A Tudománynak háza vagyon:
Ennek örűljek hát ma nagyon?
Kell gyalogolni a lelkem agyon
Nyári melegben, téli fagyon.
Hát hisz a malmot befejezték:
De szegény molnárt kirekeszték;
Kormányos evezzen a gálya után –
Igy akará ezt a kapitány.
Nincs, ki ne lássa, bár csupa vak,
Hogy kocsis helye kocsin a bak;
Ha leszorítják, hajtja gyalog:
Csakhogy ez aztán lassu dolog.
Ámde ki vallja ebben a kárt?
Nékem ez a kis séta nem árt:
Pezsgeti vérem’, tart melegen –
Csak a szekéren baj ne legyen!
Nem palotába – vesszen a fény! –
Nem oda vágytam s gondolok én;
Vontak erővel, kór-nyavalyást,
S dísze nekem Dejaníra-palást.
Egyszerű kunyhó, ott keleten!
Rakja rajongó képzeletem;
Oda sovárog e fáradt tetem:
Küszködöm, várok, míg tehetem.
Tavaszi fecskék, dal kedvesi!
Jertek el, Isten kőmüvesi!
Rakjatok ott egy fecskefalat:
Megpihen a költő az alatt.
(1865 dec. 11)
[*] Fekete hálátlanság volna el nem ismernem s nyiltan ki nem
hirdetnem a M. T. Akadémiától érdemen felül nyert jótéteményeket
s többféle kitüntetést, másrészről buta kajánság nem örvendenem
tudományos előmenetelünk oly ünnepén, mint a nemzet áldozatkészségéből
díszesen felépült házának megnyitása volt. A föntebbi humorkás
elmejáték csupán amaz egyéni fájdalmas benyomás szüleménye, hogy a
határozottan titkári lakásnak épült lakrészt az én megválasztásom
után idegennek adták bérbe, nekem pusztán lakbér és bérlak közt
engedtetvén szégyenítő választás. Azonban ez az állapot nem tartott
sokáig: 1867-ben B. Eötvös, akkori elnök, maga szólított fel a
tiszti lakás elfoglalására, melynek nagyobb részét, csekély évi
bérért, használtam 1870-ig, midőn az igazgató-tanács kegyessége a
bért is megszüntette; lemondásom után pedig (1879) az Akadémia a
lakást holtig ingyen átengedte. – A. J.
Arany János
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.