Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ez az ország tényleg lemondott már mindenről?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hahó! Jó reggelt, péntek van, ha valakit vigasztal, netán örömmel tölt el. Ha nem, akkor is péntek van. Holnaptól szeptember. Ennyi változik, minden más marad. Az állandó harcban állás marad. Ott hagytuk abba tegnap, hogy a toporzékolásügyi miniszter teszi, amihez a legjobban ért. Énekelni nem tud, azt már tegnapelőtt is láttuk, nagyobb baj, hogy a teremfutballon pallérozott diplomáciai érzéke sem túl acélos, ezért megint csak a szokásos pattogásra futotta az Orbán iránti feltétlen lojalitásából: bekérette a svéd nagykövetet, miután a svéd migrációért felelős miniszter, sőt a  svéd külügyminiszter is megsértette a főnökét és a magyarembereket és Magyarországot. Úgyhogy Szijjártó nem hagyja, hogy

bárki büntetlenül köszörülje a nyelvét Magyarországon.

Azt még valahol értem, hogy az 1956-os párhuzamot nem tűrjük, amikor a migrációról szó esik – márpedig semmi másról nem esik szó -, azt viszont nem értem, hogy abban mi a gyász volt sértő, hogy Orbán és Salvini a demokraták és a baloldal ellen alakítanak szövetséget. Hát nem ők mondták a saját szájukkal? Túlmozgásos Péter mi a fenén sértődött meg? Ja, hogy a munkaköri leírásából fakadóan, mert csak. Mert ezt érti a rettegő populáció. Világos. Ennek ellenére, ezen a kocsmai diplomácián, ezen az útszéli, közönséges diplomáciainak csúfolt szóhasználaton mindig képes vagyok megrökönyödni, pedig semmi nem indokolja: ennél csak vadabb kirohanások és hisztériák körvonalazódnak, ahogy felpörög az EP-kampány.

Ennek ellenére azon folyamatosan el szoktam töprengeni, mi lenne, ha ez a kormánynak nevezett humanoid massza negyedannyit foglalkozna a zemberek életét húsbavágóan érintő napi kérdésekkel, mint amennyit Orbán nagypolitikai ambíciói és a pereputty közpénzen hízásának elkenése érdekében vergődik. Hol tarthatna már az ország? Előfordulhatna olyan például, hogy az egyébként már most is foltokban no-go zónaként működő Honvédkórházban, ahol 112 orvos bejelenti, hogy mivel nem fizették ki a túlóráikat, felmondják az önkéntes túlmunkára vonatkozó szerződéseit, ezáltal az eddig sem csillagos betegellátás további veszélybe kerül (eltolódnak a tervezett műtétek, a sürgősségi ellátás tovább agonizál), a kibaszott illetékes Honvédelmi Minisztériumnak egy szarelkenő közleményre futja csupán? Amiben nem válaszolnak a sajtó hozzájuk intézett kérdéseire, viszont amiben azt állítják:

valótlan és hangulatkeltő, hogy nem fizetnék ki az orvosok túlmunkáját. 

Létezik, hogy a szintén illetékes Emberi Erőforrások Minisztériumát megkérdezik, hogy szerintük szükség van-e valamilyen beavatkozásra ebben a helyzetben, de nem válaszolnak? Létezik, hogy így lehet kormányozni egy országot, hogy elég lehazugozni azokat, akikből éppen hülyét csinálnak? Létezik, hogy ebben az országban mindenki valótlanságokat állít és hangulatot kelt a kormány ellen? Orvosok, páciensek, tanárok, újságírók, diákok, tűzoltók, rendőrök?

Ha minden jól megy, nemsokára már az sem lesz, aki kérdéseket tegyen fel. Ez pedig simán be fog követezni, ha valóban a gengszterek kormánya fogja eldönteni, ki lehet és ki nem lehet újságíró Magyarországon. A vonatkozó tervek, az újságíró kamara létrehozására vonatkozóak tudniillik, amely nagyszerű ötlet bizonyos Szöllősi György kútfejét dícséri, és amit még április 8-a előtt szellőztettek meg, akár már most ősszel az országgyűlés asztalára kerülhet. Vagyis az elvtársak létrehoznak egy kamarát (önkényesen, szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül), azt hazudják, hogy az újságírók érdekvédelmét szolgálja, közben meg számos kötelezettséget írnak elő az újságíróknak és a laptulajdonosoknak. Az persze jól hangzik, hogy az újságírók csak bejelentve dolgozhatnának és egy bizonyos szintnél nem kereshetnének kevesebbet, az viszont elég aggasztó, hogy a pártállam gerincferdült janicsárjai fogják megalkotni a testület etikai és szakmai előírásait, amelyek mindenkire vonatkoznak. Például a kamarai tagságot „megfelelő képzettséghez, szakmai tapasztalatokhoz” kötnék, amelyeket nyilván nem a szakmai szervezetek, hanem az Orbán-kormány határozna meg. Döbbenetes. Etikai normák fontosságával nyomulnak olyan Szöllősi-féle lakájok, akik tömegesen és futószalagon sértik meg a szakma írott és íratlan szabályait a fideszes közpénzmédiában. És bár lebuknak példának okáért a Zuschlag-féle bármire kapható balfaszokkal, de semmi nem történik. Semmi.

Mivel most még nem csak az lehet újságíró, aki a Fidesz szerint alkalmas ennek a szakmának az űzésére a 24.hu újságírói például kiderítették: Matolcsy Rómeó jegybankelnök 8-as szám ellen vívott elkeseredett harca tovább folytatódik. Miután legutóbb az MNB parkolójából sikerrel száműzte a démoni 8-ast (meg a 13-ast), nem adta fel, hanem. Miután évtizedekig Ybl Miklós tér 8. volt a lakcímnyilvántartás szerinti címe egy irodaháznak a Várkert Bazárral szemben, Matolcsy György jegybankjának alapítványai rátették a patájukat, megvásárolták, majd módosították a címet. Az irodaházra nemes egyszerűséggel kiírták: Döbrentei utca 2, aztán pár éve a levelezési címet is erre változtatták. Én értem, hogy ez az ember valószínűleg a jelenkor egyik legnagyobb unortodox közgazdasági zsenije (lófaszt!), de akkor miért van az, hogy minden, amit művel, azt egy csörgősipkás, gyakorló elmebeteg is megirigyelhetné? És miért van teljesen rendjén az, hogy a legmagasabb pozíciókban szinte már csak ilyenek üldögélnek? Ez az ország tényleg lemondott már mindenről?

Közben Döbrögi már csomagol. Készül Kirgizisztánba. A fényes magyar jövőt építeni, nyilván. Ja, nem. A Nomád Világjátékok megnyitóján szükséges neki igazi diktátorokkal hetyegni. Ja, nem. Havasi Bertalan erről elfelejtett beszámolni, de ezen a címen valójában hivatalos látogatást tesz a demokrácia egyik távoli, de annál tekintélyesebb fellegvárában. Vagy izé. Szóval a kirgizisztáni sajtóból tudjuk, amit már megint nem kötöttek az orrunkra: Orbán a kirgiz elnök, Sooronbay Jeenbekov meghívására érkezik oda, ahol végre jól érezheti magát a hasonszőrűek társaságában. És ha már ott van, és mert ez minden bizonnyal előmozdítja a magyar egészségügy, meg az oktatás állapotát (nem!) részt vesz a Török Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának konferenciáján is Cholpon-Atában. Királyság.

És a végére még egy jó hír, aminek semmi köze a dühöngő elmebetegséghez. Egy nappal a hivatalos tanévnyitó előtt megjelent az új honvédelmi ismeretek tantárgy kerettanterve a Magyar Közlönyben. Ez azt jelenti, hogy az ország több mint 50 iskolájában szeptembertől ilyen finomságokat lehet tanulni, hogy például: tüzelési testhelyzetek; a hadifoglyokkal történő bánásmód szabályai, a harcképtelenség ismérvei, vagy a biológiai fegyverek tölteteként alkalmazható mikroorganizmusok jellemzői.

Azt hiszem, nincs több mondanivalóm, rezignált szép napot kívánok mindenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.