NEHAZUGGY

Amikor a magyar külügyminiszter Azerbajdzsánban kampányol Kína európai térhódítása érdekében

Mintha felgyorsult volna a keleti nyitás néven futó manőver. Szijjártó Péter és Orbán Viktor kéz a kézben – bár gondolom külön-külön repülővel, mert az mégis drágább nekünk – trappoltak Azerbajdzsánba jövőt építeni. Ameddig Orbán Viktor ki tudja miről tárgyalt Bakuban az azeri kormányfővel, Szijjártó már tájékozta is a sajtót arról, hogy mit is gondol ő és persze a gazdája a mi jövőnkről. Konkrétan azt gondolják és úgy tervezik, hogy összecuccolunk Kínával, mert az nekünk mennyire jó lesz. És nem érti ő, az Európai Unió miért ágál Kína ellen, miért nem akarják beengedni a kínai gazdaságot a belső piacokra. Na, ezért kellett volna valami megfelelő szakirányt választani az egyetemen. A sportmenedzsment szak talán nem nyújt megfelelő felkészítést ahhoz, hogy valaki egyszerre próbáljon külügyminiszter és gazdasági szakember lenni, holott egyikhez sem ért, nemhogy együtt a kettőhöz. Az úgy van, hogy minden gazdasági közösség – legyen az egy ország, vagy több ország együttműködése – védi a belső piacait. Ebbe beletartoznak a munkavállalók, vállalkozások, beszállítók, termelők, vásárlók, végfelhasználók. Tehát mindenki, aki az adott ország, vagy országcsoport polgára. Az Európai Uniónak, de még Magyarországnak sem az az érdeke, hogy a kínai érdekek jól tudjanak érvényesülni. Az meg pláne nem érdeke Magyarországnak, hogy magyar adófizetői pénzből kínai gyárakat és üzemeket építsünk, ráadásul olyanokat, melyekben zömében import munkaerő fog dolgozni, rendkívül környezetszennyezők, ma még felmérhetetlen pusztítást okozhatnak a talajban és az ivóvízben, ahelyett, hogy a honi vállalkozásokat erősítené a kormány. Azt senki nem tudja garantálni, hogy öt év múlva, tíz év múlva mivel fognak menni az autók, az viszont Magyarországnak is, és az Európai Uniónak is elemi érdeke, hogy a saját, belső gazdaságát erősítse, maga állítsa elő mindazt, amire szüksége van, mégpedig olyan módon tegye ezt, hogy az európai polgároknak teremt munkahelyet, és közben nem mérgezi meg sem a levegőt, sem a vizet, sem a talajt, sem az embereket. Nem annyira bonyolult ez, csak gondolkodni kellene. (link kommentben)

A következő évek egyik legfőbb feladata az Európa és Kína közötti biztonságos tranzitútvonal kiépítése, ez nem lehetséges Közép-Ázsia nélkül, a régió megerősítése ezért valódi európai érdek lenne – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bakuban.

    A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közép-ázsiai gazdasági fórumán (SPECA) mindenekelőtt az Európát érintő súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokról beszélt, a szomszédságban zajló háborúkról és a versenyképesség drámai visszaeséséről.
    Úgy vélekedett, hogy talán ezek a nehézségek felgyorsíthatták volna a visszatérést a racionalitáshoz és a józan észhez, de ehelyett a viták még átpolitizáltabbá és átideologizáltabbá váltak, és komoly veszélyt jelent, hogy az európai politika is a világ ismételt blokkosodásának irányába mutat, amit Magyarország határozottan ellenez.
    Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kontinensen mostanra egyre többen emlegetik az európai és a kínai gazdaság szétválasztását célzó „kockázatmentesítést”. Leszögezte: a magyar kormány ugyanakkor nem veszélyt, hanem nagy lehetőséget lát a Kelet és Nyugat közötti együttműködésben, azt természetesnek tartja, és épp a kockázatmentesítési stratégiát tekinti kockázatnak.
    Elmondta, miután az európai-orosz együttműködés szálait mára egyenként elvágták, s ezzel az eddigi növekedési modell összeomlott, ha hasonlóra kerülne sor Kínával is, az már teljes kiütéssel érne fel az európai gazdaság számára.
    Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország a közép-európai tapasztalatok alapján abszolút érdekelt a civilizált kelet-nyugati együttműködésben, amihez hidakra van szükség, és ezen a téren Közép-Ázsiának fontos szerepe lehet.
    Felszólalásában kiemelte, hogy a kormány minden olyan lépést támogat, amely erősíti a régió szerepét, a térségbeli államok együttműködését, így az ENSZ fórumát is, amely hozzájárulhat a konnektivitáshoz.
    Hangsúlyozta, hogy hazánk két okból kerülhetett ki megerősödve az utóbbi évek válságaiból: az egyik, hogy a vezetés kitartott a munkahelyteremtésre, befektetésösztönzésre épülő gazdaságpolitika mellett, a másik pedig, hogy sikeresnek bizonyult az a stratégia, amely a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává tette az országot.
    „Ha ez működhet Magyarországon, ha ennyit profitálhatunk a kelet-nyugati együttműködésből, akkor ez globálisan is lehetséges” – fogalmazott.
    A miniszter emlékeztetett, hogy Kína Magyarország legfőbb importforrása, Magyarország pedig Kína első számú beruházási célpontja Közép-Európában, ráadásul az európai autóipar függővé vált az ázsiai beszállítóktól, Kína pedig átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában az Európai Uniótól.
    „És ennek tükrében minek van több értelme, izolálni magunkat egy ilyen gyorsan növekvő gazdaságtól, vagy kapcsolódni vele?” – tette fel a kérdést.
    Közölte, hogy mindez mutatja a fontosságát a modern, megbízható és biztonságos tranzitútvonal kiépítésének Európa és Kína között, ugyanis láthatóan sokkal többet lehet profitálni a konnektivitásból, mint a blokkosodásból.
    Kifejtette, hogy hazánk ezért kész hozzájárulni Közép-Ázsia infrastruktúrájának fejlesztéséhez, digitalizációjához, illetve a vízgazdálkodási kihívások kezeléséhez.
    Érintette azt is, hogy a térség az energiabiztonság szempontjából is „aranybánya” lehet, Magyarország például a kőolajfelhasználása csaknem 10 százalékát Kazahsztánból fedezi, és hamarosan megindulhat a földgázszállítás is, ahogy a zöld energiában is hatalmas potenciál rejlik.
    „A következő évek egyik legfontosabb feladata kell legyen a biztonságos tranzitútvonal építése Európa és Kína között, márpedig ez Közép-Ázsia nélkül egyszerűen nem lehetséges” – figyelmeztetett.
    „Közép-Ázsia megerősítése, a közép-ázsiai államok közötti együttműködés erősítése így valódi európai érdek” – tette hozzá. (MTI)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább