Minden vármegyében legyen elérhető áldozatsegítő központ 2025 végére, ez az Igazságügyi Minisztérium célja – közölte Király Nóra miniszteri biztos a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten.
Az áldozatsegítő központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy 2020-ban indult el Magyarországon az áldozatsegítő rendszer kiépítése, azóta 17 áldozatsegítő központ, négy áldozatsegítő pont, illetve egy éjjel-nappal, ünnepnapokon és hétvégén is hívható áldozatsegítő vonal létesült.
Kijelentette, a Tuzson Bence igazságügyi miniszter által vezetett tárca célja, hogy a jövő év végére minden vármegyében elérhető legyen áldozatsegítő központ.
Évente 30 ezer ember kap segítséget az áldozatsegítő központokban – mondta a miniszteri biztos, hozzátéve, hogy ez szakemberek által adott pszichológiai, jogi, illetve szükség esetén a kormányhivatalok által nyújtott azonnali pénzügyi segítséget jelent.
Király Nóra elmondta, hogy az áldozatsegítő rendszer egyik kiemelt feladata a nők, a gyermekek elleni, illetve a kapcsolati erőszak áldozatainak megsegítése. Indoklásként hozzátette, hogy ezekben az esetekben sokszor rejtve marad a fizikai, lelki erőszak, az áldozatok szégyellik, félnek, és nehezen mernek segítséget kérni, ráadásul mindez sokszor egzisztenciális kiszolgáltatottsággal is jár.
„Az állam segítő kezet nyújt mindenkinek, aki bármilyen áldozattá válik, a mai napon pedig különösen fontos, hogy felhívjuk arra a figyelmet, hogy mindenki, aki kapcsolati erőszak áldozatává válik, az áldozatsegítő központokon keresztül segítséget kaphat”
– mondta.
Az ENSZ Közgyűlése 1999-ben nyilvánította november 25-ét a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napjává.
„Ebből az alkalomból az Igazságügyi Minisztériumot lila fénybe öltöztettük, ezzel is felhívva a figyelmet az ügy fontosságára” – közöte Király Nóra.
A minden nap 24 órán át üzemelő áldozatsegítő segélykérő vonal a 06 80 225 255-ös számon hívható. (MTI)
Helyes, legyen! A kérdés az, hogy most miért nincs? Azt tudom, hogy voltak ezzel foglalkozó, komoly tapasztalattal rendelkező civil szervezetek, akik önkéntességi alapon segítettek a bajban lévőkön. Velük vajon mi lett? Nem lett volna esetleg célszerű őket is bevonni a munkába? Sőt, nem kellett volna az ő sok évtizedes tapasztalatukra, tudásukra, kapcsolatrendszerükre építeni fel az egész rendszert? Komolyan Tuzson Bence és Király Nóra szakértelmére kell hagyatkozni? Valakinek biztosan nagyon meg fogja ez (is) érni, de vajon az áldozatokon is segít majd valaki? Vagy az nem annyira fontos?
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.