Május 17,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Az éhezéstől jobban félnek, mint a járványtól. Az éhség a mindennapjaik része

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,159,984 forint, még hiányzik 1,840,016 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület január utolsó előtti szombatján ismét vendégségbe hívta Debrecenben mindazokat a felebarátainkat, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán. A koronavírus-járvány miatt egyre több család kerül nehéz helyzetbe, nekik is segíteni próbálunk a magunk szerény lehetőségeivel.

Kértük, hogy az ételre várók maszkot hozzanak magukkal. A járványra való tekintettel odafigyeltünk a biztonságra, arra, hogy a sorban állók között 1,5 méter távolság legyen. Helyszíni fogyasztásra emiatt nem volt lehetőség, mindent előre csomagoltunk. Bár voltak néhányan, akiket szolidan figyelmeztetni kellett, a többség megértette, mit és miért kérünk.

A hőmérő 10 órakor mínusz három fokot mutatott, szerencsére sütött a nap, nem fújt a szél, így a hőérzet kicsit talán más volt. Sajnos nincs olyan lehetőségünk, hogy ne az utcán kelljen ételt osztanunk, így ha esik, ha fúj, hidegben, melegben várjuk tiszta szívvel, szeretettel vendégeinket. Hiszünk abban, hogy a jóság nem kerül pénzbe.

A Morzsaparti kezdete előtt egy órával már legalább negyvenen várták, hogy sorra kerüljenek. A viszonylagos hideg ellenére egyre nőtt a számuk, a Morzsaparti végére, becslésünk szerint közel 200 főt tudtunk megvendégelni. Voltak, akik otthon maradt hozzátartozójuknak is vittek ebédet.

A menü lehetőségeinkhez mérten változatos volt: rizses hús, rengeteg péksütemény, kenyér, tojás, fánk és egyéb édesség, várta azokat, akik hétvégén nem engedhetik meg maguknak, hogy főtt ételt egyenek. Bizony vannak, akik már annak is örülnek, ha száraz kenyér van a kopottas asztalukon. Sokan kenyéren és vízen élnek, mint ahogy arról Móricz Zsigmond írt, a harmincas évek Magyarországát bemutató egyik publicisztikájában.

Azt tapasztaljuk, hogy a járvány miatt sokak számára bezárultak az ajtók: se munka, se ennivaló, a rezsit sem képesek fizetni, a szó szoros értelmében nyomorognak. Az éhezéstől jobban félnek, mint a járványtól, hiszen az éhség a mindennapjaik része. Segítségre – elmondásuk szerint – a civileken kívül nemigen számíthatnak, egyik napról a másikra tengődnek. Nem igazán értik, hogy a nincstelenek, a kisnyugdíjasok miért nem számíthatnak érdemi kormányzati támogatásra. Ők is magyar emberek, mondják, mégsem védi meg őket a saját kormányuk.

A Morzsaparti vendégei többségében nyugdíjasok és nagycsaládosok voltak. Legalább ötven gyermek érkezett szüleikkel, és nagy örömmel majszolták az édességet. Voltak, akik többször is sorban álltak, hiszen számukra az ilyen finomság ritka kincs. Egy kisnyugdíjas hölgy könnyes szemmel mondta: „Kedveskéim! Maguk az utolsó reményem”.

Szeretnénk minden támogatónknak megköszönni az adományát, nagyon hálásak vagyunk a segítségükért. Nagyon örülünk, hogy segítettek, támogattak bennünket abban, hogy 200 szegény ember – köztük nagyon sok gyermek – ezen a hétvégén ne éhesen hajtsa álomra a fejét. Hisszük, hogy egyre több debreceni honfitársunk szíve nyílik meg, és egyre nagyobb számban lesznek azok, akik segítik az egyesület munkáját. Úgy véljük, hogy az emberi jóságra és szeretetre talán még soha nem volt olyan szükség hazánkban, mint napjainkban.

Kérünk mindenkit, aki teheti, támogassa munkánkat. Egy jó ügyben kérjük a hozzájárulásukat. Debrecenben is sok a szegény, nincstelen honfitársunk, akiknek segítő kézre, támaszra van szüksége. Egyesületünk folyamatosan segíti a szegényeket. Anyagi lehetőségeink azonban korlátozottak, csak adományokból működünk, állami, önkormányzati támogatást nem kapunk. Az Élelmiszerbank valamilyen oknál fogva nem látott partnert bennünk. Ennek igazi okát nem tudjuk. Régóta keresünk legalább egy olyan debreceni éttermet, amely vállalná, hogy – akár általunk vitt  alapanyagból – havonta egyszer ebédet főzne nekünk 200 főre. Emellett korlátlan mennyiségben lenne szükség tartós élelmiszerre, gyümölcsre, burgonyára. Az egyesületünk patronáltjai számára a gyümölcs árak is megfizethetetlenek, szervezetük vitaminhoz nemigen jut.

Partnernek keresünk: üzleteket, kereskedelmi láncokat, tehetős embereket, pékségeket, élelmiszer boltokat. Kérjük, legyenek társaink ebben a nemes ügyben. Pénzbeli adományokra is számítunk. Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület számlaszáma: Erste Bank 11600006-00000000-93568971, email-címünk:  [email protected].

A következő Morzsaparti 2022. február 19-én lesz, a szokott helyen.

Sajnos bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy segítő kézre, egy jó szóra, emberi hangra lenne szüksége. Úgy hisszük, hogy a szeretet, a segíts felebarátodon örök emberi értéke – egyben az emberség fokmérője – napjainkban különösen fontos. Hisszük, amit Teréz anya mondott: „Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.”

Lipcsei Andrea

az egyesület vezetője

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!