NEHAZUGGY

Javítsunk identitást

A Fidesz-KDNP továbbra is azért dolgozik, hogy identitásfejlesztést hajtson végre országos szinten. A magyar embernek éreznie kell és büszkének kell arra lennie, hogy magyar, nincs mese. Büszke kell, hogy legyen múltjára, történelmére és kultúrájára, na meg persze a keresztény egyházra, bár utóbbit még nem mondják ki szó szerint. Ebben a nemzeti gondolkodásban érkezett egy újabb ötlet, miszerint a származási hely, amennyiben nem azonos a születési hellyel, a személyi igazolványokra is rákerülhessen. Rendben kerülhessen, de ez mégis miért olyan fontos, hogy ebből ekkora ügyet csináljon a teljes kormányzat?

Orbán Balázs szerint egyenesen több millió ember van az országban, akinek valós problémát jelent, hogy származási helye nem, csak születési helye szerepel iratain. Nem rendelkezem erre vonatkozó adatokkal, azért érdekelne, Orbán Balázs honnan szedte ezt a számot, hiszen nem kis csoportról beszélünk. De Orbán Balázs nem volt egyedül a nagyszerű gondolataival, hiszen Nacsa Lőrinc a felszólalások végén hozzátette, a kormány 2010. óta elkötelezett amellett, hogy a kistelepüléseken élők életminőségét javítsa és ehhez a fejlesztések mellett a közösség és az identitás javítása nagyban hozzájárul. Már csak egy kérdésem lenne: hogy kell identitást javítani? 

Gyopáros Alpár (Fidesz) az általa, valamint Kocsis Máté (Fidesz) és Tasó László (Fidesz) által benyújtott törvényjavaslatról azt mondta, a Magyar Falu Program keretében tartott társadalmi egyeztetéseken jogos igényként merült fel, hogy az első otthon, azaz a mélyebb értelemben vett szülőföld mint az identitásfejlődés elengedhetetlen része, megjelenjen igazoló okiratainkon is. Ezért javasolják, hogy a származási hely, amennyiben nem azonos a születési hellyel a személyi igazolványokra is rákerülhessen – közölte, megjegyezve: az állampolgár kérelmére jegyzik be irataiba származási helyét.

A szülőhely nem azért fontos, mert szükségünk van egy ilyen személyazonosító adatra, hanem azért, mert van egy hely, ahol megtanultunk járni, beszélni, tapasztalatokat gyűjtöttünk. Ott vannak a gyökereink, onnan kaptuk személyiségünk alapjait – magyarázta. Közölte azt is, a kormány elhivatott a magyar települések lehetőségeinek bővülése, különösen a falvak életben maradása iránt. Ezért indult el a Magyar Falu Program, amely az ország lakosságának egyharmadát érinti – tette hozzá.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat szorosan kapcsolódik a Magyar Falu Program célkitűzéseihez. Felidézte, hogy tavaly 150 milliárd forintot biztosítottak a programra, amely a legkisebb településeken élők életminőségét, a települések népességmegtartó erejét javítja. Kitért arra is, hogy már 1991 óta van arra lehetőség, hogy az anyakönyvben szerepeljen a származási hely, de a személyi igazolványon történő feltüntetésre eddig nem volt jogszabályi lehetőség. Szerinte több millió ember van az országban, akinek valós problémát jelent, hogy származási helye nem, csak születési helye szerepel iratain. Elmondta, aki nem kéri, az továbbra is a megszokott adattartalmú igazolványt kapja meg.

Tasó László (Fidesz) véleménye szerint a törvényjavaslat segítséget nyújt ahhoz, hogy a helyi identitás erősödjön. Méltatta a Magyar Falu Programot, amely szerinte olyan lehetőség, amely a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőséget biztosít a kistelepülések felzárkózásához. Hozzátette: korábban az MSZP-SZDSZ retorikájában a vidéki mindig pejoratív szó volt, akkor a vidékiek kénytelenek voltak a lakhatási és munkakörülmények miatt elköltözni a falvakból.

Nacsa Lőrinc (KDNP) visszautasította, hogy a kormánypártoknak bármilyen törvényjavaslattal hátsó céljaik lennének. Hozzátette, ez egy fontos, de szimbolikus javaslat, amit azért is akarnak átvinni, mert fontosnak tartják az identitást és a közösséget. A kormány 2010. óta elkötelezett amellett, hogy a kistelepüléseken élők életminőségét javítsa és ehhez a fejlesztések mellett a közösség és az identitás javítása nagyban hozzájárul – fogalmazott.

Hangsúlyozta, a javaslat ügyében több alkalommal is egyeztettek és a megkérdezett fiatalok örömmel fogadták az ötletet. A törvény nem oldja meg az összes problémát, de kicsit teljesebbé teszi az életet – jelentett ki, hozzátéve: az indítvány nem fáj senkinek, de sokaknak jó. (MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább