NEHAZUGGY

Isteni szerencse, hogy csak egy kis ország miniszterelnöke ez az ember

Jó reggelt! Kurvahétfő. Vagy kedd. De tegnap tuti hétfő volt, erősen is indult a hét. A felcsúti illetőségű miniszterek elnöke nagyot futott. Diplomáciailag, úgy értem. Mármint abban a műfajban, amit ő annak nevez. Ezúttal az osztrák szélsőjobb vezetőjének kezébe adta a Karmelita kilincsét. Rendesen rossz érzés volt látni, hogy az osztrák nácifasiszta csávó is majdhogynem szalonképes, mutogatható figura a mi Duna-parti, szétcsúszott arcberendezésű, hanyag kocsmai testtartásba vágódott keresztapánkhoz képest, akinek most már valóban semmi kétsége nincs afelől, hogy ő vezeti majd Európát május 26-a után. Hiszen a jó oldalon áll, immár büszkén vállalja, bele a nemzetközi sajtótájékoztatóba, hogy bármikor hátba döfi a szövetségeseit, ha pillanatnyilag az tűnik kifizetődőnek.

Aki nem látta a Strache nevű osztrák alkancellárral tartott nemzetközi sajtótákékoztatót (nem, ők nem szélsőségesek, nem fasiszták, nem nacionalisták, nem újnácik, csak a rohadék balliberálisok megbélyegzik őket feszt), annak hiába írta le a sajtó, hogy mit látott: szerintem leírhatatlan. 44 perc sok egy emberi életből, de érdemes. Egy szóval: hátborzongató. Nem az a gyáva sunyiság, ahogyan megint a magyar emberek mögé bújva próbálta a minden körülmények között korrekt politikust eljátszani, hanem hogy a gyáva, köpönyegforgató hasonlesésen és a szavakkal való zsonglőrködésen túl még hazudik is:

A hűség számunkra fontos politikai kategória és szeretnénk kitartani abban a szövetségben, ahol eddig éltünk és dolgoztunk. Hacsak az a közösség nem szeretné, hogy mi ne legyünk ott. (…) A miniszterelnököt a magyar választópolgárok bízzák meg, Manfred Weber pedig azt találta mondani, hogy a magyarok szavazataival nem kíván az Európai Bizottság elnöke lenni. Ez egy olyan súlyos álláspont és a magyar választók olyan súlyos megsértése, hogy ezek után a magyar miniszterelnök nem dönthet másként, minthogy nem támogatja Webert a posztra. Sajnálom, hogy így alakult, de Weber döntése egy radikálisan új helyzetet teremtett, amit tudomásul kell vennünk. A demokrácia és az erkölcs szabályai szerint sem volna helyénvaló, ha ezek után Webert támogatnánk. 

Vagyis hogy ő keresi a jelöltet. Ő, akit a magyar választópolgárok megbíztak. Nem tudom, hogy a hazug miniszterelnököket mikor érik utol ahhoz képest, hogy a közönséges hazug embert is hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, de szerintem ez elég ótvar csúsztatás ahhoz képest, hogy mit mondott Weber. És ez akkor is igaz, ha sajnálatos módon (vagy nem) az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács választja ki, majd ezt követően kell jóváhagynia a személyét az Európai Parlamentnek. És igen, az Európai Tanácsban az Európai Unió állam-, illetve kormányfői foglalnak helyet. Én biztosan nem fogom megvédeni Weber urat Orbán Viktortól, eleget maszatolt ő a vörös vonalakkal ahhoz, hogy ne őt tartsam ebben a történetben az áldozatnak. Csak hát a teljes igazság azon túl, hogy sokkal kevesebb magyar választópolgár bízta rá az életét Orbánra, mint ahány nem, az az, hogy Weber semmi olyasmit nem mondott abból, amit Orbán a szájába adott tegnap. Konkrétan ezt mondta:

Vagyis arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha csak a szélsőjobboldali Fidesz szavazataival nyerhetné el az Európai Bizottság elnöki pozícióját (értsd: a Fidesz tizenvalahány szavazatán múlna a megválasztása), azt válaszolta, hogy akkor visszautasítaná ezt a lehetőséget. Mint mondta, ő a közepet akarja képviselni, nem örülne neki, ha jobbról választanák meg.

Ha Európa jövőjéről van szó, akkor világossá akarom tenni, hogy a közép a domináns. Nem a baloldali szélsőségek, a kommunisták, és nem a jobboldali szélsőségek, a nacionalisták.

Vagyis nem a magyarokat sértegette, hanem a Fidesz szavazataira nem tart igényt. A lehető legálságosabb dolog megint összemosni a Fideszt a magyarokkal. Mert akkor sokadszorra megkérdezem: aki nem szavazott a Fideszre, az nem magyar? Már megint ez a lemez? Ennek soha a büdös életben nem lesz vége, hogy Orbán, a Fidesz egyenlő mimagyarokkal? A legszebb az egészben, hogy a demokrácia és az erkölcs szabályaira hivatkozik az ember, aki naponta váltogatja az elveit, a meggyőződéseit (eddig úgy volt, hogy önként rúgták tökön magukat és függesztődtek fel, most az van, hogy nem akarja a Néppárt hogy ott legyenek, akkor nem lesznek ott), és akinek állampártja a Néppárt logójával gyűjti az aláírásokat Orbán hétpontos programjához. Vagyis Orbán konkrétan átveri a drága magyar polgárokat, az erkölcs és a demokrácia nevében. A propagandaiparosok meg magyarázzák a bizonyítványát. Ugyanazon a szennyoldalon két cím, apropó erkölcs:

– Orbán Viktor szakított Weberrel, de a Néppárttal még nem 

– A Fidesz köszöni, de nem kér a foszlott erkölcsűek európai nagykoalíciójából

Ezt így hogy? Simán, szemrebbenés nélkül, ahogy szokták. És akkor arról még nem beszéltem, hogy milyen hosszasan lamentált arról – az osztrák csávó seggének harsány nyaldosása okán -, hogy ő figyeli, ki áll ki mellettük, és azt ő meghálálja, úgy értem: aki tövig benyal, aki nem kritizál, aki bólogat, az jól jár. Aki nem, azon bosszút áll. Tök vicces, mert alig két hónap telt el, mióta egy interjúban azzal vagánykodott, hogy nem híve a bosszú politikájának. Hát összegezzünk: isteni szerencse, hogy csak egy kis ország miniszterelnöke ez az alak. Ha ennek nagyobb hatalma és még több pénze lenne, tuti felégetné a világot. És ez nem költői túlzás.

Mindeközben, egyebekben: Mészáros Lőrincnek volt már marhapogácsagyára? Az újság az írja, hogy az övé lehet a magyar marhapogácsagyár. Nos, ha az övé lehet, akkor az övé is lesz. Én már ezekkel a hírekkel nem tudok mit kezdeni. Egyszerűen nem fogja már az agyam, hogy lehet ennyire vakmerően és szégyentelenül harácsolni.

Miközben ők zsírosodnak, híznak, gyarapodnak és törvényesen a nevükre íratják az országot, a tátott szájú néptömegeknek marad a bűzös pátosz (via Kövér): magyarként mindig annyit érünk, amennyit segíteni tudunk a nemzettársainkon. Nincs is jobb annál, mint a nemzettársaikat fogyatékkal élő szerencsétlenekként pátyolgatni, miközben a honfitársaiknak kilopják a szemét is. Gondolom, különben nem lehetne megvédeni az országot a migránsoktól.

Jó lesz nekik a 300 forintos spanyol eperből 1800 forintos KAMUMAGYAR termék (ami magyar, csak jó lehet és bármennyit is megér). Helyes.

Miután mindent rendberaktak, mindenki lubickol a jólétben már csak a nemzettársakat és az üldözött keresztényeket kell megmenteni (ha már Orbán Dobó Istvánnak képzeli magát): ez utóbbiakat eddig 8,6 millárd forinttal támogatták. Aprópénz.

A rengeteg megbocsáthatatlan disznóság között, amit a pártállam visszahozásán ügyködő Fidesz elkövetett ez ellen a szerencsétlen nép ellen szerintem az egyik legsúlyosabb, amire nincs sem magyarázat sem felmentés, az a természet könyörtelen legyilkolása. Ez például annál is felfoghatatlanabb, hogy egy aluliskolázott, ámde önérzetes stróman pár év alatt a Forbes-listára könyökölte fel magát. Vagyis a gazdáját: kivágták az egyik legidősebb, 180 éves magyarországi erdőt a Bükki Nemzeti Parkban (!!!) Egy természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott területről van szó, olyan ritka madárfajokkal, mint a fehérhátú fakopáncs vagy a kék galamb. A bükkerrdő emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj otthona is. Semmiféle nemzeti minimum nem maradt, amit ne hánytak volna még le. De erre tényleg nincs magyarázat. Ez az agyatlanságnak és a kegyetlenségnek egy olyan foka, amitől az emberbe belefagy a szó.

A végére egy, a fentiekhez passzoló hátborzongató olvasmányt javasolnék. Bernard-Henri Lévy francia filozófus budapesti látogatása után a Le Point című hetilapnak írta le beszélgetését Orbán Viktorral, ebből a legérdekesebb részleteket idézi a hvg.hu. Ízelítőként iderakom mit mondott Recep Tayyip Erdogan török szultánról, aztán megyek is, mert még a végén kárt teszek a berendezésben. Mindenkinek szebb napokat kívánok!

Egy dolgot kell tudnia róla. Hatalmas focista. Mint én. És van valami, ami közös a focistákban: az az izom a hát alsó részén. (…) És amikor először találkoztunk, megtapogattuk egymás hátát.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább