NEHAZUGGY

E szomorú tényálláson sem változtat, hogy a miniszterelnök fitt, egészséges, jókedvű ember benyomását kelti

Jó reggelt kívánok, július utolsó napját írjuk! Nyakunkon a hőség, a felhőszakadás, a narancs figyelmeztetés (mondjuk, ez utóbbi már nagyon régóta tart), és a kánikulára való tekintet nélkül nagyot drágulhat a sör. Nem annyira értek hozzá, úgyhogy nem mondom azt, hogy a sörkedvelők igyanak helyette pálinkát, mert valószínűleg az a legjobb, ha az ember 35 fokban nem tolja a szervezetébe az alkoholt semmilyen formában. Ezért csak tájékoztatásképpen utalnék rá, hogy a drágulás egyrészt annak tudható be, hogy az utóbbi időben nehezebbé vált szén-dioxidot szerezni a gyártáshoz,  másrészt Európa sörgyárai kifogyhatnak az árpamalátából. Miután Németország, Franciaország, a Baltikum és Skandinávia adja a kontinens árpamalátájának nagy részét, és miután ott idén eddig nagyon rossz volt a termés, a tragédia elkerülhetetlennek látszik.

Persze a tragédiának kicsit más a mértékegysége. Például mérhetjük abban is a tragédiát, hogy a fejlett országok közül Magyarországon halnak meg legtöbben rákban. Ez valóban tragédia: az OECD 34 tagállamában Magyarországon a legrosszabb a rák halálozási aránya: 100 ezer lakosra vetítve 279 elhalálozás jutott 2016-ban, ez kiugróan a legmagasabb érték. Ez leginkább annak tudható be (még mielőtt a ballibsik elkezdenének huhogni és orbánozni :D), hogy késve ismerik fel a rosszindulatú daganatokat és kevesen mennek el szűrővizsgálatokra. Najó, akkor én orbánozok egyet: úgy tűnik, nem segít ezen a szomorú tényálláson az sem, hogy az ország miniszterelnöke fitt, egészséges, jókedvű ember benyomását kelti. Szóval lehet, hogy előbb-utóbb ez lesz Európa legsikeresebb régiója (vagy 630 év múlva), de egyelőre az van, hogy e tekintetben az egész régió rosszul teljesít: Szlovákia 259, Szlovénia és Lengyelország 243 halálesettel szerepel a rangsorban, miközben Csehországban 100 ezer lakosra 220 rákos megbetegedés miatti haláleset jut.

Tehát ne csüggedjünk, Kásler professzornak köszönhetően immár a legjobb kezekben az egészségügy, olyannyira, hogy mérföldkőhöz ért a kormány a terület fejlesztését illetően, jön a Kánaán: ma jelenik meg a három budapesti centrumkórház tervezésére kiírt pályázat, a sürgősségi betegellátás fejlesztése, és gyakorlatilag az elmúlt 100 év legnagyobb egészségügyi beruházása jön. Aki nem hiszi, járjon utána, a propaganda már most is mindennél jobban teljesít.

Kisebb tragédia – de mint tudjuk, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik -, hogy a szabálytalan közbeszerzések okán Brüsszel 150 milliárdos büntetést szabhat ki Magyarország számára. Egészen pontosan arról van szó, hogy 150 milliárd forintos átalánykorrekcióban egyezhet ki a magyar kormány az Európai Bizottsággal abban az eljárásban, amelyet az uniós támogatásokat érintő közbeszerzési és jogi tanácsadással kapcsolatos keretszerződés miatt indított a brüsszeli testület. Miután a Lázár János vezette Miniszterelnökség egy konzorciumnak engedte át a pályázatok ellenőrzését, és hát elég pocsék munkát végeztek az illetékesek. Egyébként semmi gáz nincs, az Európai Bizottságnak nem célja a pénzcsapok teljes elzárása, sőt választási lehetősége is van a kormánynak:

• A 2015. november és 2017 között a közbeszerzési ellenőrzésen átment összes projektet vizsgálják át a magyar hatóságok, és alkalmazzák a kiválasztott 29 mintában talált hibákra megállapított egyedi támogatásmegvonásokat. (A rostán fennakadt projekteknél 5 és 100 százalék közötti levonást javasoltak az auditorok.)
• Hagyják a projektenkénti vizsgálatot, és a mintában megállapított átlagos támogatásmegvonás alapján 10,64 százalékos átalánybüntetést alkalmaznak.

Nos, becslések szerint durván 1500 milliárd forintnyi projektről van szó, ennek megfelelően az úgynevezett átalánybírság tehát 150 milliárd forintnál kicsit több lehet. A történet másik érdekessége, hogy ugyan az Európai Bizottság nem kérte a pocsék munkát végző konzorciummal való szerződés felbontását a kormánytól, a Gulyás-féle Miniszterelnökség leszámol a Lázár-árvákkal. Kikről van szó? Mindenekelőtt a házi tanácsadó Ész-Ker nevű cégről, amelyet jó ideje Lázárhoz közelállóként emlegetik, többségi tulajdonosa Kárpáti Péter György úgy is ismert, mint akinek közös cége van Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársával, Hamar Endrével. Az Ész-Ker igen sikeres volt a kancellária tenderein, 2016 júliusa és 2017 február vége között 9 milliárd forintnyi tanácsadói szerződést köthetett az SBGK Ügyvédi Irodával közösen. Az SBGK meghatározó munkatársa Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja volt, akit áprilisban parlamenti képviselővé választották, és az Orbán család jogi képviseletét is számos ügyben ellátta. Szép kerek történet ez is, nagyon szép.

Szegény, szegény Lázár János. Éppen most olvastam, hogy újabb hozzá közel álló tulajdonos jelent meg abban a Batidai Vadászkastélyban, amihez neki nyilván semmi köze nincs. A szóban forgó nagyember a hátrányos helyzetűeknek munkát ígérő, nekik később bért nem fizető Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezetben volt vezető pozícióban. Azt hiszem, erről többet nem kell mondanom, egyébként Czeglédy Csabáról hallottak mostanság bármit is? Jól van akkor.

Remek hír: állítólag nyomozás folyik az Elios-ügyben és képzeljék, állítólag már iratokat is lefoglaltak. Vagyis az Orbán vejének korábbi cége által elnyert közbeszerzéseket nyomozócsoport vizsgálja. Ezt, már mint azt, hogy nyomozócsoportot hozott létre az Elios-ügy kivizsgálására a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, onnan lehet tudni, hogy Pintér Sándor belügyminiszter méltóztatott válaszolni az MSZP-s Harangozó Tamás erre vonatkozó írásbeli kérdésére. Ahhoz képest, hogy a Pest Megyei Főügyészség január 22-én rendelte el a nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás bűntett és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt, igazán jól halad a munka. Már ha azt feltételezzük, hogy nem a bizonyítékok eltüntetésén ügyködnek nagy erőkkel.

Az olajozottan működő Pintérnek egy perc nyugta nincs, félek, hogy előbb-utóbb kénytelen leszek megsajnálni. Demeter Márta LMP-s képviselő azzal fárasztotta a belügyminisztert, hogy vajon mit lehet tudni a Black Cube nevű izraeli hírszerző cég magyarországi civil szervezeteket célzó megfigyelési tevékenységéről, és mit cselekedett az Alkotmányvédelmi Hivatal az ügyben. Nos, Pintérnek körülbelül annyit sikerült válaszolnia, hogy nem válaszol semmit.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal tevékenysége nem a nyilvánosság előtt zajlik, így a hivatkozott ügyben folyamatban lévő eljárásról, konkrét intézkedésekről, illetve azok eredményéről az írásbeli kérdés keretei között nincs lehetőség tájékoztatást adni.

Vagyis nem tudhatjuk meg, hogy külföldi hírszerző cégek mégis hogyan, miként és egyáltalán milyen alapon figyelgetnek meg magyar civileket, az erre vonatkozó információk hogyan landolnak a Bayer Zsoltok által fémjelzett fideszes médiánál, és hogy vajon kicsoda jelenti a legnagyobb kockázatot a jó magyar emberek biztonságára nézve.

A nemzet főhorgászával zárnám ünnepélyesen soraimat, aki mellékállásban úgy tesz, mintha államelnök volna.  Áder János 2017. márciusi újraválasztása óta először kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól egy törvény miatt. Konkrétan egy, a vízgazdálkodással kapcsolatos törvény módosításáról van szó, amelynek értelmében nem kellene engedélyeztetni, de még bejelenteni sem a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Áder azon kapta fel a vizet, hogy a jogszabály

az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.

Ez nagyon fontos kérdés valóban, már csak attól háborodik fel az ember gyomra, hogy bezzeg a CEU kinyírását célzó lex CEU, a lex csicskaként elhíresült plakáttörvény, vagy a Stop Soros törvénycsomag nem zavarta. Na de a 80 méternél sekélyebb kutak… Szép napot mindenkinek, vigyázzanak a meleggel és a sörrel is! 🙂

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább