyar ember. Úgy fogalmazott: lehet keríteni szakmai támadásokat, kétségbe vonni múltját, onkológiai tevékenységét vagy emberi kvalitásait. Hozzátette: huszonhat évig vezette az onkológiai intézetet, ott minden évben több mint hatszázezer ember fordult meg, aki a saját szemével láthatta és tapasztalhatta, hogyan folyik a munka. Ők pedig ennek a tapasztalatnak hisznek, nem az ellenzéknek – tette hozzá Kásler Miklós. (MTI)