Május 17,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ezeknek az embereknek semennyi képmutatás nem ciki? Nem

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,159,984 forint, még hiányzik 1,840,016 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Azt nem tudom megmondani, hogy a Fidesz-alelnökből lett fideszes köztársasági elnököt, akinek a beiktatását népünnepéllyé emelte a pártja, most pappá szentelték, vagy egyből szentté is avatták, de az az egyházi ceremónia, amit az esemény köré szervezett a rezsim, szerintem nem kicsit ijesztő a 21. század harmadik évtizedében.

Most hagyjuk a dehogy első nőnemű köztársasági elnök beiktatási beszédét (arról majd később), hiszen az ökumenikus istentisztelet és a lojális pártkatona egyházi megáldása (igen, a másik lojális pártkatonáról van szó, a betanított esztergályosból lett miniszterből lett püspökről, a Balog Zoltán nevűről) azért önmagában is felvet egy rakás kérdést, de egyet biztosan: ezeknek semennyi képmutatás nem ciki? Nem az, hogy a főnöke akaratából a református egyház élére katapultált, rosszemlékű miniszter miket hordott össze (de, az is, lásd lent), hanem hogy ezt az indokolatlan, túljátszott vallási maszlagot egyszerűen nem tudom értelmezni. Mármint azt, hogy egy szekuláris vagy legalábbis papíron talán még szekuláris államban ökumenikus istentiszteleten áldják meg az egyházi vezetők (Iványi Gábor például nem tartozik közéjük) a nem létező köztársaság legfideszesebb elnökét. Aki korábban, németországi megélhetési kalandozásai során még azért hálálkodott a sorsnak, hogy nem a kényszer üldözte el Magyarországról és hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként kellett röhejes jövedelemből tengődnie.

Ijesztő ez a ceremónia úgy, ahogy van. Csak abban bízom, hogy hamarosan nem zárják kalodába és nem állítják ki a piactérre azokat, akik elsumákolják a vasárnapi misét/istentiszteletet, hogy a gyereket keresztlevél nélkül is be lehet majd íratni az iskolába, és nem várható a későbbiekben sem a vidám boszorkányégetés némi kényszerkereszteléssel és hittérítéssel nyakon öntve. Pedig innen mindez már csak egy lépés. Jó lenne tudni, hogy akik nem bibliai emberek, akik nem hívő emberek, azokkal mi van? Akik nem  gondolják, hogy Novák Katalin Isten elrendeléséből és akaratából lett Magyarország államfője, hanem egyszerűen így döntött a főnöke, azoknak mit üzen ez a szertartás?

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: ez az első alkalom, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok „a zsidó felekezet szombati imájától kísérve”, a hívők közösségében kérik Isten áldását az ország első polgárára. Ehhez szükség volt a megválasztott köztársasági elnök „bátorságára és alázatára”, és arra, hogy „újra és újra, tisztségtől, hivataltól függetlenül keresse Krisztus útját”.

Balog azt kérte, hogy legyen ez egy új „magától értetődőség” Magyarországon, ahol az alaptörvény kimondja a magyar állam keresztény megalapozottságát, és az állam minden szervének kötelességévé teszi az ország keresztény kultúrájának védelmét. Egyszerre kell a legnagyobb vakmerőség és a legnagyobb alázat ahhoz, hogy az ember életének bármely pillanatában fel merje tenni a kérdést: „mit mond nekem most Isten?”.

Ennél már csak ahhoz kell nagyobb merészség, hogy ugyanezt „együtt kérdezzük meg egy egyház, egy nemzet közösségében”. Ezért „minősített pillanat és alkalom”, hogy amikor Magyarország köztársasági elnöke ünnepélyesen elfoglalja hivatalát, „együtt, közösségben, istentiszteleten tehetjük fel minden bibliai ember alapkérdését: mit akarsz, Uram, Istenem, hogy cselekedjem?”.

A hívő ember azzal a bizalommal fordul a Bibliához, hogy „abban benne van a sorsunk” és a világ sorsa. Nem úgy, mint megfejtendő orákulum, hanem mint Isten szeretetéből fakadó akarata. Ez nem jelent egzakt választ minden helyzetben, de mindig éltető és életet adó forrás. Megadja a szükséges erőt, az emberi erőforrást a kétértelműségek és ellentmondások világában a helytálláshoz, ahhoz a magatartáshoz és cselekvéshez, mely megfelel Isten akaratának és „így életünk lényegének és céljának”.

Pál apostolt idézve hangsúlyozta: „Isten azoknak, akik őt szeretik, mindent javukra fordít”. De akinek nem kizárólag a saját élete a fontos, annak nemcsak személyes bátorítás és garancia ez az üzenet. Istent szeretni ugyanis csak úgy lehet teljesen, ha „azokat is szeretjük, akiket ránk bízott”. Az Istent szerető vezető „szeretetteljes aggodalommal tekint mindenre”, ami Isten teremtményeivel történik, az ilyen vezetőnek kötelessége ellenállni azoknak, akik hatalmuk érdekében áldozzák fel mások biztonságát, jövőjét és életét.

Isten ígérete az, hogy a pusztulás, a halál felé tartó embert ő szabadítja meg, ő formálja át és teremti újra. Akiket pedig „kiválasztott, elhívott és megigazított”, azok az eszközei lesznek ebben a munkában. Nem fölényes és elkülönült erkölcsi elitként szemlélik a többieket, a világot, hanem „együtt szenvednek vele”, miközben bíznak Isten lelkében, mely a szükséges pillanatban ott áll mellettük és segítségükre siet, hogy éppen azt mondják, tegyék, amire szüksége van a rájuk bízott embereknek, nemzetnek, országnak, egyháznak.

Az „Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak”.

Az istentiszteleten megáldotta Novák Katalint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Arszeniosz Kardamákisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, Najla Kassab, a Református Egyházak Világközösségének elnöke és Balog Zoltán. A szertartáson részt vett mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Áder János leköszönt államfő.

Novák Katalin beiktatását a Kossuth téren tartják, a program nyílt délutánnal folytatódik a köztársasági elnök hivatalában, a budavári Sándor-palotában. Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ő a hatodik államfő a rendszerváltás óta. (via MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!