NEHAZUGGY

Biztosan igaz ez a Holdról nézve

Valamiért az az érzésem, megint valamiféle jogászkodással állunk szemben. Ez – főként statisztikával kombinálva – biztosan jól fest a Holdról nézve, de aki itt él, mármint ebben az országban, az azért tapasztalhatja, hogy a rögvalóság kicsit máshogyan fest. Egyszerű, mezei polgárként engem például pont nem érdekel, mit bűvészkednek össze a hatóságok ahhoz, hogy jól mutasson a dolog, ameddig a környezetemben azt tapasztalom, hogy előre le van zsírozva egy csomó munka, totálisan függetlenül attól, hogy történik pályázati kiírás, vagy sem. És az is majdnem mindegy, hány pályázó jelenik meg a papírokon. Ha egy pályázat eleve úgy van kiírva, hogy a feltételek alapján egyetlen cég felel meg, akkor hiába van öt pályázó, négy ki fog esni. Azt is látja – aki akarja -, hogy különféle variációkban a zsírosabb falatokat ugyanaz a tulajdonosi kör viszi el, csak egyszer az egyik pályázik, a másik lesz beszállító, aztán cserélnek, máskor konzorciumban pályáznak, a szálak a végén mindig ugyanahhoz a néhány emberhez vezetnek.

Mindenesetre az az érzésem, az EU kivételesen komolyan veszi saját magát, még nem sikerült kitalálni a megfelelő koreográfiát a sikeres pávatánchoz, úgyhogy most majd egyenként fogja kikérni magának mindenki, hogy bele van taposva az ő becsületébe. Sok szerencsét.

Magyarországon a közbeszerzések terén biztosított a verseny és az átláthatóság – közölte a Közbeszerzési Hatóság csütörtökön az MTI-vel.

 A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az Európai Bizottság a közbeszerzési statisztikái elkészítésekor torz adatokkal dolgozik – írták annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság megindította április 27-én Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárást.
    A közleményben rámutatnak, hogy a bizottság adatbázisa nem megfelelő a tagállami összehasonlításokhoz, mivel az uniós országok jelentős része – habár kötelessége lenne – csak változó mértékben jelenteti meg a statisztikai adatok kinyeréséhez szükséges, eredményről szóló tájékoztatóit az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-en.
    A bizottság saját megállapítása szerint is, Magyarország azonban kiemelt figyelemmel tölti fel a lényeges közbeszerzési adatokat tartalmazó hirdetményeit. A Közbeszerzési Hatóság a problémát hivatalos úton többször – 2018-ban, 2019-ben, majd 2020-ban – is jelezte, ám érdemi válasz eddig nem érkezett a bizottságtól – írták.
    A közleményben kifejtik, hogy a bizottságnak a TED-en megjelentetett  hirdetmények adatain alapuló statisztikái szerint a hazai egyajánlatos közbeszerzések aránya – a bizottság megállapítása szerint – kifejezetten magas. Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytáblán azonban jól látszik, hogy az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem tipikusan magyar probléma. A bizottság számítási módszere szerint 19 tagállam jár hasonló cipőben.
    Az adatokból  kitűnik, hogy a magyar 39 százalékos érték jobb Romániánál (41 százalék), Görögországnál (42 százalék), Csehországnál (43 százalék), Szlovéniánál (47 százalék) és Lengyelországnál (51 százalék) is, ellenük azonban nem indult jogállamisági eljárás – jegyezték meg.
    A Közbeszerzési Hatóság szerint az egyajánlatos közbeszerzések magas aránya nem minden esetben kizárólag a verseny hiányából eredhet. Maga az Európai Bizottság állapította meg a 2019. évi, Ausztriára vonatkozó országjelentésében, hogy az egyajánlatos közbeszerzések aránya az osztrák egészségügyi szektorban kiemelkedően magas, ennek oka a jelentés szerint piaci sajátosságokra vezethető vissza. Magyarország esetében azonban – ahol az egyajánlatos eljárások magas aránya ugyancsak alapvetően az egészségügyi szektorra jellemző – a piaci sajátosságokat a bizottság rendre figyelmen kívül hagyja.
    A közleményben hangsúlyozták, a széleskörű verseny meglétét támasztja alá, hogy az elmúlt két évben a hazai közbeszerzésekben évente mintegy 5000 ajánlattevő vett részt, amelyből nagyjából 3500 különböző cég nyert.
    A Közbeszerzési Hatóság 2020-as adatai szerint az 50 legnagyobb értékű közbeszerzési eljárás nyerteseinek 65 százaléka hazai, míg 35 százaléka külföldi vállalat volt, a magyar piac tehát nyitott minden potenciális résztvevő számára – írják a közleményben.
    A hatóság mindazonáltal egyetért azzal, hogy a minél szélesebb verseny érdekében fontos cél az egyajánlatos közbeszerzések arányának mérséklése, éppen ezért Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság részéről is szigorú ellenőrzésekre, minden eddiginél erősebb kontrollra számíthatnak az ajánlatkérők – jelezték a közleményben.
    Rámutattak arra is, hogy az Európai Bizottság legfrissebb, 2020-as adatokat is tartalmazó, saját kimutatása szerint is, Magyarországon kiemelkedő, 100 százalékos a közbeszerzések átláthatósága. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar ajánlatkérők maradéktalanul eleget tesznek az unió által előírt közzétételi kötelezettségeiknek. Éppen ezért a magyar közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatos kifogások értelmezhetetlenek, hiszen ezt a bizottság saját kimutatása cáfolja – olvasható a Közbeszerzési Hatóság közleményében.
    A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatban a közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint az alapítványok főszabály szerint közbeszerzésre kötelezettek. Erre vonatkozóan a Közbeszerzési Hatóság már az előző évi jogállamisági jelentés kapcsán is kifejtette álláspontját, ám az Európai Bizottság ezt nem vette figyelembe a jelentésében – tették hozzá. (MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább