NEHAZUGGY

Hogy pisloghatott a valóság elől fejvesztve menekülő, valósághajlító kisember

Vicces jó reggelt kívánok mindenkinek az elmegyógyintézetből (honnan máshonnan?)! Pénteket tartunk, ahogy tegnap reggel Róbert kolléga előrelátóan megjósolta. Biztos nagyon hiányoztam, ám távolmaradásom oka sajnos nem az volt, hogy Soros Györggyel, meg a háttérhatalmaival, vagy Brüsszellel, vagy valami senki által meg nem választott balliberált senkiháziakkal kötöttem zsíros szerződést a Szalonna életben tartására. Egyszerűen csak próbáljuk túlélni magunkat, ami azzal jár, hogy néha egymás helyett tartjuk a frontot. Miután ez teljes joggal senkit a világon nem érdekel, csokorba gyűjtöttem a közéleti rothadás virágait, hogy legyen mit szagolgatni ma is.

Ezt csak ide berakom rögtön kezdésnek, hátha valakit érdekel: a kormányzati kommunikációs izmozások sakktáblájáról kiütött, papagájüzemmódban funkcionáló Németh Szilárd és Kósa Lajos utóda a nemzeti elhülyítésben (igen, Holliknak hívják) mit adott elő tegnap este az egyik televízió stúdiójában, ahova volt szíves befáradni. Érezzük megtisztelve magunkat. A bukott képviselő szerint ugyanis – az összes többi szekundér szégyenérzet kiváltására alkalmas baromsága mellett – az van, hogy mi sem bizonyítja jobban, hogy Magyarországon sajtószabadság van, mint hogy ő ott ül abban a stúdióban és válaszol az újságírók kérdésére. Arról nem volt szó, hogy a sajtó elől évtizedes távlatban menekülő Orbán Viktor oldaláról szemlélve, akkor mi a helyzet. Amúgy pedig a magyar jogállam nem attól rombolódik lefele, hogy mindenhova fideszes pártkádereket ejtőernyőztek az ügyészségtől az alkotmánybíróságig, hanem az, hogy folyton szóvátesszük. A jogkorlátozás az pedig valójában jogbővítés, csak mi nem értjük. Egyszerűen zseniális az alábbi 25 perc, tankönyvekbe vele!

Lehet, hogy nem annyira vicces és mulatságos, de tegnap Orbánt meghekkelték Izraelben. Nem mindenki örült annyira a látogatásának, mint kebelbarátja, Benjámin. Következésképpen az történt, hogy miután meglátogatta a Jad Vasem Holokauszt Múzeumot, és tovább akart indulni, néhány tucat tüntető állta el az autója útját, ezért jelentős ideig várakoznia kellett. Elképzelem, hogy pisloghatott a valóság elől fejvesztve menekülő, valósághajlító kisember az autóban, hogy most akkor ez mi, hát hiszen őt mindenki szereti, és tömött sorokban csókolgatják a lába nyomát. Ja, nem. Van, akinek nem veszi be a gyomra azt, amit antiszemitizmus ügyben művel, hogy az erre vonatkozó pofázás és cselekvés közötti szakadék betemethetetlen.

De nem is ez az igazán szóra érdemes, hanem a közpénzből riherongy közszolgálati média hírhamisítása és szarelkenése. Miután egész nap közelről követték Orbán útját, a késő esti 30 perces híradóban is 4 percet szenteltek a vezér programjainak bemutatására (bizony Izraelben fát ültet, itthon meg tűzzel-vassal pusztítja a természetet). Aztán valahogy megint nem sikerült kibontani a valóság minden szálát, a tüntetésről elfelejtettek beszámolni. Előfordul a legprofibbakkal is, nem? Nem. Csak szólok, hogy mindeközben Németországban egy közönséges blognak közel 3 millió forintot (mintegy 9000 eurót) kell fizetnie azért, mert egy soha meg nem történt terrortámadásról írtak. Itt meg közpénzből riherongyéknak konkrétan a folyamatos hírhamisítás a legfőbb munkaszervezési elve. Vagyis itt ezért fizetik őket, hogy elhallgassanak, kitaláljanak, átrajzoljanak, hazudjanak, hazudjanak, hazudjanak.

Egyébiránt meg az nem igaz, hogy itt olyanok ülnek a nyakunkon, akiknek nem a haza az első. Az sem igaz, hogy itt semmi nem épül, és mindent ellopnak. Mondjuk az egyetlen Magyarországon átadott mammográfiás szűrőbusz konkrétan úgy eltűnt, mintha nem is lett volna. A kormány eredetileg nem egy, hanem tíz ilyen buszt rendelt, ám csak a szóban forgó egyet adták át, ráadásul az átadás óta ez is köddé vált. Az érintettek hallgatnak a buszokról, a rendőrség nyomoz, holnapután meg már senki nem emlékszik semmire. Kurvajó sztori ez is.

Kásler miniszter úrnak ehhez nyilván semmi köze, a világért sem gyanúsítanám meg semmivel, pláne hogy mindeközben neki ennél fontosabb elfoglaltságai vannak: verdesi az alufóliasisakot a büszke mellét. Minden oka meg is van rá, úgyhogy becaplatott a minap a TV2 nevű csatornába bejelenteni, hogy három új szuperkórház épül Budapesten 2022–23-ra. (Basszátok meg, nyolc év alatt egyet sem sikerült, de majd most 4-5 év alatt három lesz, ja!) A Tízparancsolat legnagyobb honi rajongója szerint 700 milliárdos egészségügyi fejlesztés lesz Budapesten és a központi régióban, aminek része a három szuperkórház kialakítása. Szuper! Az meg pláne, hogy az új Nemzeti Alaptanterven is izzadnak, állítólag augusztus 6-ig elkészül, és 2019. szeptember 1-jén már be is vezetik. Ahogy elnézem a totál névtelen oktatási államtitkár eszméjének futását – a gyerekek túlterheltsége meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia – arra is fel vagyok készülve, hogy visszasírjuk még Hoffmann Rózsa kivételes zsenialitását. (Akkor gondolkodás nélkül tényleg beledőlök a kardomba.)

Persze már attól is beledőlhettem volna, hogy a salakmédia ügyködései nyomán menesztett Pálinkás József kutatásipénz-elosztót befolyásos nagyemberek (értsd: fideszes politikusok) azzal környékezték meg évekig, hogy kurva jó lenne ha az általuk preferált pályázatok nyernének milliárdokat. Ez nem történt meg, de állítólag Pálinkásnak nem emiatt kellett mennie. Az teljesen mindegy, hogy pontosan miért, a lényeg, hogy az MTA forrásainak egy részéről immár az enyveskezű bűnbanda rendelkezik. Jó, tudom, nem szabad ilyet írni, vegye úgy mindenki, hogy nem is írtam ilyet.

Mielőtt elfelejtem, ma zárul az Országgyűlés rendkívüli nyári ülésszaka, aztán jöhet a jól megérdemelt V-A-K-Á-C-I-Ó. Végre átnyomják a szavazógépezeten mindazt, amit kétharmaddal át lehet nyomni: a jövő évi költségvetéstől a gyülekezési jog szájbarúgásán át a hajléktalanság betiltását nem megkerülve a Btk. hivatalos személyek zaklatását tárgyaló részéig mindent is. Ne értsük félre őket, Hollik Pityu is megmondta, igaz mások már korábban: ami kevesebb, az valójában több. Pláne, ha emberi jogi handabandákról van szó. És ez igaz is. Minél kevesebb a pórnépnek, annál több a magukat mindenre felhatalmazottnak érző megélhetésieknek.

Közben hosszas időhúzás után a Népszava közérdekű adatigénylésére Szijjártó minisztériuma kinyögte, hogy tavaly mennyi közpénzt zabáltak fel a miniszterelnök úr külföldi útjai. Kicsivel többet, mint amennyi megtakarítást bevallott. Orbán és kísérete 2017-ben 314 millió forintot számolt el külföldi utazásokra. A miniszterelnök 67 napot volt távol, és 33 különböző úti célt keresett fel. Elég sokat elmond az egészről a kísérő zenekar létszáma: a legtöbben, 69-en Recep Tayyip Erdogan török szultánhoz utaztak Ankarába, 54-en mentek Vietnámba, Grúziába 51-en. A repülőjegyek 255 milliót, a szállás 49 milliót, a tolmácsolás 2,5 milliót emésztett fel, napidíjként 6,6 milliót vettek fel az elvtársak. Akikről nem tudjuk, hogy kicsodák, mert ezt Peti csatár nem kötötte a nyilvánosság orrára. Gondolom azért, mert két lábon járó nemzetbiztonsági kockázatok, meg luxusstrómanok neveivel találkozhatnánk, az meg nem tenne jót az egészségünknek.

Egy szintén remek hírrel zárnám soraimat: Garancsi Kötélbarát Istvánhoz került a Dürer Kert és Budapest egyik legértékesebb telke. Egy luxusszállodának kiváló hely lehet a Városliget melletti telek, amit addig bűvöltek egy stratégiai felszámolással, amíg Orbán Viktor haverjaihoz nem került. ITT a cikk.

És extrában még elmondom, hogy sajtóértesülések szerint Simicska Lajos letétbe helyezett videófelvétellel védi magát Orbánnal szemben. Arra az esetre készült a felvétel, ha az üzletemberrel „bármi történne”. Szerintem bármi is megtörténhet, meg az ellenkezője is, úgyhogy hátha együtt röhöghetünk majd azon a felvételen. Bár nem hiszem, hogy röhöghetnékünk lesz.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább