Én ma már tényleg nem akartam egy árva sort sem leírni. Szabin vagyok, jön a karácsony, elfáradtam, elég volt. Aztán – mert idióta vagyok – megnyitottam ártunk és ormányunk közösségi oldalát. Nem is tudom, mi a bánatos francra számítottam. Talán arra, hogy megjött az eszük, találok ott valami emberit, de legalább olyat, amiből kiderül: mégis az ország szolgálatát tartják ezek elsődlegesnek, én tévedtem. Persze nyomban kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről. A fő irányvonal: Orbán Viktor seggének habosra nyalása. De ez sem csak úgy, rendes szolga módjára, majdnem szemérmesen, kizárva a külvilágot. Francokat. Üvöltve, dobpergéssel, harsány ordítással, hazudozással, mindenki más elátkozásával.
Nem most hörgött a nagybeteg a magánrádiójában, de a közösségi oldal kezeléséért közpénzből fizetett cselédhad mégis most érezte meg a késztetést, hogy az ott elhangzott köpeteket aranyba foglalva beletolja a pofánkba. Mert bármit böfög fel a főni, annak értéke van, az feltétlenül megjegyzésre érdemes. Ezeknek nem Facebookot kellene vezetni, hanem bibliát írni. Orbán bibliát. Ó bocs, valójában ezt is csinálják. Ha szerencsénk van, majd ki is adják könyv formában.
És lesz az asztalon ez a gender dolog. Megértőek akarnak lenni Nyugaton egy bizonyos, rendkívül kis százalékot képviselő embercsoport iránt, az általános emberi élet szabályaivá teszik a kivételre vonatkozó szabályokat. Így nem lehet megszervezni egy közösség életét.
Micsoda nyomorult ember az, aki még most is azon túráztatja az agyát, hogy hogyan tudna hasznot kovácsolni a gyengeelméjű hívek gyűlölet iránti igényéből? Meggyújtogatja a gyertyákat az adventi koszorún – azt sem otthon persze, mert ez neki nem egy bensőséges dolog, hanem propaganda -, hányja magára a keresztet, közben uszít és hazudik, mint a vízfolyás.
Azt hazudja, azt sugallja ez a gazember, hogy bárki is a melegek életéhez akarja igazítani mindenki más életét. Ő is pontosan tudja – ha nem tudja, akkor nem csak gonosz és számító, hanem hülye is -, hogy mindössze arról van szó: el kellene fogadni azt a tényt, hogy vannak melegek is. Ők pontosan ugyanolyan emberek, mint mindenki más. Csak élni akarják az életüket, csak dolgozni akarnak, szeretni akarnak, esetleg gyereket akarnak nevelni, este hazamenni a párjukhoz, az utcán félelem nélkül sétálni. Ez kurvára nem valami abnormális, csak nekik járó előjog, ez minden emberi lénynek járó alapjog. A melegek annyit szeretnének, hogy rájuk ugyanazok a szabályok és törvények vonatkozzanak, amik mindenki másra.
Ezt pontosan tudja ez a kivénhedt, szétcsúszóban lévő hobbifocista is, de jobb a lelkének, ha uszíthatja a hozzá hasonlóan zavaros agyúakat.
Ha már egy nyomorult, élősködő, abnormális kisebbséghez igazodni kénytelen többségről beszélünk, beszéljünk arról, miért is lehet egyetlen kiváltságos, szűk csoport kedvéért törvényeket írni és átírni? Miért kell a többségnek szó nélkül elnéznie, hogy vannak olyanok, akikre nem vonatkoznak az általános törvények, akiknek az utcáját lezárhatja a TEK azért, hogy földi halandó a közelébe se kerülhessen, akinek az egész pereputtya a közösből lop, de nem indulhat vizsgálat és nem indulhat eljárás, mert külön törvény védi őket? Ki teheti még meg ebben az országban, hogy egymaga dönt az ország erőforrásairól, hogy úgy oszja-lopja a közpénzt, mintha az neki járna? Sőt, kinek van még olyan munkahelye ebben az országban, ahol azt csinál, amit akar, senkinek nem köteles elszámolni, a főnöke kérdéseire nemhogy nem kell válaszolnia, de el is küldheti a picsába, ha úgy tartja kedve?
Van ebben az országban néhány kivételezett, néhány olyan ember, aki máshogy él, mint a többség, olyan szűk csoport, melynek tagjai gátlástalanok, mindent megengedhetnek maguknak, és a törvények őket, az ő beteg, perverz, torz érdekeiket védik a többséggel szemben. Na, ezeket a nyomorultakat kellene rászorítani a normális életre ahhoz, hogy mi, a normális többség – heteroszexuálisok, melegek, transzneműek, nők, férfiak, idősek, gyerekek – normálisan élhessük végre az életünket. Őket kellene kilökni a kivételezett, csak az ő számukra írt törvény védelme alól, őket kellene rászorítani arra, hogy alkalmazkodjanak hozzánk, normális többséghez. De kurvagyorsan.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.