Hát akkor megint hétfő? Én ezt már tényleg nem tudom követni, de a körülményekhez képest vidám, friss és üde jóreggelt kívánok mindenkinek, akit csak annyira gyűrt össze az ágy, mint engem. Meg mindenki másnak is, akit egyáltalán nem! Itt a kávé, pálinka, szalonna, kinek mi esik jól! Nem, nem voltam jelen a Várkert Bazárnál, sem a Lánchídnál, sem a Dunánál/-ban a tegnap esti tűzijáték okán, pedig karnevál is volt ott, bizony. Mégpedig azért, mert jobban teljesítünk és fussa tűzijátékra. Najó, nem egészen, egyeseknek tűzifára se nagyon, viszont a visegrádi négyek (V4) megalakulásának évfordulójáról meg kellett emlékezni, amit valamiért karneválnak neveztek el, és ennek örömére elpuffogtattak nemtommennyi pénzt, mer’ aggyuk meg a móggyát, vagy mit tudom én, miért.
Tegnap reggel még bőszen írtam, hogy nem számolok be a Story gáláról. Akkor még sejtelmem sem volt arról, hogy ez az esemény hozza felszínre a nyilvánvalót a nemzet álompárjának viselt dolgairól. Kivételesen nem az Orbán-Tiborcz sajátlábakról beszélek, hanem Vajna és Vajnáné kalandjairól. Hát, igen, most kell méltósággal tűrnünk a fájdalmat: a parókakészítő kaszinócsászár, film- és médiaipari oligarcha egy, az Amerikában feltörekvő feleségétől különböző nővel jelent meg az eseményen, Tímea asszony pedig belesírta az éterbe az ő fájdalmát: tudni véli, hogy a kísérő több egy egyszerű kísérőnél/titkárnőnél, és hogy ebből már valószínűleg nem lesz gyerek, viszont András bácsi boldogsága mindennél fontosabb. No, azt szeretném mondani, hogy mindez magánügy. Akkor is leszarom, mert akkor sem tartozik rám, ha a fánkosné-üzletasszony önszántából teregeti a szennyest ország-világ elé. Vajna András nőügyeivel sem foglalkozom. Vajna Andrásnak kizárólag a közügyekkel és közpénzekkel kapcsolatos ténykedései érdekelnek, mint ahogy Vajna Tímea egész létezéséből is kizárólag a közpénzen rongyrázás visszataszítósága méltó arra, hogy szóvá tegyük. Hogy ezen túl ki kivel csal meg kit, az faszt se érdekel. Legalábbis szerintem így lenne normális.
Ennél egy árnyalattal fontosabb, hogy megint előkerült egy átkozott időkapszula, ami kereng-bolyong az interneten és arra emlékeztet, hogy a jelenleg regnáló pártnál köpönyegforgatóbb, következetlenebb gyülekezetet keresve sem lehet találni a törékeny magyar demokrácia történetében. A bezzegelmúltnyolcévezésről hírhedtté vált Fidesz Áder Jánosa, akkor közönséges parlamenti képviselő egy huszonöt évvel ezelőtti felszólalásban tette világossá, miért nem kérnek a külföldön élő magyarok szavazati jogából. Áder János közönséges, mezei képviselő 1993-ban ezt mondta a szájával:
Mert elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz.
Öröm és boldogság látni, hogy ez ma már nem probléma a Fidesz számára, nem találnak benne kivetnivalót, sőt, ma azért dönthetnek a fenti jellemzőkkel leírható magyarok az ország sorsáról, mert ha a Fideszre szavaznak, akkor semmi gond nincs ezzel. A határon túli magyarok állampolgársága mellé járó fideszes szavazati jog ma már evidencia és olyan megkérdőjelezhetetlenség, hogy aki megkérdőjelezi véletlenül, az csak hazaáruló lehet. Így megy ez.
Van aztán annak valami ótvaros bűbája, hogy miközben a miniszterelnök úr vejére a bűnszervezetben elkövetett csalás gyanúja vetül az OLAF szerint, a propagandaoldalakat annyiban rázta meg ez a hír, hogy napok óta próbálják Simicska Lajosra kenni az ügyet. Ehhez képest a lopott pénzből működő Magyar Idők ma reggeli cikkében arról ír, hogy a 4-es metró korrupciógyanús szerződéseinek ügyében az ügyészség május 23-ig hosszabbította meg a nyomozás határidejét, meg hogy az Alstom-kocsik 2006-os beszerzése ügyében három gyanúsított van. Meg hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal szerint 167 milliárd forintnyi szerződés lehet szabálytalan a baloldali kormányok legsúlyosabb, korrupciógyanús ügyében. Ez annyira gyönyörű, hogy kénytelen vagyok idézni a cikk slusszpoénját:
Valószínűleg nem véletlen, hogy az Elios tevékenységéről szóló OLAF-jelentés röviddel az áprilisi választás előtt szivárgott ki – mondta Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont-csoport vezetője az M1 szombati műsorában. A szakértő szerint az Európai Bizottság egyes tagjai mindent elkövetnének a kormányfő leváltásáért. Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, hogy az Elios-ügyet az ellenzéki pártok ajándékként kapták, mivel azt – saját program híján – fel tudják használni a választási kampányban. Kiemelte ugyanakkor, hogy az OLAF jelentését még nem hozták nyilvánosságra.
Jó, tehát akkor ezt úgy kell érteni, hogy miközben a metró korrupciógyanús ügyei a baloldali kormányok legsúlyosabb ügye, az Elios ügy kormánybuktató ármánykodás, és természetesen az egésznek semmi alapja nincs. Hát én nem tudom, hogy lehet ezzel az erkölcsi zsinórmértékkel egyáltalán életben maradni, de a jelek szerint egészen jól megy az elvtiknek. Tehát azért sz i v á r o g t a t t á k ki az ügyet a tudjukkik, mert az ellenzéknek nincs saját programja (bezzeg a Folytatjuk! mekkora istenverte választási program volt), ezért az Európai Bizottság, amelyik le akarja váltani Orbánt, adott programot a kezükbe. Mert egyébként Tiborcz is, Orbán is, Lázár is, és mindenki is, akinek ehhez köze van, áldozat csupán. Világos, baszki!
Az összeesküvés-elméletek gyártása terén kiváló teljesítményt nyújtó barnanyelvek kedvéért azért ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy – ahhoz képest, hogy a Fidesz szerint semmi olyasmi nem történt, ami szóra lenne érdemes – az OLAF egészen pontosan megjelölte azt is, merre kellene keresni a gigacsalás szervezőit. Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a 24.hu birtokába került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre – írja a lap. A kibaszatos nagy feltételes mód ellenére, ami az elsikálóművészre vonatkozik nyilván, itt egészen komoly problémák és ordas nagy konkrétumok vannak. Még akkor is, ha Polt a kisujját sem mozgatja, akkor is, ha ez nem jogállam, hanem egy folyamatosan elnyomottként, áldozatként, mártírként óbégató banda által foglyul ejtett hely.
A végére egy viccesnek tűnő, ám valójában mellbevágó prédikáció: a magyar igazságügyi miniszter helyettese, bizonyos Völner Pál nagy és komoly pofával állítja, hogy „a modern kor talárt öltő zsoldosai” igyekeznek beavatkozni a magyar igazságszolgáltatásba, amely különös ostrom alatt áll, az elmúlt hónapokban veszélybe került a bíróságok függetlensége. Az van Völner szerint, hogy „magukat civilnek nevező, valójában külföldi érdekeket szolgáló szervezetek”, „idegen szempontokat képviselő szereplők” igyekeznek átalakítani a magyar joggyakorlatot és megváltoztatni a hazai jogi hagyományokat. Röviden: elnyomják a fideszes bíróságokat is, mert Soros, úgyhogy azok a „Soros-civilek”, akik bármilyen bíróságokkal kapcsolatos munkát végeznek, számítsanak a szívatásra, ki lesznek űzve a bíróságokról. Ezt a lopott pénzből működő Magyar Idők oldalán lehet olvasni, párhuzamosan azzal a remek cikkel, amelyben Budaházy György azon vinnyog, hogy a bíróság a balliberális világ egyik utolsó bástyája. Szerintem az a biztos, ha a fideszeseket leszámítva mindent és mindenkit sorosistának kiáltanak ki, mit kell ezt így elaprózni?
Najó, elég volt belőlem. Később találkozunk, ha mindenki is úgy akarja. Eredményes hetet mindenkinek!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.