Április 24,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hitbuzgóék

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ez aztán hűha! Már érdemes volt létrehozni a Mathias Corvinus Collegiumot is, az Ifjúságkutató Intézetet is. Két egész hónapot szántak rá, de megérte, mert kiderítették, hogy nyugat-európai embereknek is a család a legfontosabb, nem csak mimagyaroknak. Egyszerűen korszakalkotó felfedezés! Már csak azt lenne jó tudni, hogy ez a kutatás nekünk mennyi pénzünkbe került.

Azt azért érdemes kiemelni, hogy ameddig nyugaton a család után a barátok, a szabadidő, a munka, a nemzet, a vallás és a politika következik a sorban, a magyarok a család mellett a munka-vallás-nemzet hármasát érzik előbbrevalónak. Őszintén szólva ez eléggé ijesztő, de legalább értem, miért látni annyi fesztelen, nyugodt, mosolygós embert a halódó nyugaton, és miért annyi az ökölbeszorult agyú, mogorva, türelmetlen, gyűlölködő arc a csirkehálón belül. 

A családot és a gyermeket tartják a legfontosabb értéknek a magyarokhoz hasonlóan a franciák, a németek, az olaszok és a britek is, és a demográfiai problémákat is inkább gyerekvállalással oldanák meg – közölte a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a hozzá tartozó Ifjúságkutató Intézet közvélemény-kutatásának eredményét ismertetve kedden az MTI-vel.

Az Ifjúságkutató Intézet által idén február-márciusban készített reprezentatív kutatásban öt európai ország lakosainak értékorientációját vizsgálták országonként ezer ember telefonos (CATI) megkérdezésével.

A felmérésből kiderült, hogy Magyarországhoz hasonlóan a nyugat-európai országok polgárainak is a család a legfontosabb. Nyugaton ezt a barátok, a szabadidő, a munka, a nemzet, végül a vallás és a politika követi, a magyarok életében viszont a munka, a vallás és a nemzet hármasa a legfontosabb, és az átlaghoz képest a magyarok őriznék meg nagyobb arányban az egyházak szerepét a társadalomban.

A felmérésben részt vevő országokban főként a felelősségérzet, a tolerancia és a jómodor átörökítését tartják a legfontosabbnak a következő generáció számára, a legkevésbé jelentős értékként pedig rendre a vallásos hitet jelölték meg. A tanulmány szerint a magyarok érzékelik leginkább, a franciák pedig a legkevésbé, hogy saját helyzetük könnyebb, mint az előző generációé.

Jövőképükkel kapcsolatban az olaszok és a franciák voltak a legpesszimistábbak, a legbizakodóbbak pedig a magyarok.

A kutatásban megállapították azt is, a magyaroknál a legjellemzőbb a párbeszéd a más politikai nézetű, vallású vagy anyagi helyzetű csoportok között.

Az európai polgárok úgy látják, hogy a társadalmat fokozatosan, reformokkal kell fejleszteni. Ez különösen igaz a magyar társadalomra, az olaszok és a franciák egy része ugyanakkor inkább a radikális változásokra nyitottabb – derül ki a felmérésből.

A megkérdezett – mindegyik országban – a szegénységi problémákat a segélyezés helyett munkahelyteremtéssel oldanák meg, az emberiség jövőjét a technológiai fejlődés helyett inkább az emberek közötti együttműködésre bíznák, a demográfiai problémákat pedig a bevándorlás helyett gyermekvállalással orvosolnák. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.