NEHAZUGGY

Az előregyártott politikai rablómese és a valóság soha a büdös életben nem találkozik

Üdvözletem, jó reggelt kívánok az új tanév első reggelén! Ebből az is következik, hogy megint hétfőt tartunk, pedig nekem úgy rémlik, mintha tegnap lett volna szintén hétfő. Vagy tegnapelőtt. Biztosan öregszem, mint a kurvaélet, de legalább nem Kirgizisztánban ért a madártrottyos jóreggelt, ahova nem kormánygéppel repültem, hogy nehogy lemaradjak a keleti nyitás újabb nyomorúságos epizódjáról. Végül is érthető, hogy aki ott van, az miért van ott. Mióta tudjuk, hogy Németország a kilátástalanság és reménytelenség mocsarába süllyedve haldoklik, egészen kiváló úticélnak tűnik az ex-Szovjetunió legtávolabbi pontja is. Már persze az elhajlított valóságban, ahol kilencedik éve szedjük a gyapotot.

Jut is eszembe Németországról: az állampárt napszámosai a nyolcaskától a másik végéig azon izgatták fel magukat, hogy szombaton Chemnitzben a közel negyedmilliós település mintegy 4500 polgára (a szélsőjobbtól a kurvaszélsőjobbig terjedő skálán) Mi vagyunk a nép és Merkelnek mennie kell feliratú transzparensekkel tiltakozott. A kormány ellen, hurrá! Azt már inkább nem is mondom, hogy a közpénzhírügynökség meg azon örömködött ugyanazon esemény kapcsán, hogy az idegengyűlölet mellett többen tüntettek, mint ellene (4500 versus 3500). Namármost, az ugye ismeretes, hogy mióta az állampárt minden kapcsolatát elveszítette a valósággal – márpedig az nem tegnap volt -, Merkel naponta megbukik. Többször is. A propagandagépezet pedig menetrend szerint örül és reszelgeti a körmét. No, szerintem mondanék két dolgot, ha már így megint szóba hozták a betanított munkások. Egyrészt Angela Merkel és szeretett gazdájuk egy csapatban játszik az Európai Unióban, de sőt: Angela Merkelnek köszönhetően Blabla Viktorral még mindig kesztyűs kézzel finomkodik egész Európa. Másrészt: amikor Budapesten 100 ezer ember tüntetett szentéletű plebejus Orbán Viktoruk ellen, akkor megpróbáltak úgy tenni, mintha meg sem történt volna. Akinek meg eljutott az ingerküszöbéig, az válogatott gúnyolódások közepette röhögte ki/járatta le az egészet. Na, most akkor Merkel ellen tüntetni szexi, Orbán ellen tüntetni főbenjáró bűn. Hajlik a narancsködbe borult univerzum, mint a Rogán Cecília nevű topmodell által reklámozott alakformáló rucik. Már-már teljesen reménytelennek tűnik logikát, gerincet, tisztességet keresni benne.

Mondjuk ott, ahol a Horthy-emléknapon az (egyik) állami és fideszes főtörténész arról lamentál a kormányzó muszlim hitre tért unokája, Horthy István Sharif, valamint a Fidesz helyi nyúlványának jelenlétében, hogy a zsidókat nem is érte jogfosztás a kormányzó ideje alatt, ott a tudathadásba mártott politikai elmebaj a múltat, jelent egyaránt felzabálja. Az antiszemitizmus iránti zéró tolerancia országában relativizálják Horthy bűneit, rehabilitálják a kivételes államférfiút és az általa aláírt zsidótörvényeket egyszerű jogkorlátozásnak minősítik. Ja, bocsánat, hazudtam. Szakály Sándor, Schmidt Mária-díjas zugtörténész szerint Horthyt nem kell rehabilitálni, mert sosem ítélték el. Ez így rögtön más, én kérek elnézést.

Egy gondolat erejéig térjünk vissza Németországba, amelyik – a mikrofonállvány közelébe szalajtott Kiszelly nevű ideológus szerint – a tönk szélére került, már csak a reménytelenség és a kilátástalanság maradt, akkora a munkaerőhiány, hogy nincs aki a gyerekekkel foglalkozzon, nincs gyári munkás, ezért Merkel „új Soros terve” szerint – ezt a csavarintos gógyit ki sem lehetne találni, ha nem volna – a jelenleg Olaszországban lévő 600 ezer menedékkérőt visszaküldenék, de ugyanennyi embert hoznának be legálisan repülőn, őket pedig kvóta alapján osztanák szét az európai országokban. Kibaszottul logikus, nem? Nem. Kicsit összezavarodtam, az az igazság. Ugyanis eszembe jutott, hogy januárban, amikor még nem volt biztos, hogy Viktorovnak sikerül-e összekapirgálni az újabb kétharmadot, Berlinben arról okoskodott egy fórumon, hogy

2030-ban jórészt Németország és a visegrádi országok finanszírozzák majd az Európai Uniót.  

