Április 26,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


És a miniszterasszony mikor fog lemondani?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mondhatnám, hogy a Polt-féle elsikálásügyi hivatal, vagyis a Legfőbb Ügyészség által hivatali vesztegetéssel gyanúsított, posztjáról lemondott Völner Pál körüli felhajtás bearanyozta a mai napomat, csakhogy ez nem igaz. Már csak azért sem, mert gondos koreográfiát idéző mozgolódásokat vélek fölfedezni a Magyar Bírói Végrehajtó Kar korrupt vezetőjétől az igazságügyi minisztérium államtitkáráig terjedő, a bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját illetően.

Persze a Varga Judit helyettesének lemondását kísérő magyarázkodás is megérne egy külön misét, miszerint nem követett el bűncselekményt, és mindig a törvényeknek megfelelően végezte a munkáját, de ez az érvelés a NER elmúlt tizenkét éves gyakorlatának, illetve Polt Péter legendás bűnüdözési hajlandóságának ismeretében eléggé nevetségesnek tűnik. Még akkor is, ha az, hogy a megalapozott gyanú szerint Völner rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, egyáltalán nem az a kategória, amitől az embernek nevethetnéke támad. Az, hogy milliókat érő végrehajtói praxisok állnak a miniszterhelyettes úr (az a figura, aki ott vigyorgott, mint a tök Feri bátyánk oldalán a kocsmában, amikor a vele szemben ülő főnöke elmesélte, hogy is lesz az a nyolcvanas) vesztegetési ügye mögött, akkor sem vicces, ha a NER legfőbb politikáját jelentő korrupció viszonylatában a milliók legfeljebb aprópénznek minősülnek.

Völner Pál szívből és őszintén röhög a főnöke jópofa leereszkedésén Feri bátyámhoz (Forrás: Facebook/Orbán Viktor)

Ennek a történetnek egyetlen vonatkozását szeretném röviden felvetni, majd hosszabban is írunk róla: ha Völner Pál lemondott (bár a helyesebb megfogalmazásban: róla mondott le a Nemzeti Együttzsarolási Rendszer feje), Varga Judit miért nem jelentkezett még a hangosbemondónál? Ha Völner Pál vállalja az ügy politikai következményeit, holott azt állítja magáról, hogy ártatlan, mint a ma született bárány, akkor hol van Varga Judit? Varga Judit mikor szándékozik lemondani?

Bármennyire közhelyes, de alighanem helytálló ebben a helyzetben: ha Varga Judit igazságügyi miniszter – aki szereti kiszervezni a piszkos munkát, miközben ő Facebook-lovaginaként gyűjti a lájkokat – tudott arról, hogy a beosztottja hivatali vesztegetési ügyekben érintett, akkor azért, ha esetleg nem tudott róla, akkor meg azért kellene hogy sürgősen lemondjon. Tudniilik normális munkahelyeken szervezett bűnözéssel összefüggő esetekben az a minimum, hogy a vezetés felelősségét felvetik. Megkérdezik a főnököt, hogy nem tűnt fel neki esetleg, hogy a közvetlen beosztotja lop, csal hazudik? Ha észrevette, akkor miért pártolta a bűnt hosszú időn keresztül? Ha nem vette észre, akkor meg miért ő a főnök? Milyen igazságügyi miniszter az, akinek a helyettese bűnszövetségben él vissza a pozíciójával, lemond, a főnöke meg a helyén marad? Ahogy a helyén maradt, miután a nemzetbiztonsági megfigyelések és lehallgatások engedélyezését is természetesen jól kiszervezte a bűnözőgyanús helyettesének.

Maradjunk annyiban, hogy Varga Judit a fentiek fényében legalábbis alkalmatlan. Igaz, mifelénk mindig itt megy félre a dolog: hogy normális helyet vizionálunk egy korrupt, erkölcstelen szemétdomb helyére. Holott normális helyeken azt a miniszterelnököt is tojással dobálták volna meg és már rég elhajtották volna, aki a hozzá intézett kérdéseket boldogkarácsonyozásokkal és boldogmikulásozással trollkodja szét az országnak házában. Mégis ez a vonatkoztatási pont. Eszerint nem a Völner nevű kishal az érdekes ebben a történetben, hanem Varga Judit, akinek a legutóbbi fontos közlendője ma reggel 8 óra körül került nyilvánosságra, miszerint a hites urával a Magyar Bankszövetség ünnepi vacsoráján bájolgott tegnap este. Az Igazságügyi Minisztérium szűkszavú, cinikus közleményét a kormánytól független ügyészségről, inkább hagyjuk.

Ha szorult némi szakmai és emberi intergritás a miniszterasszonyba, akkor az a minimum, hogy a genderposztok túltolása, Brüsszel folyamatos gyepálása és a szuverenitási hisztéria helyett igazságügyi miniszterként, Völner Pál feletteseként ő is vállalja a következményeket, és lemond. Ha ugyanis Varga Judit tisztességesen vezetné a gondjaira bízott minisztériumot, és ócska magamutogatás, kommunikációs fakardozás helyett odafigyelne arra, hogy mi folyik az általa vezetett intézményben, akkor talán nem lenne Völner-botrány. Talán. Lehet hogy Völnerrel ilyen módon akarják elvitetni a Pegasus-botrányt, de attól még Varga felelőssége nem relativizálható. Ha tudott erről az egészről, azért, ha nem tudott róla, akkor meg azért. Egyik eset súlyosabb, mint a másik.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.