Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Előre szólok, szemétláda leszek és még élvezni is fogom

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kellemes, pihentető, stresszmentes jó reggelt! Itt be is fejezheti az olvasást az, aki nem akarja felidegesíteni magát a nemzeti ünnepen. Mert én garantáltan nem olyasmiket fogok írni, amit valaki is örömmel olvasna. Aki mégis marad, az vessen magára. Keresztet, magot, amit akar.

Nem is tudom, hol kezdjem. Talán Kiszelly Zoltánnál, mert utoljára azon szállt el az agyam. A XXI. Század Intézet regionális igazgatója – ez Schmidt Mária kis bulija, 4,5 milliárd forintot tolt bele csak tavaly a Fidesz a mi adónkból – megpróbált humorizálni. Az nem megy mindenkinek.

Mindenki az álszent Richard Gere-en nevet. Ezt a címet adta Kiszelly a szintén közpénzből üzemelő, nem tudom ki által olvasott kis blogján publikált firkálmányának.

Csúcsra jár a részvét-ipar. Most éppen az öregecskedő színészeket vetik be, így Richard Gere is megszakította nyaralását egy migránssimogatás erejéig. Bár csak ne tette volna! A “zöld” celebek 800 tonna CO2-lábnyomot produkáló palermói konferenciája utánra időzített érzékenyítés a visszájára sült el. Az internet népe jótanácsokkal látja el Gere-t.

Így indult a szánalomária, aztán hosszan elmélkedett a költő azon, hogy a Facebook népe milyen nagyon kiröhögte a színészt. Most nem fogom Richard Gere érdemeit sorolni, mert nem erről akadt mondanivalóm. Még csak arról sem nyitok eszmefuttatást, hogy az öregecskedő, mint magyar szó, nem létezik. Gyurcsány Ferencnek sikerült egyszer összevonnia az öregedő és az öregecske szavakat. Ez persze nem fontos, csak mondom. Ami fontos: az a feltétlen, szarosszájú szervilizmus, kombinálva az önkritika tökéletes hiányával. Ugyanis:

A legkevesebb 125 millió dollár vagyonú Gere-nek több kommentelő azt javasolta, hogy luxusjachtján vigye magával a bevándorlókat, elvégre bedfordi, San Franciscó-i, vagy New York-i házaiban, vagy éppen manhattani lakásában lenne elég hely számukra.

No. Előre szólok, szemétláda leszek és még élvezni is fogom. Itt van egyrészről ez a kicsi politológus, akinek szemmel látható módon a mai napig valamelyik nőrokona vágja a haját, egy bili, vagy egyéb konyhafelszerelés felhasználásával. A Wikipedián közzétett életrajza alapján ezüst kanállal a szájában jött a világra, apja Németországban dolgozott, kicsi Zolika Berlinben érettségizett, majd a német állam jóvoltából néhány szemesztert végzett itt és ott. Itthon valahogy mégsem sikerült meglelni a kék madarat. Ezt abból gondolom, hogy elszegődött közpénzből kitartott csahosnak. Mert a XXI. Század Intézet éppen úgy a mi pénzünkből üzemel, ahogy a blogocska is. Szerintem vannak olyan politológusok, akik képesek megélni a munkájukból a munkaerőpiacon. Kiszelly nem ilyen. Innen üzenem neki: Richard Gere a pénzét a munkájával és a tehetségével kereste. Nem lopta, nem élősködik senkin. Nem tartanak fegyvert senki fejéhez azért, hogy nézze meg a filmjeit. Sőt! Nem vonja az adóhatóság a dolgozók munkabéréből a mozijegy árát. Totál önkéntesen mennek és gazdagítják a színészt. Ezzel szemben a Kiszelly-félék a mi adónkon élősködnek. Egészen konkrétan. Ebből eredően minimum szánalmas ez a vernyogás Gere vagyona körül. Visszakérdezek: ha Kiszellynek és a hozzá hasonlóknak olyan szívügyük az Orbán-rezsim, mi a faszért nem csinálják ingyen? Sőt, miért nem ajánlják fel a vagyonukat a rezsim építésére? Hogy van az, hogy ezeket a lelkes híveket kurvára meg kell fizetni? A mi adónkból.

Na, jó hosszan puffogtam. Nem baj, ez egy hosszadalmas jóreggelt lesz. Amúgy is ünnepelünk nemzetileg, van idő. Azért majd igyekszem visszafogni magam, nehogy mindjárt reggel az őrületbe kergessek mindenkit.

A magyarok leveszik a kalapot a keményen dolgozó sikeres nők előtt.

Ezt természetesen a vezérbika mondta, Angela Merkel tiszteletére. Gáláns volt megint, amolyan falusi suttyó módjára. Az a fajta, amelyik attól érzi valakinek magát, hogy fényezi a férfiasságát. Ezt egy szinttel – de lehet, hogy csak egy lépcsőfokkal – lejjebb a tökvakarással szokták kifejezni. Nagyvezír ki van kupálva, ő verbálisan igazgatja a herezacskóját nyilvánosan. A MAGYAROK. Így, tömegesen. Vagyis nem, mert ugye kalapot jellemzően férfiak hordanak. Ebben benne van az is, hogy ebben az országban a férfiak irányítják a dolgokat (anyu közben baracklekvárt főz a nyárikonyhában), és az is, hogy eléggé ritka dolog, hogy egy NŐ vigye valamire. Mármint a lekvárfőzésen és a szülésen túl. Ez olyan fehér holló, különleges természeti tünemény. Kicsit ugyan lenézzük a nőket, ezért különös, hogy egy nő sikeres. Aki előtt kalapot kell emelni. Angela Merkel nem egy nagyhatalmú politikus – jelzem, nagyságrendekkel fontosabb és jelentősebb a világpolitikában, mint Orbán -, hanem elsősorban egy nő, aki valami csoda folytán sikeres. Is. Ezért a falu bikája kalapot emel. Szánalmas. Komolyan mondom. Szexista barom. Olyan, aki olyasmikre büszke, amiket nem a saját erejéből ért el. Magyarnak született, férfinak született. Éppen születhetett volna albán nőnek is. Mindenki jobban járt volna.

Nem húzom tovább senki idegeit – a sajátomat sem -, induljon a nap. Aztán majd lesz valami.

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.