NEHAZUGGY

És akkor mi lesz, ha nem győz Trump?

A gazdasági növekedés a második negyedévben az előzetes várakozásoknál alacsonyabb volt, ami külső tényezőkre vezethető vissza. A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja – állapította meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a második negyedévi GDP-adatokhoz fűzött kommentárjában.

    Hozzátette: a kormány várakozásai szerint – az amerikai elnökválasztás után – ősszel már nem háborús, hanem olyan „békeköltségvetést” tud az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a kis- és középvállalkozásokat és a családokat célzó akcióterveken keresztül gyors lökést ad majd a gazdaságnak, elősegítve a 4 százalékos GDP-növekedést, amelynek jövő évi elérésében a kormány továbbra is bízik.
    Mindezt inkluzív módon megvalósítva, az alulról nyitott középosztályt erősítve, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei részesüljenek a békével együtt beköszöntő konjunktúrából – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
    Közleményében a miniszter idézte a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait, amelyek szerint 2024 második negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) éves alapon 1,3 százalékkal nőtt, míg az előző negyedévhez viszonyítva minimális mértékben, 0,2 százalékkal csökkent. Megjegyezte: a magyar GDP szezonális és naptárhatással kiigazított bővülése nemzetközi összevetésben várhatóan az erős középmezőnyhöz tartozik, hiszen éves alapon, az eddig megjelent adatok alapján kedvezőbb, mint a francia (+1,1), a belga (+1,1), a svéd (0,0), a lett (-0,4) és az ír (-1,4) növekedés.
    A miniszter úgy értékelt, hogy a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek, a GDP visszapattanását – az export gyengélkedése miatt – az ipar hátráltatja. Az ipar teljesítményének helyreállását továbbra is az európai külpiacok, különösen legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyengélkedése késlelteti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok csökkenő keresletet érzékelnek tudatta.
    A nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte, hogy a belső kereslet állapota óvatos optimizmusra ad okot: a reálbérek 9 hónapja tartó növekedésének és az „óvatossági motívum” fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása. Ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja tartó folyamatos növekedése, valamint az, hogy a turizmus az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest. A külső keresletben azonban még nem látszik, mikor jön el a fordulópont.
    A miniszter kifejtette, hogy mindez két fő okra vezethető vissza: az Ukrajnában folyó elhúzódó háborúra és az Európai Unió versenyképességi problémáira.
    A háború, a hadiipar és a segélyek finanszírozásán keresztül rengeteg pénzt von el a gazdaságtól és a fejlesztésektől, valamint bizonytalanságot kelt a piacokon, ezáltal visszafogja a befektetéseket és gátolja az óvatossági motívum drasztikus enyhülését. Azonban ha a háború a közeljövőben véget ér, akkor a magyar növekedés ismét elérheti a dinamikus 4 százalékos szintet – közölte.
    Nagy Márton emlékeztetett, hogy az unió évtizedek óta veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben.
    Ez a tendencia az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, valamint az Egyesült Államok és Kína protekcionista intézkedései miatt. A legégetőbb versenyképességi problémát a járműipar jövőjének bizonytalansága jelenti. Habár Európában a zöld átállás és az elektromos autózás vonatkozásában elindult egy rendkívül pozitív trend – a Németországban is tapasztalható elbizonytalanodás fényében -, ez most megtörni látszik – állapította meg.
    A magyar álláspont ezzel szemben továbbra is az, hogy az elektromos autózás jelenti az európai ipar jövőjét. Ezért a kormány az európai elektromos autóipar fellendítése és megerősítése érdekében egy 11 pontból álló akciótervet dolgozott ki, amely többek között javaslatokat tartalmaz a töltőinfrastruktúra átfogó fejlesztésére, vásárlási támogatás bevezetésére és a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozására is. A magyar álláspont szerint Európa versenyképességének megőrzéséhez nem protekcionizmusra és – a kínai elektromos autók behozatalával szemben is alkalmazott – büntetővámokra van szükség, hanem az európai elektromos járműipar uniós szintű támogatására – közölte. (MTI)

Az valami csodálatos, amikor ilyen világraszóló zsenik mondják meg, hogy mennyire remek lesz nekünk. Nem most, hanem majd mindjárt. Amint Donald Trump megnyeri a választást, másnap kitör a béke, harmadnap pedig csodálatos jólét köszönt ránk. Az pedig senkit nem érdekel, hogy a világ összes gazdasági szakembere mit beszél a szájával, mert Orbán Viktor sokkal jobban tudja. Azt pedig mindenki tudja, hogy Orbán Viktornak nem igaza van, hanem igaza lesz. Mindjárt, amint Trump hatalomra kerül. Mert ettől függ a magyar költségvetés, a magyar gazdaság és még a Nap is ennek tudatában kel majd fel. Nekem csupán egyetlen kérdésem van; és akkor mi lesz, ha nem Trump nyer? Mindmeghalunk? Komolyan attól kell várnunk a csodát, hogy Amerikában kire szavaznak az emberek? Miért függ attól a magyar gazdaság, ha az unió egyetlen más tagállamában sem ettől várják a megváltást? A többi országban miért működnek normálisan a dolgok, legalábbis normálisabban, mint nálunk? Miért van az, hogy mindig csak majd valamikor, a jövőben lesz jobb, soha nem most?

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább