December 6,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Dühkitörés a párhuzamos univerzumban

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 378,652 forint, még hiányzik 2,621,348 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az elmúlt hét egyik legsúlyosabb, ma is terítéken lévő botránya, hogy az Orbán-kormány nem tudott megállapodni a folyósítás részleteiről a norvég féllel, így Magyarország elveszítheti a Norvég Alap 2014-2021 közötti időszakra vonatkozó támogatási összegét. Egy élő klasszikussal szólva: elkúrták. Prózai okokból: csak azért, hogy még véletlenül se kerüljön a pályázat lebonyolításának joga egy olyan magyar civil szervezethez (Ökotárs Alaptívány), amelyik nem függ Orbán rendszerétől, és amelynek jogerős bírósági ítélete van arról, hogy tisztességes, egyúttal arról is, hogy jogtalan, törvénytelen vegzatúrának vetette alá korábban az állampárt, amelynek egyetlen Lázár Jánosa sem volt annyira gerinces és bátor, hogy bocsánatot kérjen az indokolatlan karhatalmi boszorkányüldözésért.

Egyszóval az Orbán-kormány az ő legendás pitiánersége és bosszúszomja által vezérelve képes volt megakadályozni a teljes támogatási összeg, azaz 77 milliárd forint lehívását. Tudva, hogy a kiírás és az eddigi gyakorlat szerint a civil lebonyolítónak függetlennek kell a politikától és az államtól, hiszen a támogatás nagyobb része amúgy is különböző állami szervezetek befolyása alá kerül. Mivel ezt nem voltak hajlandóak megugrani a nertársak, az útszéli hisztéria csúcsán kormányhatározatba írták, hogy nem úgy van az: nekik a Norvék Királyság lóg ezzel a pénzzel, őfelsége pedig parancsba adta, hogy a nagytudású Palkovics-Szijjártó-Varga Mihály trió azonnal intézkedjen a norvég-magyar gazdasági kapcsolatok felülvizsgálatáról, másfelől a még nagyobb tudású dekázó hegedűvirtuóz vizsgálja meg, hol és hogyan lehetne hangosan és érthetően jogi elégtételt venni ezért a szörnyűségért.

Tegyük világossá (via): Norvégia ebből az összegből nem óvodás gyermekek nemváltoztató műtétjeit akarta volna finanszírozni, hanem a társadalmi felemelkedést és fejlődést támogatták volna belőle Magyarországon. Olyan haszontalanságokat, mint például a klímaváltozással kapcsolatos programok, oktatás és különféle ösztöndíjprogramok, a szociális szegénység csökkentése, kis- és középvállalkozások, továbbá a kultúra fejlesztése vagy éppen a roma integráció. Tegyük ide a tények kedvéért azt is, hogy további 14 ország simán, mindenféle kardcsörtetés nélkül megegyezett a gaz norvégokkal, egyedül szabadságharcosék állnak a felcsúti erdő felől és rázzák az öklüket, amiért a 77 milliárdból mintegy 4 milliárd forintról nem ők vagy a csatlósaik dönthetnek (például a Mészárossal együtt jótékonykodó, súlyos közpénzekkel támogatott Vöröskereszt, vagy a Kövér- és Orbán-féle Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat).

Ehhez képest mit tud meg erről a szégyenletes történetről a lakájmédia előtt művelődő állampolgár, aki azt is elhiszi, hogy a buzik látványától automatikusan mindenki buzi lesz? Változtatás és kommentár nélkül iderakom az MSZMP egykori pártlapja munkatársának, bizonyos Bencsik Andrásnak a dühkitörését, ami a Hír TV hétfő Sajtóklub című műsorának tegnap esti kiadásában érte utol. Hogy hány ponton találkozik ez fröcsögés a valósággal és a tényekkel, annak eldöntését az olvasóra bízom.

„Először is ugye Norvégia, Lichtenstein, Svájc és Izland belépett a vámunióba, belül van az Európai Unión… nem kell vámot fizetniük, és egy csomó előnyt élveznek. Vagyis sok pénzt keresnek azzal, hogy nem kell vámot fizetniük. Tehát mintha vásároltak volna egy szupermarketben, ahol rohadtul kedvezményes a helyzet, nagyon fillérekér’ kapják meg az árut, odaérkeztek a pénztárhoz és közölték, hogy nem fizetek. Tehát ne legyen félreértés: ez egy pimasz, aljas, arrogáns alapállás. Norvégia egyszerűen rühell fizetni. Arról van szó, hogy ők kaptak nagyon-nagyon sok pénzt érő kedvezményt azzal, hogy belül vannak a vámunión, és most nem akarnak fizetni. Ez… hát… ez egy ritka tahó, szemét, ócska, alpári alapállás.

[…] El ne felejtsük: így négyünknek (Gajdics Ottó, Néző László, Bencsik András, Bencsik Gábor – szerk.) a 77 milliárd szép pénz, a magyar költségvetés számára ez egy csekély tétel. Igazából nincs jelentősége, tehát ettől a gazdaság nem lesz sem erősebb, sem gyengébb. Az viszont […] valóban igaz, hogy úgy alkudtak – jól alkudtak egyébkén ezek a renitensek -, hogy nagyon keveset fizetnek, és nagyon sokat kapnak az Uniótól, és azt a keveset is szeretnék az úgynevezett civil társadalomnak adni, amely roppant érdekes probléma valóban, de akkor adják oda a horgászoknak példának okáért. Hét, azaz hét civil szervezet pályázott, hogy vállalná ennek a pénznek az igazságos szétosztását, köztük volt a Vöröskereszt és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat konzorciuma. A Vöröskereszt egy nagyon magasan jegyzett, nemzetközileg elismert, nagyon pedigrés civil szervezet. A hétből egy kellett, az, amelyik kizárólag a politikával foglalkozik.

Nekem az a véleményem, és helyeslem a kormány alapállását, hogy egyrészt ragaszkodjon ahhoz, hogy aki a szupermarketből vásárolt, a büdös életbe, fizesse ki a cechet a kasszánál. Ne legyen olyan pofátlan, hogy fizetés nélkül akar távozni. Ez a pénz nem a norvégoké, ez a pénz a kedvezményekért jár, ez egy térítés, tehát díj. Vagy pedig kotorjanak ki az Unióból, húzzanak a büdös francba, menjenek ki, fizessenek vámot minden szar termékükér’, és akkor nem kell a 77 milliárdjuk. Az pedig, hogy ha kegyeskednek mégis kifizetni a cechet a pénztárnál a tiszteletreméltó norvégok, akkor pedig az úgy nem működik, hogy de én megmondom, hogy azt a pénzt te mire költöd. Semmi közöd hozzá, barátom. A pénztáros tőled elveszi a pénzt, és a cég azt csinál vele, amit akar. Semmi közöd hozzá. Ez olyan arcátlan arrogancia, amit semmilyen körülmények között nem lehet eltűrni.”

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!