Április 29,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Elismerés, megbecsülés, hivatás

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,566,300 forint, még hiányzik 433,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Úgy alakult, hogy ma van a magyar ápolók napja, úgyhogy – választási kampány ide vagy oda – a kormányzat rátelepedett a bulira, mert az a biztos. Azt én nem tudom, hogy a magyar ápolók mennyire érzik megtisztelve magukat és mennyire gondolják úgy, hogy van okuk ünnepelni ezen a napon (az én különbejáratú sejtéseim nyilván senkit nem érdekelnek), a biztonság kedvéért jegyezzük fel, hogy a humántárca egészségügyért felelős államtitkára feltétlenül megünnepelte saját magát.

A tudósításokból nem derült ki, hogy elröhögte magát, vagy visszafogta széles vadvirágos jókedvét, miközben az MTI-nek leadta a napi jó hírt, mindenesetre Ónodi-Szűcs Zoltán azt állította, hogy a kormány elismeri és megbecsüli az ápolók munkáját. Az alábbiakat mondta ő: 

Ápolónak lenni hivatás, az egészségügy igazi értékét nem az infrastruktúra, hanem az ott dolgozók adják.

Az ápolók megbecsülését mutatja, hogy az elmúlt tizenhat hónapban a kormány 53 százalékkal emelte több lépcsőben a dolgozói bértáblát, a legutóbbi előrehozott 8 százalékos illetményemelés hóközi technikai utalása február 20-án megtörténik. Az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre is folytatódik.

Az ápolók béremelkedésében még mindig van hova fejlődni. De az, hogy tizenhat hónap alatt átlagosan 53 százalékkal sikerült növelni a szakdolgozói bértáblát, azt mutatja, a magyar kormánynak fontos az ápolók megbecsülése.

Azt szeretnék, ha az ápolói munka minden apró része kedvezően változna. A munkakörülmények javítását szolgálja, hogy az egészségügyben vidéken eddig 500 milliárd forintot fordítottak, Budapesten a következő években 700 milliárd forintot költ a kormány kórházfejlesztésre, ezen felül 2020-ig az egész országban több mint 10 milliárd forint értékben megújulnak a nővérszállók, és folytatják az ápolási eszközpark cseréjét.

Értjük? Értjük. A magyar kormány olyannyira szíven viseli az ápolók és úgy általában a magyar egészségügyi rendszer sorsát, hogy a miniszterelnök 46 perces öntömjénező/riogató kampánynyitó beszédében egyetlen szó erejéig nem kapott helyet a köztudottan világszínvonalú – ám az álhírek szerint rágcsálókkal, rovarokkal, pusztulattal, fáradtsággal, túlhajszoltsággal, szakember- és gyógyszerhiánnyal sújtott – magyar egészségügy múltja, jelene, várható jövője.

Nincs is szebb ennél a következetességnél, ezeknél a nagy szavaknál, és annál, hogy hivatásról beszélnek azok, akik Sándor Máriát mintegy hivatásszerűen köpködve gyalázták, amikor arról beszélt, hogy van hova fejlődni, van min javítani, nem kellene hagyni.

Elismerés, megbecsülés, hivatás, az. Ha csak így nem, Ónodi-Szűcs, ha csak így nem…

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.