NEHAZUGGY

Dolgozó népünk elégedetten hátradőlhet

Jó reggelt, emberek! Beütött az év utolsó szombatja, ám sem a hétvége, de még az év vége sem akadályoz meg abban, hogy a hétköznapi trágyát tovább lapátoljuk abban a reményben, hogy egyszer hátha elfogy. Az optimizmust természetesen semmi nem indokolja ebben a pillanatban, úgyhogy a vérszegény magyar demokrácia egyik legbecstelenebb évének utolsó előtti előtti napján leszögezhetjük: az elnyomórendszerváltás eddigi egyetlen kézzel fogható vívmánya az, hogy Felcsút tudatrepedt, skizofréniás szülötte immár elmondhatja magáról, hogy ő a leggazdagabb magyar. Dolgozó népünk elégedetten hátradőlhet. Volt értelme a végigszopott szabad, demokratikus éveknek, az összes szájbatekert túlórának, a sürgősségen végigszenvedett, végtelennek tűnő időnek, a vérrel és verítékkel törlesztett devizahitelnek, az orrvérzésig zabált hazug propagandának és annak, hogy a bálványimádat oltárán a család egyik fele mára gyűlöli a másik felét, az unokák meg már egy hanyatló nyugati ország állampolgáraiként látják meg a napvilágot. Végre tényleg kiderült, hogy egyetlen befizetett adóforint nem volt hiábavaló.

Úgyhogy szerintem se (mások szerint sem kellene) fárasszuk magunkat és egymást ezzel a mészároslőrincezéssel. Nincs itt semmiféle Mészáros Lőrinc. Itt a kivénhedt, sosem volt demokrata van egyedül és egyszemélyben. Aki nem tökölt hiábavalóan az elmúlt 30 évben, nem ásta fölöslegesen a népbutítás sötét, feneketlen árkait, hiszen itt az eredmény: a 400 milliárdot alulról súroló (381,3), jellegváltozáson átment vagyonka. Úgyhogy lehet majd leendő szakkönyvek – jogi, történelmi, szociológiai – lapjain arról lamentálni, valójában mekkora elvetemülésre volt szükség ahhoz, hogy valaki, aki életében egyetlen percet nem dolgozott a piaci szférában, az Európai Unió végbelében toporzékolva, ennyire zavartalanul tető alá hozza minden idők legnagyobb közpénzszabadrablását. Mondjuk én azért Csányi Sándor kartárs nevében elgondolkodnék azon, hogy mekkora duplanulla vagyok. Hogy én ezzel a szerencsétlen, fogalmatlan izével ellentétben évtizedek óta tolom az ipart (jó, természetesen a mindenkori politikai elittel szoros kapcsolatban), építem a birodalmamat, gyűjtögetem a vagyonkát, és hiába dörgölőztem bárkihez, hiába értek is valamelyest ahhoz, amit csinálok, néhány év alatt simán letaszajtottak a tronról. Nem tudom, Csányi Sándor szokott-e gondolkodni, vagy belátta, hogy jobb ha nem teszi, de az ő példája mutatja meg a legtisztábban azt, hogy leendő, önerőből Csányi Sándoroknak kurvára nem terem itt babér.

Sebaj, mert Mészároslölö Orbán Viktor, aki már Horvátországban (a mi kutyánk kölyke, hát persze) is harácsolt egy futballcsapatot magának, amelynek satadionját zsebből (=a magyar adófizetőktől elzabrált, jellegét elveszített közpénz) finanszírozza, majd VIP-szaunából hódolhat a futball iránti beteges mániájának. Mármint abban az esetben, ha 2020-ra elkészül az a stadion, nem úgy, mint Tállai Bandi sportszállója Mezőkövesden. És miközben majd a pálinkával szétcsapatott pacalt tolja befele az összkomfortos szaunában izzadva, vagy a medence szélére kikönyökölve, szarrá röhögheti magát, hogy van egy ennyire kretén nép, amelyiket ilyen remekül sikerült beletaszajtani a szellemi nyomorba és a lelki sivatagba, akinek a hátán ilyen remekül sikerült fát vágnia, hogy hamarosan azt is megköszöni, hogy kilopta alóla az országot.

Persze azért nem minden olyan egyszerű. Mert ahogy egyre nő a vagyon, a felcsúti trágyából kivakarózott harácsolási, uralkodási ingerület, úgy válik emberünk (okkal és joggal) egyre paranoiásábbá. Annyira, hogy már a legközelebbi, leglojálisabb alattvalóiban és végrehajtóiban sem bízik. Semmiképpen nem tudom másképp magyarázni ama fejleményt, hogy január elsejétől a miniszterek morálisan lúdtalpas elnöke egymaga felügyeli az összes minisztérium és egyéb kormányszerv létszámgazdálkodását. Más szavakkal ő lesz a főszemélyzetis, aki nyilvántartja az összes kormányzati szerv összes státuszát és az azokat betöltő munkatársakat, gazdálkodik az álláshelyekkel, és tőle kell igényelni embert „a központosított álláshelyállományból”, ha például egy miniszter a meghatározott létszámkereten felül fel akarna venni egy hivatalnokot. Ezek után szerintem el lehet képzelni, hogyan kozmetikázzák a valóságot a táskahordozói (ja, nem, olyanok neki nincsenek, a hátizsákját még képes maga hurcolni), nehogy dührohamot kapjon.

A minap valamelyik ellenzéki képviselő (talán Burány Sándor volt) azt nyilatkozta, hogy szerinte határozatképes lesz a túlóratörvényről szóló rendkívüli parlamenti ülésnap. Hát nem tudom, a képviselő úr hol élt az elmúlt nyolc évben, de hogy valami súlyosan kimaradt, az egészen biztos. Nem volt túl nagy kihívás előrelátni, hogy a kommunikációból élő állampárt miként fog meghátrálni. Hidvéghi:

Rendkívüli képmutató, hogy azok az ellenzéki pártok és politikusok kezdeményeznek most rendkívüli parlamenti ülést, akik erőszakosan akarták megakadályozni az Országgyűlés legutóbbi ülését.

Ezek a politikusok ezt követően Soros-aktivistákkal együtt előre megtervezett erőszakos utcai akciókat szerveztek, részt vettek egy közintézmény elfoglalásában és megpróbálták megfélemlíteni az ott dolgozókat. Ebből is látszik, hogy nem a magyar emberek, hanem csak a balhé és a hatalom érdekli őket.

Az ellenzéki politikusok az MTVA székházában lebuktak, „bekapcsolva hagyott mobiltelefonok rögzítették azt az ócska, hamis színjátékot, amit odabent előadtak”. Látható és teljesen nyilvánvaló tehát, hogy az ellenzéki pártok csak színészkedtek, és most is csak színészkednek, és közben megpróbálják átverni a magyar embereket.

A Fidesz-KDNP ebben nem lesz partner, nem asszisztálnak ehhez a színjátékhoz, és nem vesznek részt az ellenzék által kezdeményezett ülésen.

Akkorhát drága túlórázó és nem túlórázó polgártársak, akik azért húzzátok az igát heti 56-68 órában, hogy legyen nektek egy minden idők leggazdagabb magyar miniszterelnöke (mer’ ilyen még nem volt), azt hiszem, innen teljesen világos a történet. Január 5-én meg kéne mutatni, hogy meddig lehet még a magyaremberekkel takarózni ennek a minden falon átment, gátlástalan bandának.

Amúgy olvastam egy nagyon menő interjút, amit a hvg.hu készített Judith Sargentinivel, a Soros-fóbiás, hatalommániás állampárt egyik legnagyobb idei ellenségével, aki szerint a kultúrát nem védeni, hanem ápolni kell (érvényes ez minden másra is), és megint rájöttem, milyen iszonyatosan távol kerültünk a normalitástól, a normális közbeszédtől, a görcsöktől, idegebeteg beidegződésektől mentes emberi gondolkodástól. Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban – itthagyom csemegének -, mint a legújabb összeesküvés-elmélet, amivel a megmaradt nyájat hergeli a propaganda.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet, ma is lesz műsorszolgáltatás, őrizzék meg a józan eszüket, jövőre még nagyobb szükség lehet rá!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább