Szeptember 24,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Éhező franciák, dőzsölő magyarok

Kivételesen az MTI hír alatt fogom kifejteni a véleményemet.

A franciák ötödének nem telik napi három étkezésre és nem tud egészségesen táplálkozni – derül ki az Ipsos közvélemény-kutatóintézet kedden közzétett felméréséből

A Secours populaire nevű civil szervezet megbízásából június 22. és 26. között 1016 francia nagykorú állampolgár megkérdezésével készült közvélemény-kutatás két nappal azelőtt jelent meg, hogy Emmanuel Macron államfő bejelenti a szegénység elleni küzdelemre kidolgozott több éves programját.
    A felmérés szerint a franciák 21 százaléka anyagi okokból nem engedhet meg magának napi három étkezést és nem tud egészségesen táplálkozni, 27 százalékuknak pedig nincs elég pénze arra, hogy naponta friss gyümölcsöt és zöldséget vegyen.
    A táplálkozási helyzet a legszerényebb háztartásokban a legsúlyosabb. A havi 1200 eurós minimálbérnél kevesebb jövedelemből gyereket nevelőknek fele nem tudja befizetni az ebédet az iskolában, s 48 százalékuk nem tudja megfelelően élelmezni a gyerekeit, ami azt jelenti, hogy nehézségekbe ütközik a családnak húst vagy halat fogyasztani egy héten legalább egyszer.
    Az 1200 és 2000 ezer eurós havi jövedelemmel rendelkezők negyede nem engedheti meg magának, hogy hetente legalább egyszer húst egyen.
    Az iskolai étkezetést illetően átlagosan a szülők 20 százalékának jelent problémát a térítési díj kifizetése, az 1200 és 2000 ezer eurót között keresőknél 34, a minimálbérnél kevesebb jövedelemmel rendelkezők esetében 58 százalékos ez az arány.
    A franciák 86 százaléka egyébként úgy véli, hogy az élelmezési bizonytalanság a szegénységi helyzet jele, s 75 százalékuk szerint az Európai Unió “nem sokat költ” az élelmezési problémák elleni küzdelemre.
    A Le Secours populaire – amely 12 éve minden évben elkészítteti ezt a felmérést – kiemelte, hogy a franciák egy részének anyagi helyzete javult a tavalyi évhez képest, de 39 százalékuk azt állítja: élt már át szegénységi helyzetet (ez két százalékkal több, mint 2017-ben).
    Az idei felmérés arra is rávilágított, hogy a nyaralásra és a kultúrára fordított összeg “problematikus” kiadás sok francia számára, de míg 2017-ben 45 százalék állította azt, hogy nehézségbe ütközik évente egyszer elutazni nyaralni, addig idén 41 százalékra csökkent ez az arány.
    A franciák közel harmadának az orvosi ellátás kifizetése is megterhelő, a szerényebb háztartások esetében 56 százalékos ez az arány. (MTI)

Tehát, ami kimaradt a hírből, de azért nem árt tudni. A KSH már nem, de a Policy Agenda továbbra is méri a szegénységben élők arányát. Eszerint 2017-ben a lakosság 53 százaléka olyan háztartásban élt, ahol nem éri el a társadalmi minimumot a jövedelmi szint. 2017-ben az egy fős háztartás társadalmi minimum értéke: 117 720 forint volt.

Magyarországon a minimálbér nettó 91 770 forint.

Franciaországban (mindenből a legolcsóbb kategória): egy liter tej 253 forint, egy félkilós kenyér 292 forint, egy darab tojás 49 forint, sajt kilója 2500, csirkemell filé 2200, alma 487, burgonya 325, fejes saláta 292, rizs 325, paradicsom 487, banán 389, hagyma 325, marhahús 2900 forint. Egy liter benzin 357 forint, egy egyirányú menetjegy a helyi közlekedésben 454, havi bérlet 10 000 forint. Egy 85 négyzetméteres lakás átlagos rezsiköltsége(áram, fűtés, víz, szemétszállítás) 27 000 forint.

Az átlagfizetés 623 000 forint Franciaországban 2017- ugyanakkor 226 500 forint  Magyarországon.

Azt csak halkan jegyzem meg, hogy Franciaországban a minimálbér nettója 1200 euro, a bruttó 1480 volt tavaly. Azóta valószínűleg nem csökkent. Magyarországon a nettó minimálbér ugyanakkor, tehát 2017-ben 274 euró körül (84 788) forint volt. Tehát ameddig egy francia az 1480 euróból kézhez kapott 1200 eurót, egy magyar a 412 euróból kézhez kapott 274  eurót. Jó, nem? Tiszta Kánaán.

Igaz, ez nem az Ipsos, hanem az Eurostat táblázata, de azért ide rakom. A minimálbérek összegét láthatjuk rajta 2017-ben.

Eurostat

És nem ejtettünk szót arról, hogy egy közmunkás mennyit keres, ahogy arról sem, hogy Franciaországban léteznek segélyek és egyéb támogatások, nálunk meg nem annyira. Ellenben – ha igaz – most fogják bevezetni azt a gyönyörű új törvényt, melynek örömére már nem fog kapni jövedelempótló támogatást az, akinek a házastársa közmunkásként dolgozik. Gondoltam, csak szólok.

 

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.