Jó reggelt kívánok! A madárcsiripelést, a fák virágba borulásának hangját és látványát, valamint az egyéb ínycsiklandozásokat mindenki képzelje mellé! Remélem, jól szolgál az egészségük, finom a kávéjuk, amit ehhez az idilli csendélethez én esetleg hozzá tudok tenni, abba pedig máris belecsapok. Nem vadvirágos jókedvemben, viszont méla undorral szeretnék említést tenni a tegnapi kormányinfóról, ahol Gulyás Gergely újabb meggyőző lépéseket tett abba az irányba, hogy a cinizmus és arrogancia honi csúcstartójának számító méltó elődje, Lázár János színvonalára felkapaszkodjon. Vagy le.
Az egyik dolog, ami a miniszterelnökségi miniszter online műsorszámából megütötte a fülemet, azzal a kérdéssel kapcsolatos, hogy van-e arra vonatkozó terve Európa legszűkmarkúbb kormányának arra, hogy meghosszabbítsa a jelenleg 3 hónapos álláskeresési járadékot. Mindenki nyugodjon le:
„Minden eszközzel azon vagyunk, hogy segítsünk egy ilyen helyzetben az embereken. Ha valaki […] az elmúlt harminc évet áttekinti, akkor azt láthatja, hogy azok a kormányok voltak sikertelenek – és a magyar gazdaság is akkor volt sikertelen -, akik segélyekkel próbáltak segíteni. Mi mindig azt mondtuk, hogy az embereknek munkával kell segíteni, munkahelyek létesítését kell támogatni. Ha szükséges, akkor inkább a munkabér egy részét kell a kormánynak átvállalni, ahogy ezt most is tesszük, de azt csak a legvégső eszköz lehet, amikor segélyt osztunk. A munkanélküli segély, még hogyha most éppen szebb nevén álláskeresési járadéknak hívjuk is, ez egy segélyforma. A célunk, hogy elkerüljük azt a helyzetet, amikor 3 hónapnál hosszabb ideig – ennyi most a munkanélküli segély vagy álláskeresési járadék időtartama – van valaki munka nélkül van, s ezért fogunk rendkívüli pénzügyi eszközöket, energiákat mozgósítani és jogalkotással is ezt segíteni. Jövő héten a kormány egy ennek megfelelő menetrendet fog bejelenteni”.
Az most mindegy, hogy nem Gyurcsány és nem Soros nevezte át segélyről járadékká ezt a támogatást, az oly sokszor hallott ideológiai-álfilozófiai maszlagot pedig ismerjük: ők nem fizetnek segélyt, mert ők munkát adnak, de legrosszabb esetben is bérkiegészítést. Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire gusztustalan a szorgalmasan robotoló, a NER-t a vállain hurcoló munkavállalókból munkanélkülivé vált emberek pofájába ezt beledörgölni egy ilyen helyzetben, amikor azok önhibájukon kívül, tömegesen veszítik el a munkájukat. Pedig talán még a méltatlanul lebutított rajongóik is tudják, hogy ahol nincs munka, ott nincs mihez kötni a bértámogatást, de ott is most kell túlélni, most kell a családot eltartani, rezsit fizetni, nem fél év múlva vagy jövőre. De ha legalább valódi bértámogatásról lenne szó, de egyáltalán nincs szó ilyesmiről: aki mindent elvesztett, azon nem segítenek.
Miért nem? Ugyanazért, amiért a korlátlan felhatalmazásukkal propaganda-kormányzást folytatnak, bűnbakokat keresnek, nem pedig válságot kezelnek. Mert csak ehhez értenek. Ahhoz, hogy a közvélemény napi állapotához igazítsák az intézkedéseiket. Ugyanazért, amiért nem a vírusra tesztelnek, hanem választópolgárokra. Nekik nincsenek állampolgáraik, nekik választóik vannak. Nem a járvány elleni küzdelmet akarják megnyerni, hanem szavazókat akarnak a legnagyobb nyomorúság árnyékában is. Ezért fért rá Gulyás pofájára tegnap ez is:
„Jó lenne, hogyha a főváros a járványügyi védekezés időszakát nem a politikai küzdelmek nem túl méltó eszközökkel való megvívására használná fel. […] Egy elnézést kérés őszintébb lett volna – függetlenül attól, hogy az ügy egyébként súlyos – mint az az eléggé ócska hazudozás, amit ebben az ügyben a főváros folytat. […] A kormány az egész országban felel a védekezésért, és ahogyan méltatlannak tartom, hogy Gál J. Zoltán írjon leveleket esetlegesen intézményvezetők helyett, úgy azt is méltatlannak tartanám, hogyha a védekezés időszakában a főváros és a kormány vívna politikai küzdelmeket, hiszen az előző ügyben is éppen az a legnagyobb bajunk, hogy úgy tűnik, hogy Gál J. Zoltán hatékony közreműködésével születik olyan levél, ami a felelősséget egy fővárosi fenntartású intézményről akarja másokra, lehetőleg a kormányra áthárítani. Én ezt nem tenném meg fordítva. A védekezés felelőssége elsősorban állami, de önkormányzati is, nem véletlenül engedtünk át az önkormányzatnak fontos jogosítványokat. […] Mi a védekezésben elsősorban nem a hibákat keressük, hanem igyekszünk minden önkormányzattal együttműködni. Ha vannak ilyen hibák és politikai viták alakulnak ki erről, akkor kénytelenek vagyunk résztvenni benne. De szeretném, ha a következő hetekre fenntartható, sőt ahol szükséges, megerősíthető lenne az együttműködés, amelynek az állam és az önkormányzatok között fenn kell állnia ahhoz, hogy sikerrel védekezhessünk a járvánnyal szemben”.
Lássuk be, Gulyás már majdnem olyan profi módon hazudik, mint hírhedt elődje vagy sőtpláne a főnöke. Aki mire használja a Pesti Úti idősotthon ügyét? Politikai sárdobálásra, kampányolásra, vagdalkozásra, ellentmondásos hergelésre. Két hete még ez volt:
Egy hete már ez volt:
Előtte is, utána is, közben is, azóta is meg az van, hogy nap nem telik el úgy, hogy ne a főpolgármestert cseszegetnék a főállású propagandista trollok és maga a pártállam. Ócska szólamok szintjén együttműködést hazudnak, miközben nincs olyan pillanat, hogy ne Karácsony Gergely alkalmatlanságával nyomulnának, ne koholt vádakkal ostromolnák, fojtogatnák és ne akadályoznák a munkában. Lásd ezt a bizonyos Gál J. Zoltán ügyet, amit a főpolgármester már cáfolt, de Gulyás NER-társ ennek ellenére a kormányinfón a bűzölgő mocsármédiájuk karaktergyilkos sztoriját tényként prezentálja. Mert az ellenzék bemocskolása mindent felülír. Ezért kell az Pesti Úti idősek otthona vezetőjének is újabb közleményben magyarázkodnia, hogy de, tényleg ő írta azt a francos levelet.
És miközben ők statisztikai adattá silányított emberi tragédiák között lavírozva választási kampányolnak, pofátlan mennyiségű közvélemény-kutatást finanszíroznak ahelyett, hogy tesztelnének, és képben lennének az ország VALÓDI fertőzöttségi állapotával; miközben enélkül a tudás nélkül szándékoznak erőltetett menetben újrandítani a gazdaságot (= közönséges porhintés), mert ha a rabszolgák nem dolgoznak, akkor nincs pénz lóvéra, propagandára és a dinasztia luxuséletének fenntartására; miközben a fűnyíróval estek neki a kórházak kiürítésének, de azt állítják, hogy senki nem marad ellátás nélkül, szélnek eresztett, félig lebénult betegek halnak meg. Alig fél nappal azután, hogy kidobták a kórházból. Hogy legyen elég üres ágy, amivel Orbán döngetheti a mellét, hogy ő felkészült a legrosszabbra. És igen, mindeközben van kórház, ahol több tucat dolgozó fertőződött meg és esett ki a munkából, betegek is megfertőződtek, a hozzátartozókat meg szívatják, nem tájékoztatják, mert a titkolózás és a mellébeszélés mindennél fontosabb.
Az állampárt imázsa és népszerűsége a legfontosabb szempontja a járványügyi védekezésnek. Leszarják, hogy éppen az információk visszatartása, a totális átláthatatlanság segíti leginkább a vírus terjedését. Érthető, hiszen ha pontosan tudnánk, hogy mi áll a koronavírus-fertőzöttek kiugróan magas halálozási aránya mögött (ma 2383 fertőzöttre jut 250 haláleset!), akkor lenne mit számonkérni rajtuk. Így viszont számukra hasznos sötétség van, és a kör bezárult. Mivel nincs tesztelés, nincsenek pontos információk egy-egy település, intézmény VALÓDI fertőzöttségére vonatkozóan, így meg szinte lehetetlen egy-egy önkormányzatnak helyes döntéseket hozni (tényleg nem véletlenül engedtek át az önkormányzatoknak fontos jogosítványokat).
Szóval nem túl nehéz megjósolni, hogy miközben halvány fogalmunk nincs az ország valódi átfertőzöttségéről, a lazítások után pár héttel (a küldetéstudat már szónokol a rádiójában és ígérget) ismét bajba kerülhetünk úgy, hogy különösebb haszon nélkül elpocsékoltunk hosszú heteket. Egyszerűen semmit nem tudunk arról, hogy mi történik (via TGM). Ne hazudjak: Palkovics azt állítja, hogy jövő héttől tömeges tesztelés indul. Miért jövő héten? Miért nem egy hónappal ezelőtt indult a tömeges tesztelés? Mert valószínűleg most mutatják azt a számok, hogy nem csak a hazaáruló ellenzék és külön Karácsony, hanem a sajátjaik is ezt várják tőlük. Így megy ez Propagandisztánban. 11 éve így megy, nehogy már egy szaros világjárvány kizökkentse őket az áldásos pusztításból.
Azt hiszem, megint nagyon durván túltoltam, veszem is a búcsúmat, az egyebekről később. Minden jót!
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.