NEHAZUGGY

Hogy kerül ide megint az Orbán Viktor megénekelte magyar észjárás?

Tegye fel a kezét, aki még soha nem őrült bele egy tanévnyitón, vagy tanévzárón a szónoklatokba! Amikor a nem túlságosan tehetséges, de legalább önmagát tévesen zseninek képzelő igazgató órákig tolta a mindenhonnan összelapátolt szóvirágokat hűvös halomba. Akinek nem volt ilyen élménye, az szerencsés ember.

Az azonban már súlyos, amikor nem a gázszerelőből lett szellemi elit beszél bődületes baromságokat egy kétszáz fős falu iskolájának hátsó udvarán – bár az sem egy élmény – hanem nemzetünk színe virága, valamint sava és borsa, lángoló csipkebokra és fáklyája (lehet választani) tolja a zagyvaságokat.

Hogy a francban lehetne sorsot építeni? Akármilyen nyelven. Hogy kerül ide megint az Orbán Viktor megénekelte magyar észjárás? Annak mi köze van mihez? Pláne hogyan lehet észjárás szerint tanulni?

Végül csak azt kérdezem – miután olyan rohadtul büszkék vagyunk a Nobel-díjas magyarokra, hogy tessék már felsorolni azokat, akik Magyarországon éltek, amikor Nobel-díjasok lettek! Segítek: kettő ilyen van. Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre. Miután az utóbbi nem kimondottan tudós volt, merthogy író, nagyjából egy tudományos Nobel-díjasunk maradt. Ezen felül hét olyan Nobel-díjas van, aki itt született, de elhagyta az országot, plusz hat olyan, akinek legalább az egyik szülője magyar.

A történethez hozzátartozik, hogy Szent-Györgyi Albert 1947-ben Amerikába emigrált, ott is halt meg 1986-ban. A díszes szóvirágokat el lehetne már égetni és befejezni a melldöngető hazudozást. Hasznosabb lenne.

Soha ne adják fel a reményt, hogy közös nyelven közös sorsot építhetnek! – mondta az Országgyűlés háznagya az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 23. Kárpát-medencei magyar nyári egyeteme résztvevőinek a keddi megnyitón Budapesten.

Mátrai Márta rámutatott: az univerzitás a tudomány előszobája, és az egyetemekre mindig is úgy tekintettek, mint a legmagasabb szintű tudás megalapozóira. 
    Közölte, a világban sokféle nyelven lehet közelíteni a tudomány világához, de a közös tudományos nyelvünk a magyar. Akik magyar nyelven, a magyar észjárás szerint tanulnak, kitartó szorgalommal és igyekezettel, azok előtt nyitva áll a világ, még a legmagasabb elismerés megszerzése sem lehetetlen – utalt a magyar Nobel-díjasokra.      
    Hozzátette: „nekünk, szétszóratott” magyaroknak bizonyos szempontból az anyanyelvünk a hazánk. Benne van megfogalmazva múltunk, érzéseink, gondolatvilágunk minden jellemzője. 
    Soha ne adják fel a reményt, hogy közös nyelven közös sorsot építhetnek! – kérte a fiatalokat, majd a miniszterelnök nemzeti összetartozás napjához kötődő szavait idézte, miszerint „a jövőt magyar nyelven írják„. 
    Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára kiemelte: hatalmas szellemi mandátumuk van, és az örökölt javakkal jól kell sáfárkodni. Felelősségük tovább tart, mint egy nyári egyetem vagy egy felsőoktatási fórum, vagy akár az elvégzendő tanulmányok időszaka – mondta a hallgatóknak. 
    A helyettes államtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „van erő a magyar nemzetben”, hogy mindazokat a feladatokat, amelyeket vállalt, hiba nélkül teljesítse, még ha mindig vannak is visszahúzók. „Mert magyarnak lenni jó” – fogalmazott Lőrinczi Zoltán.
    Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte: Budapest a fővárosiak mellett minden magyar otthona is, és ahhoz, hogy a jövőben is fejlődhessen, összefogásra, kitartó munkára van szükség. 
    Hozzátette: a fővárosban a fejlődés motorja, megalapozója mindig a tudomány volt, ennek is köszönhető, hogy Budapestnek sikerült Európa egyik meghatározó városává válnia. 
    Kitért arra is, hogy a felsőoktatási intézményeknek köszönhetően komoly kutatás-fejlesztés folyik Budapesten, erős a pénzügyi szektor, és differenciált szolgáltatásokat lehet igénybe venni, amelyek egy város élhetőségének indikátorai. 
    Budapest élhető várossá vált az elmúlt években, amit mára nemzetközi szinten is elismernek – mutatott rá a főpolgármester-helyettes, és reményének adott hangot, hogy a mostani programnak köszönhetően a résztvevők megismerhetik Budapestet és annak kulturális életét is. 
    Darázs Lénárd, az ELTE általános ügyekért felelős rektorhelyettese azt mondta: évről évre egyre népszerűbb a program, idén ismét rekordszámú résztvevőt számlál a nyári egyetem.
    Hozzátette: a cél az, hogy a fiatalok ne csak a tanév során, hanem az év ezen szakában is lehetőséget kapjanak látókörük, ismereteik bővítésére. A Kárpát-medencei nyári egyetem olyan hiteles platformot biztosít a környező országokból érkező fiatalok számára, ahol otthon érezhetik magukat, saját nyelvükön tanulhatnak, miközben új ismeretekre is szert tehetnek. 
    A szakmai programokat kulturális rendezvények, kirándulások is kiegészítik, a hallgatók felkeresik az Országházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, ellátogatnak Visegrádra, Esztergomba – jelezte. 
    A július 10-től 16-ig tartó rendezvény résztvevőinek száma idén eléri a 170-et, az előadó tanárok – több mint 60 oktató, kutató – főként az ELTE és a társintézmények tudományos műhelyeiből kerülnek ki. 
    A nyári egyetemi program nyolc szakmai szekciója arra ad lehetőséget, hogy Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék magyar ajkú hallgatói anyanyelvükön képezhessék tovább magukat szaktárgyuk egy-egy speciális területén.
    A hagyományokhoz hűen, hatodik alkalommal rendezik meg az idén az ELTE határon túli intézmények fórumát, ahol a kormány, az egyetem és 12 külhoni partneregyetem vezetői egyeztetnek a felsőoktatási kapcsolatok fejlesztéséről, új mobilitási csatornákról, közös képzésekről, pályázati lehetőségekről – tájékoztatta az egyetem az MTI-t. (MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább