Május 18,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ebbe a küldetéstudatba fogunk belepusztulni

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 963,434 forint, még hiányzik 2,036,566 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Soros György nevű patásördög régóta nem indított támadást a nemzeti kormány ellen, nincs kivel nyílt levelezésbe bocsátkozni mimagyarok védelmében, ezért aztán ma arra ébredtünk, hogy a szamizdatgyártó miniszterelnök a Párt lapjában szólt hozzánk, a néphez. Mármint a népnek ahhoz a feléhez, amely számára van mondanivalója. Nem várhatott péntekig a dolog, 1277 szavas dolgozatában azt tartotta elengedhetetlenül fontosnak közölni a doktor úr, hogy a V4-ek betöltik hivatásukat.

Van kontextusa is a miniszterelnöki publicisztikának – ami még Bayer soros fröcsögését is letaszajtotta a Magyaridőknemzet címlapjáról – amire Varga Judit bokros teendői (és egy válás) közepette hívta fel a figyelmet hétfőn: a visegrádi nyilatkozatot ünneplik a hölgyek-urak, amely egy immár 30 éves együttműködés alapkövét tette le Közép-Európában. Amely nyilatkozat 1991. február 15-én Antall József akkori magyar miniszterelnök, Václav Havel, az akkori (1993 óta két külön államként létező) Csehszlovákia köztársasági elnöke és Lech Walesa lengyel államfő aláírásával született meg.

Most abba nem mennék bele, hogy a legendás egykori lengyel államfőnek milyen félreérthetetlen, alig titkolt, de annál lesújtóbb véleménye van évek óta Orbánról, (a Lech Walesa Orbánról Google-keresés mindent megválaszol), ellenben meg kell állapítanom, hogy a helyzet az összes Walesa által megfogalmazott diagnózisnál is jóval súlyosabb lehet. Annak soha nincs jó vége, amikor a nagyotmondási hév elkapja az egyébként is küldetéstudatos, identitászavaros, a saját szerepével kapcsolatban gyakran ijesztő túlzásokba eső embert. Most is ez történt szerintem, midőn Orbán Viktor a saját küldetéstudatát kivetítette a népre, és megint borzasztó nemzetkarakterológiai beütésű ámokfutásba kezdett. Jó, Soros neve nem szerepelt egyszer sem a műben, a kommunisták (akiket ő zavart el személyesen) is csak négyszer, a bevándorlás pedig háromszor kapott helyet (migráció-migránstömegek-migránsválság) a nagyívűnek szánt, ámde kínosan kusza fejtegetésben, amiből most csak a mimagyarokorbánviktor küldetéstudatára vonatkozó passzusokat emelem ki:

Mi, magyarok mindig is azt gondoltuk, hogy nemcsak úgy egyszerűen megszülettünk a világra. Ha magyarnak születtél, akkor küldetésed is van. Küldetésed túlmutat önmagadon, európai horizontú és jelentőségű. Azt is tudjuk, hogy ezt csak a többi közép-európai néppel együtt tölthetjük be. Mert a német és orosz világ közötti területen, amely a latin kereszténység ortodoxiával határos területe, ahol sok nyelv és nemzeti kultúra nőtt föl, létezik egy sajátos közös kulturális minőség, egy életszemlélet, egy észjárás és jellemző testtartás. Ezt lengyel, szlovák, cseh és magyar verseskötetek, regények és filmek százai bizonyítják. A mi hivatásunk pedig ennek fenntartása.

A magyarok gondolata saját küldetésükről a Római Birodalomig vezet vissza. A mi fölfogásunkban Európánkat azok a népek teremtették meg, amelyek különböző időpontokban, egymástól függetlenül támadtak a Római Birodalomra. Ezek a népek országaikat az egykori Római Birodalom romjain alapították meg. A latin kereszténységet átvették, de a saját kultúrájukat nem adták fel, s így különféle ötvözeteket kovácsolt ki a történelem kalapácsa.

Már rég nem az a baj ezekkel a megnyilatkozásokkal, hogy a nép nevében, a népre hivatkozva szórja a pofánkba az ő személyes nézeteit arról, hogy valójában milyen a magyar nép, és milyen nem. Hogy mit gondol magáról, mit nem gondol magáról, minek tartja, vagy nem tartja magát, mire vágyik, mit akar és mi a küldetése. Még csak nem is az a baj, hogy az ember frankón elhitte, hangosan mondogatja is évek óta, hogy magyarnak lenni kétségtelenül magasabbrendű minőség, mint litvánnak, hollandnak, olasznak vagy portugálnak lenni. Hogy ha magyarnak születtél, akkor – most éppen itt tartunk – küldetésed van. (Mert ha rétorománnak, spanyolnak, osztráknak vagy kipcsaknak születtél, akkor mi van?) De ez mennyire beteg már, hogy miközben abból él évek óta, hogy a keresztény Európára támadó migránstömegekkel riogat és habzó szájjal migránsozik, a magyarok küldetéstudatát a Római Birodalomra támadó, a Római Birodalmat elpusztító népekig vezeti vissza?

Vagyis kérdezem én a megannyi kékplakátos hergelés és napi 24 órás kormányzati migránsozás kegyetlen évei után, hogy mi a különbség a Római Birodalom romjain országokat alapító népek és a mai migránsok között? Ha az rendben volt, hogy a Római Birodalom romjain egyes népek átvették a kereszténységet és megtartották a saját kultúrájukat, akkor mi a probléma azokkal a bevándorlókkal, akik emberhez méltó európai életre vágynak és azt a saját kultúrájukkal akarják ötvözni? Ha az egyik a dicső magyar küldetéstudatunk bölcsője, a másik miért probléma? Veretes ellentmondást érzek ebben a hőzöngésben, és egyáltalán nem értem, hogy miért kell ilyen okfejtésekbe bocsátkoznia valakinek, akinek ehhez nincs meg a műveltsége és a tudása, csak a hatalom mindenáron akarása.

Nem lenne itt az ideje ezt a zavaros, hagymázas küldetéstudatot lecserélni mondjuk a haza fényre derítésének Kölcsey által kijelölt kategorikus imperatívuszára, ha már a magyar verseskötetek így szóba kerültek? Azt nem mondom, hogy a Türk Tanácshoz, Moszkvához, a kipcsak birodalomhoz, és válogatott nem keresztény diktatúrákhoz ezer szálon dörgölőző, Európát lépten-nyomon gyalázva bomlasztó, a keresztény eszméket naponta sárba tipró, politikailag identitászavaros miniszterelnök tollából mennyire röhejes a magyarságon túlmutató európai horizontú és jelentőségű küldetésről delirálni. (De, mondom.)

Viszont tényleg nem lehetne a múlt tetszőleges, pillanatnyi hatalmi érdekekhez fércelt át- és újraírása, valamint ezerféle módon kimagyarázása helyett a jövővel, de legalább a jelen élhetőbbé tételével foglalkozni? Ez teljesen elképzelhetetlen? Ezek helyett a néplélek melengetésére szánt, dagályos eszmefuttatások helyett nem lehetne a böszme magyar valósággal foglalkozni, amelyben 2 millió ember a létminimum alatt tengődik? Nem lehetne elborult, hamis ön- és nemzetámító húrok pengetése és ilyen borzasztó zavaros dolgozatok helyett elkezdeni a magyarok érdekében dolgozni és kormányozni? Hogy az a bizonyos küldetéstudat ne a lopásban és a hajlott gerincű magyaros testtartásban merüljön ki. Már ha egyetlen büdös hang is igaz abból, hogy van olyan, hogy mi, magyarok, nem csak az van, hogy én, Orbán Viktor.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!