Most akkor melyik, elvtársak? A kilátástalanságból és a reménytelenségből hogy lesz finanszírozás? Vagy Kiszelly kolléga elfelejtette beseggelni az orbáni tanításokat, és a saját kútfejéből szövi bűzös összeesküvés-elméleteit?

Mindegy, csak azt akarom mondani, hogy a mi sem tudjuk már követni, hogy mit hazudtunk tegnap kormányprogram értelmében ma a Magyar Idők nevű pártújságban szellőztetik a korábban csúfosan megbukott vasárnapi boltzár ötletét. Nem fogják elhinni: a munkaerőhiányra hivatkozva. Fedősztori: a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete több százezer munkavállaló nevében fordul Orbán Viktorhoz, vegye már fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését, akár csak részlegesen is. A legfőbb érv az, hogy az elmúlt két év nagyarányú béremelése ellenére a boltokban még mindig égető probléma a munkaerőhiány, mindez pedig csak fokozódhat az év végére. Vagyis a németországi munkaerőhiány valójában Magyarországon taszajtja reménytelenségbe a népeket? Nem baj, kicsire nem adunk, a nagy meg nem számít.

És ha már iskolakezdés, termelési jelentés az MTI jóvoltából (részlet):

Olyan iskolát szeretnénk, ahova a gyermekek örömmel járnak, ahol jól érzik magukat – jelentette ki Bódis József oktatási államtitkár vasárnap a Csongrád megyei Maroslelén, ahol az iskola új elsőseivel közösen nyitotta meg a tanévet, a helyi oktatás kezdetének 185. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

(Ugyanitt- szerk.) Lázár János, a térség országgyűlési képviselője azt mondta: fontos, hogy minden gyermek, szülessék akárhova, esélyt kapjon arra, hogy szorgalmának, tehetségének, felkészültségének megfelelően boldoguljon. Ezt az esélyt első lépésként az iskola tudja biztosítani. Lázár János emlékeztetett, Maroslelén sikeresen kötik össze a digitális technológiát és a falu megmaradását, felismerve, hogy a 21. században egy kis vidéki település miként tud lehetőséget biztosítani az itt élők számára. Azoknak, akik közéleti szerepet vállalnak feladatuk, hogy képesek legyenek ezt a lehetőséget – a szülők anyagi helyzetétől függetlenül – minden gyermek számára megadni.

Jól beszél a trafikügyi megbízott. Éppen tegnap olvastam, hogy milyen jól állunk ezzel a boldogulással összefüggésben is. Valahogy mindig úgy alakul, hogy az előregyártott politikai rablómese és a valóság soha a büdös életben nem találkozik. Erre gondolok: óriási a különbség a nagyvárosi és a kistelepülési iskolák között Magyarországon. Figyel, Lázár úr? Egyesek arra vetemedtek, hogy járásonként összehasonlították a kompetencia-felmérések eredményeit. És tudja mire jutottak? Hogy már a hatodikos diákok szövegértési képességei is aszerint alakulnak, hogy a gyerekek hová születettek. Ha csak negyedannyit foglalkoznának mondjuk a politikai ellenségeik kivégzésével és az állandó néphülyítéssel, szerintem rengeteg idő maradna arra, hogy a különböző ünnepi beszédekben felvázolt ideális állapotokhoz hajlítsák a valóságot. Nem pedig az egyszemélyes küldetéstudat örök hatalomban maradásának biztosításához.

Amúgy minden fasza. Pakson például, ahol város egyik körzetében időközi önkormányzati képviselőválasztást tartottak. Süli János ötmilliós tárca nélküli miniszter birodalmában a fideszes jelölt a szavazatok 94,4 százalékát húzta be, ezzel drámai vereséget mért egyetlen ellenfelére, a Munkáspárt jelöltjére. Éljen és virágozzék az egypártrendszer! Gratula.

Más tekintetben is minden fasza. Például a péntek óta, Zacher Gábor le- és felmondása óta a figyelem középpontjába került Honvéd Kórházban pláne. A kormány persze semmiről nem tehet, de azért kéretik vigyázni, és nem kórházba kerülni mostanság, főleg nem a Honvéd Kórházba! Ahol az ember könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy például bőrgyógyász kezelheti a megsérült verőerét, vagy szemész, esetleg sájszebész próbálja kitalálni, mi a teendő infarktus esetén. Nem, semmi kedvem elviccelni, a helyzet tragikus, de legalább nem jönnek a migránsok.

Egyelőre ennyi, emelkedett, eredményes, vidám hetet mindenkinek, ezzel a megunhatatlan muzsikával búcsúzom, később jövünk!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább