NEHAZUGGY

Amikor nem fogyaszt, megtakarít. Ha nincs miből, nem költ

A magyar józan fajta, amikor nem fogyaszt, megtakarít. Hát nem igaza volt a drága doktorminiszterelnök úrnak? Tessék, itt van a bizonyítéka annak, hogy minden szava arany ennek a drága embernek. A KSH is visszaigazolta, hogy bizony:

a kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 0,3 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest. 

Azt most hagyjuk, hogy bezzeg az ipari termelés ugyanebben az időszakban csak 3,2 százalékkal csökkent, mert az szinte szóra sem érdemes.(Lásd még: nem euróban fizetünk a boltban, amikor éppen nem megtakarítunk, nem mindegy, hogy hány forint egy euró?) Hanem hogy bizony, a mimagyarember józan fajta, ha nincs mibű, akkor nem költ ezért van az, hogy 6,5 százalékkal költött kevesebbet a boltokban októberben, mint tavaly októberben. Megtakarít. A múltkor a kolléga rosszindulatúan hánytorgatta fel – az ország pénzét párnacihában tartó politikai elitre gondolva -, hogy nincs direkt összefüggés a fogyasztás és a megtakarítás között. Azt bírta állítani, hogy előfordul, hogy az ember nem fogyaszt és nem is takarít meg, ami olyankor van, amikor nincsen pénze fogyasztani, így aztán megtakarítani sincs miből. Azzal érvelt, hogy ha az embernek munkahelye van, dolgozik, szorgos, nem issza el, és ennek ellenére nincs miből fogyasztania, akkor még az is előfordulhat, hogy rosszarcú bűnözők kifosztották.

Nos, én ezt visszautasítom (nem!). A magyar fajta ilyen spórolós fajta. Leginkább az üzemanyagon spórolt októberben, de nem azért, mert nem volt miből rázni a rongyot, hanem mert ilyen módon akart hálát adni a plebejus mikulásnak (bizony, aki ma reggel lelt valamit a csizmácskájában, az pontosan tudja, kinek tartozik köszönettel), amiért éjt nappallá téve, fáradhatatlanul jár elöl a jó példával, és mutatja, hogyan kell takarékoskodni. Ahelyett, hogy a gonosz libsik kárognának, örülhetnének, hogy egy számjegyű a visszaesés. Ha Gyurcsány lenne, akkor ennek a triplája lenne. De inkább fordítsuk komolyra: ameddig a reálbérek vásárlóereje megfeneklett 2020 szintjén, de közben 2023-at írunk, addig a statisztika reálbérnövekedés egy statisztikai adat marad. Se a sarki boltban, se a benzinkúton nem lesz érdemi hatása. Nem baj, nyakunkon a választási év, lehet hangulatjavítási célzattal osztogatni majd megint a semmiből, az majd legalább jól megdobja az inflációt. A legutóbbi sorsfordító választás előtt is milyen jól bejött, mi baj lehet belőle?

2023 októberében a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 6,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,1 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,3 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.

2023. január-októberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,0 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 1,9 százalékkal kisebb lett az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,5, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal mérséklődött.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,1 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,2 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,4, a használtcikk-üzletekben 7,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 13, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15 százalékkal kisebb lett.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,3 százalékkal csökkent.

 Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 21,1 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 8,9 százalékkal nőttek.

A KSH közölte: a országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1589 milliárd forintot ért el októberben.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Január-októberben a naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalom volumene 9,0 százalékkal kisebb lett az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 5,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,1 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene – közölte a KSH. (MTI)

A címlapkép illusztráció (Forrás: Máthé Zoltán/MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább