Jó reggelt! Itt a hétfő, itt vagyok én és elméletileg a jó idő is velem jött. Ha tévednék, úgy elnézést kérek. Tegnap este sírva röhögtem, de még ma is felnyüszítek időnként. Majdcsak elmúlik. A derültségem oka Putyin elvtárs (nem az én elvtársam, hanem a fideszeseké) tágra nyílt szemű kijelentése volt, amit az MTI is lehozott valamely ismeretlen okból. Azt mondta ez a velejéig demokrata, a jogállam alapjain négy lábbal álló ember, hogy:
Még semmit sem döntöttem el. Nem zárom ki annak lehetőségét, hogy jelöltessem magamat, ha ez (a lehetőség) megjelenik az alkotmányban. Meglátjuk, hogy mi lesz akkor.
Háde nem cukkerborsó? Hogy ha esetleg, netántán, véletlenül felbukkan az alkotmányban a lehetőség, ő nem ugrik el előle. Mert ott is úgy dúl a demokrácia, mint Orbanisztánban. Hát csak van egy helyi Szájer, aki a táblagépén képes átírni az alkotmányt, nem? De. Aztán csak meg kell szavazni, azzal sem lesz gond, így aztán Putyin pajtás addig uralkodhat, ameddig csak akar. Vagy ameddig be nem telik a jó orosz polgárok szütyője vele. Mondott egyébként még sok okosságot minden oroszok cárja, de mivel a mi cárunk is pontosan ugyanezeket szokta elmondani, nem látom értelmét, hogy idézzek tőle bármit.
És még nincs is vége a mókának, pláne a kacagásnak. Az Origó, amelyik néhány éve még hírportál volt – még most is beleborzongok, hogy milyen rövid idő alatt amortizálták le a nullára, aztán az alá a kemény munkával felépített lapot – szintén hozzájárult a vidor hangulatomhoz. Ide másolom a cikket. Nem egy részét, az egészet, első betűtől az utolsóig:
Lecserélte profilképét Orbán Viktor a Facebook-oldalán. Az új kép, amit a miniszterelnök választott, a korábbihoz képest mosolygósabb, vidámabb.
Azt a személyikultuszépítőseggnyalóbánatosúristenit nekije. Ilyen a világon nincs, Európában legalábbis garantáltan nincs. Ki a retkes francot érdekel, mire cserélt le mit ez az ember? Van ennek hírértéke? Sőt! Bármi értéke? Azt már ne is mondjam, hogy az ifjú feltörekvők, a jövő reménybeli helyettes államtitkárai, a Fidesz-nevelde feltoszott egy fotót Orbánról, amin tündibogyósan néz a nagy nemzetvezető és ő az apaság megtestesítője apák napja örömére. Mert apa csak egy van. Megvallom, nekem nagyon hiányoznak olyan fotók, melyeken Orbán Viktor félmeztelenül lovagol, medvével birkózik, palack nélkül merül a Mariana-árokba, lepofoz egy tigrist. Mintha láttam volna ilyen fotókat, de sajnos nem vele. Pedig igény az lenne rá. Részéről legalábbis valószínűleg lenne. És csak szeretném kifejezni a magyar nép azon óhaját, miszerint jövőre anyák napján is hadd lehessen Orbán Viktor a példakép! Ha ő nem ér rá, akkor legalább Kövér László. Na de komolyra fordítva a szót: tényleg Orbán a fidelitasosok apja? Mert az sok mindent megmagyarázna.
Komoly megfigyelést tettem: nem lett elég széles a szép kerékpáros híd a Tiszán. A másik verzió, hogy kicsit sokan akarnak egyszerre babért aratni. Bevallom, hiányolom a papokat, mert minimum fel is kellett volna szentelni a műtárgyat, de biztosan megtörtént az is. Remélem, egyik hídavató sem vírusosodott meg, mert ha igen, tuti rákente a többiekre.
Ha már szót ejtettünk az egykori Origó mai roncsairól, tegnapi a hír, miszerint sanszos, hogy valami nem jó történik az Indexnél is. Addig még reméltem, hogy semmi visszavonhatatlan, ameddig a PestiSrácok nevű szenny fel nem okádta a következő címmel az örömujjongást:
Nyavalyog az Index, megszűnést vizionálnak éppen a függetlenobjektív álhírgyárnál
Ha propagandáék bontják a pezsgőt, akkor nem nagyon érdemes reménykedni. Elég baj az mindannyiunknak. De azért azt kívánom, nagyobb örömük ne legyen. Ráadásul nem sokkal később frissítették, ezzel egészítve ki a címet:
A fake news nagyiparosok egymást hülyítik (frissítve)
Most ott tartanak PS-ék, hogy nem is nyírja ki az Indexet senki, a 24.hu hazudozott erről. Bárhogy volt is, legalább azt a néhány olvasóját boldoggá tette a pártlap, mert ott örvendeznek a cikk alatt a hírnek: végre sikerült a konzervkeresztényeknek kinyírni a zsindexet, amit ők már annyira nagyon vártak.
Itt egy nagyon vastag elválasztóvonal, kerítés, szögesdrót, vizesárok, szakadék van a cikkben, hogy még csak véletlenül se érjen hozzá a napi politika mocska ahhoz, akit annyian szeretünk.
Tegnap is szegényebbek lettünk. Bálint gazda csendben elment. 101 éves volt. Úgy élt és úgy ment el, ahogy nagyon sokan szeretnénk. Generációkat tanított, egészen a legutolsó percig. Sokan miatta, az ő kezét fogva kezdtek el kertészkedni. Akár a teraszon, az ablakpárkányon, a lakásban is. Teljes élete volt, hihetetlen szeretet vette körül. Ezért nem is ment el igazán. Ott van sok kertben, ágyásban, cserépben szerte az országban és azt hiszem, ott is marad örökre. Minden növény: egy élet. Jól van ez így akkor is, ha semmi nincs jól.
Szép napot mindenkinek!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.