Május 8,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Igazán befejezhetnék már ezt az álszent hazudozást

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 388,704 forint, még hiányzik 2,611,296 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Gulyás Gergely – ismét – templomot adott át, pontosabban egy felújítás miatt tartott hálaadó istentiszteleten beszélt. Azt már korábban is elmondtam, hogy egészen konkrétan nem értem miért kell hálát adni istennek azért, mert a magyar adófizetők pénzéből, a megkérdezésük nélkül felújítottak egy templomot. Ismét. Ez ugyanis nem az első és nem is az utolsó olyan egyházi épület, amire összességében már több milliárd forintot szánt a kormány a mi pénzünkből. De lépjünk túl ezen, hiszen nem az istentisztelet a legfontosabb az alábbi hírben, az már csak egyfajta ráadás.

Gulyás elképesztően felháborodott azon, hogy az európai országok lakosai egyre inkább kezdenek kiábrándulni az egyházak tevékenységéből, ezért templomok százai, ha nem ezrei üresedtek ki. Már csak ezért is, több polgármester lehetőséget látott az üresen álló épületekben, és azok funkcióját megváltoztatva újra életet lehelt beléjük. Ezzel véleményem szerint semmi baj nincs, noha nyilván én egy mocskos libernyák vagyok azért, mert ezt mondom. Nyilvánvalóan nem szabad templomokat lerombolni, sem olyan neves épületeket átalakítani, amely emberek százezreinek jelentenek zarándokhelyet, de kérdem én, ha egy templom úgyis üresen áll, miért ne hasznosítanák azt? Ugyanez történik elhagyatott gyárépületekkel és lakóházakkal is, mi olyan különleges egy templomban? Az „csak” egy épület, az nem szent és sérthetetlen, arról nem is beszélve, hogyha az egyház olyannyira segíteni akarna az elesetteken – mint ahogy ezt állítják – akkor nem rugodsnák ki a hajléktalanokat onnan, hanem helyet biztosítanának számukra.

Gulyás azt is felhozta, hogy Bordeaux polgármestere be akarja tiltani a karácsonyfát, mert nem egyeznek a zöldpolitikai elveivel. Elmondanám Gulyás Gergelynek, hogy az egyébként borzasztóan keresztény Spanyolországban nincsenek karácsonyfák évtizedek óta. Vasketreceket állítanak, élő fát pedig tudomásom szerint tilos használni. Hogy miért? Mert véleményük szerint környezetszennyező és értelmetlen. Kíváncsi vagyok, Gulyás ezen mikor háborodik fel. Ha kell, szólok én neki, csak legyen már tisztában a keresztény európai országok szokásaival, ha már olyannyira védi őket. Mindezek azonban szinte nem is annyira felháborítóak a következő sorokhoz képest, amelyet szintén Gulyás szónoklatában hallhattak a szerencsés hívek:

Az egyházak nemcsak a mögöttünk hagyott évezredben, hanem napjainkban is sokat tesznek hozzá az ország, a nemzet és az összmagyarság életéhez. „Ott vannak, ahol segítséget és támogatást kell adni, az egyházak karitatív tevékenységének köszönhetően sokan kapják meg a lehetőséget az újrakezdésre. Ott vannak, ahol tanítani és nevelni kell – nemcsak a legkiválóbb iskolákban, hanem zsákfalvakban és missziós területeken is -, és ott vannak a betegágyaknál, a szenvedélybetegeknél” – mondta.

Gulyás egy olyan képet vázolt fel, ami egyszerűen hazug és hamis. Vannak nyilvánvalóan jó kezdeményezései is az egyháznak, de az elmúlt évezredben nem segítségnyújtásukról voltak híresek, mint ahogy ezt most is igen nehéz lenne elmondani róluk. Maga Erdő Péter mondta nemrégiben, hogy az egyház nem egy segélyszervezet. Akkor viszont mégis miről beszélünk? Miért tömjük ki továbbra is az egyházakat? Miért hagyjuk azt, hogy átláthatatlan gazdasági tevékenységeket végezzenek, de adót ne kelljen fizetniük? A kormány felépített egy mesét, amit csupán azok hisznek el, akik négyévente nem pártokra, hanem Orbán Viktorra szavaznak. Ez a mese értük jött létre, a baj csak az, hogy ennek költségeit mi, mindannyian fizetjük.

A kormány támogatja az egyházak szerepvállalását az élet minden területén – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Bács-Kiskun megyei Szalkszentmártonban.

Gulyás Gergely a helyi református templom felújítása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten hozzátette: a támogatás a kormány számára az alaptörvény szerinti egyházakkal való együttműködési kötelezettség része. Az elmúlt évtizedben Kárpát-medence-szerte megújultak templomaink, és velük együtt újultak meg reményeink szerint a keresztény közösségek is – fogalmazott. A tárcavezető botrányosnak nevezte, hogy Nyugat-Európában katedrálisokat romolnak le, templomok válnak „beruházások áldozataivá”, vagy azokat „érdeklődés hiányában” templomokkal ellentétes rendeltetéssel használják. Riasztó jelenségként említette Bordeaux baloldali polgármesterét, aki „be akarja tiltani a karácsonyfát saját városában tekintettel arra, hogy döglött fák nem egyeznek a zöldpolitika elveivel. Az ateizmus szelleme kísértetként járja be Nyugat-Európát” – jegyezte meg a miniszter.

„Ehhez képest Magyarországon a keresztény közösségek megerősödtek, (…) ha azt akarjuk, hogy az ország hosszú távon megőrizze gyökereit és kultúráját, szükség van a keresztyén, keresztény gyülekezetekre” – jelentette ki. Gulyás Gergely beszélt arról, hogy az egyházak nemcsak a mögöttünk hagyott évezredben, hanem napjainkban is sokat tesznek hozzá az ország, a nemzet és az összmagyarság életéhez. „Ott vannak, ahol segítséget és támogatást kell adni, az egyházak karitatív tevékenységének köszönhetően sokan kapják meg a lehetőséget az újrakezdésre. Ott vannak, ahol tanítani és nevelni kell – nemcsak a legkiválóbb iskolákban, hanem zsákfalvakban és missziós területeken is -, és ott vannak a betegágyaknál, a szenvedélybetegeknél” – mondta.

Az 1775-ben épült, barokk stílusú műemlék templom felújításáról Alföldy-Boruss Dániel, a gyülekezet lelkésze elmondta: 2019-ben tízmillió forint kormánytámogatással elvégezték az épület talajvíz elleni szigetelését, 2020-ban további 119 millió forint kormányzati támogatással kicserélték a tetőt, a nyílászárókat, újravakolták és festették a külső falakat. A lelkész közlése szerint 2021-ben a torony és a templombelső felújításával folytatódik a rekonstrukció. A templom különlegessége több 18. századi berendezés: a Mózes-szék, a papi szék és az úrasztalába beépített, ón keresztelő medence. A felújított templom attól is egyedi, hogy a tető cserepeit a református címer, a zászlót vivő bárány lenyomata díszíti.(MTI)

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.