NEHAZUGGY

Ameddig kiderül, hogy már Mohácsnál is győztünk

Jó reggelt, még mindig hosszú a hétvége, de a vasárnap már nem sok jóval kecsegtet: újra a szorgos hétfők kopogtatnak a melegrekordokban tocsogó november ajtaján. 4-e van. 62 éve a szovjet csapatok leverték a magyar forradalmat, hogy röviden fogalmazzak. Hosszabban fogalmazva azóta kiderült, hogy a múlt egy ilyen hajlítgaható izé, akárcsak a jelen. Rehabilitálni kell és újra kell fogalmazni az elmúlt több mint ezer esztendőt, különösen a 20. századi történelmet – ahogy az ország egyik bajszos közjogi méltatlansága világossá tette. Vagyis azt kell művelni, amiben több mint ezeréve a legjobbak vagyunk: lehetőleg nem szembenézni saját magunkkal, hanem eltörölni azokat a kínos részeket, amelyek nem illeszkednek sehogy se az aktuális hatalom vezérpropagandájába. Ezt jelenti a rehabilitáció az én olvasatomban. Újraírjuk, sőt, addig írjuk újra meg újra (csókolom, Schmidt nagysága!), ameddig Pruck Pálból Dózsa László nem lesz, és ameddig kiderül, hogy már Mohácsnál is győztünk.

Úgy látom, hogy Selmeczi Gabriellát is rehabilitálta az állampárt és kitolta a fényre. Miután tegnap a lopott pénzből működő Magyar Időkben Tállai András, a maratoni szalagelvágás Magyarországon világhírű csúcstartója indokolatlanul hosszasan mesélt arról, hogy a magyar kormány nem a migrációban, hanem a magyar gyermeket nevelő családok támogatásában hisz (jó, mondjuk én is jobban hiszek a bourbon whiskey tudatmódosító hatásaiban, mint a magyar kormány tetszőleges csatakiáltásában, és akkor mi van?), Selmeczi CSAK Gabriellával támasztották meg a mondanivalót. Nem szeretnék senkit megfosztani ettől a csodálatos pillanattól, inkább megmutatom:

Gabriella kiválóan teljesítette a feladatot, szerintem megtapsolhatjuk. A szolgamédia gondosan sorba rendezett mikrofonjainak kiválóan felmondta a leckét, Hollik István is megirigyelhetné. Igaz, arról nem ejtett egyetlen vak hangot sem, hogy 2012-ben úgy megvédte a magyarok nyugdíját, hogy a fal adta a másikat, dehát rég volt, igaz sem volt. Akinek

Miközben a nagy fehér főnök elhúzott Kínába, hogy lebontsa a kommunizmust (gondolom, nem csak a honi és az európai kommunisták zavarják őt a világhatalmi törekvéseiben, hanem mindenki más is) Rogán Bűnöző és a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommunikál: Orbán Viktor és a Fidesz nem támogatja a liberálisok bevándorláspolitikáját, ezért támadják és kritizálják Magyarországot. Szerintem ezt is megbeszéltük már milliószor, hogy egyrészt senki nem Magyarországot, hanem Orbán korrupt-autoritér rezsimjét támadja (teljes joggal), és kurvára semmi köze ezeknek a támadásoknak semmiféle bevándorláspolitikához.

Ámazonban kellett egy ordasat toporzékolni, miután Alexander Stubb, az Európai Néppárt másik csúcsjelöltje (akivel szemben a magyar kormány a bajor Manfred Weber jelöltségét támogatja, pedig megszavazta a Sargentini-jelentést és a magyar embereket nem kérdezték meg, hogy ennek fényében akkor mit gondolnak a támogatásáról) egy tegnapi interjúban kijelentette: az Európai Néppártnak fontolóra kellene vennie az Orbán vezette Fidesz kizárását a pártcsaládból. Ha Orbán Viktor nem tiszteli a pártcsalád értékeit, el kell hagynia az EPP-t – mondta a finn politikus a Redaktionsnetzwerk Deutschland német médiacsoportnak adott interjúban. Stubb közölte, egyáltalán nem tolerálja az intoleranciát, elfogadhatatlannak nevezve a szólás-, a gyülekezési és a tudományos szabadság orbáni korlátozását.

Rogánnak nem sokra futja a képességeiből, de a magma alatti színvonalat zseniálisan tolja. Azok kedvéért mondom, akik hiányolták a Soros-szálat a sztoriból: Alexander Stubb a Néppárt liberális szárnyának jelöltje, aki Soros Györggyel személyesen nagyon jó kapcsolatot ápol – közölte az agitációs és propagandagépezet csúcsszerve, és ezzel mindent is elmondtak, mi elmondható volt. Innen indulunk, ide térünk vissza évek óta, ezzel a szellemi moslékkal, ezzel a személyeskedő, érdemi tartalmat nem hordozó, gépies sorosozásra berendezkedett igénytelenséggel zabáltatják a népet, és akkor semmi másról nem kell beszélni.

Pedig lenne miről bőséggel. Például ITT van egy érdekes írás arról, hogy bár valóban kevésbé sérülékeny a magyar gazdaság, mint az átkozott elmúlt nyolc év előtti elmúlt nyolc évben volt, a parttalan hergelés, uszítás, az egymást érő kampányhegyek és szemfényvesztő konzultációk ellenére számos területen rosszabbul áll, mint 2008-ban. Néhány példa erre:

• A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők száma a 2008-as 2,8 millióról 2013-ra csaknem 3,4 millióra nőtt, és csak a rezsicsökkentés, valamint a közmunka erőltetett kiterjesztése után mérséklődött.
•  Tíz év alatt nem javult a termelékenység, és a megtermelt jövedelemnek még tavaly is kisebb hányada ment el bérre, mint 2008-ban.
• A bruttó államadósság még mindig nagyobb, mint a válság előtt, és a hitelminősítők által adott besorolás is gyengébb. Utóbbi az orbáni stabilizáció nemzetközi megítélését tükrözi.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy idén az Európai Bizottság ismét költségvetési kiigazításra szólította fel a közepes képességű könyvelők és sufnijogászok kormányát, ráadásul a forint tartós fenyegetettségnek van kitéve úgy, hogy mindeközben Orbánék erőltetik a maguk különutas, Európa-ellenes politikájukat, hát nincs túl sok okunk arra, hogy a seggünket a földhöz csapdossuk örömünkben. Nem azért, mert büdöslibsik vagyunk, hanem mert a valóságot el lehet hajlítani átmenetileg, de az legfeljebb optikai csalódáshoz vezet, a lényegen azonban semmit nem változtat.

Aztán lehetne arról is beszélni, ha már Selmeczi asszony éppen a jövő héten induló újabb kamukonzultációt gyömöszöli lefele a torkunkon, hogy tök felesleges azzal áltatnia magát a kormánynak, hogy a világszínvonalú családpolitikájuk okán tört ki bármiféle házasodási láz Magyarországon. A helyzet az, hogy a demográfiai konzultációt indító, az „asszonyoknak” szövetséget ígérő Orbánnak tudomásul kellene vennie, ha nem éppen magasról szarná le a valóságot, hogy a gyerekek majdnem fele élettársi kapcsolatból születik. Vagyis nem a hagyományos keresztény családmodellből, ugye.

Nincs idő azonban hülyeségekkel foglalkozni, vagy belenézni a valóság szemébe, amikor baromságokkal is ugyanolyan vigan ki lehet bekkelni az időt egyik kétharmadtól a másikig. Itt van például ez az űrkutatási biztos néni, Ferencz Orsolya Ildikó. Aki nem csupán kiváló szakember (a Föld és más égitestek elektromágneses környezetét kutatja), de 2010 óta önkormányzati képviselőként tolja a VIII. kerületi Fidesz szekerét. Kérem szépen, ez a kétségtelenül fontos munkát végző hölgy megtalálta a kapcsolatot a világűr és a migráció között, igaz külön Soros Györgyöt még nem sikerült belekeverni a sztoriba, de nem aggódom. Már biztosan ezen is dolgoznak az elvtársak. Szóval az van Ferencz szerint, hogy az űrkutatás vívmányait számos területen alkalmazni lehet, ilyen például a navigáció, a katasztrófavédelem (szemétszállítás?) és a MIGRÁCIÓ. Merthogy a Sentinel műhold adatainak segítségével az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) nyomon követheti a néptömegek mozgását. Ez valóban óriási. A biztos néninek továbbá az fáj nagyon, hogy miközben Románia például nemzeti űrügynökséget is létrehozott 1991-ben,  Magyarországon csak minisztériumi főosztályi szintig jutott a terület. Pedig nemzetgazdasági érdek az űripart a kormány részéről is támogatni. Jó, én nekem csak az a kérdésem, hogy az nem zavarja egyáltalán se ezt a kiválü szakembert, hogy Magyarországon az oktatás és az egészségügy sem jutott el a Fidesz kormányzása alatt odáig, hogy minisztériumi szinten, külön kezeljék, ne pedig egy vízfejű intézmény alatt összemosva? Pedig azok valóban nemzetileg stratégiai ágazatok mindenhol a világon.

No, nem baj. A lényeg, hogy legalább a Wass Albert szobrok szaporodnak rendesen, ennek is lehet örülni. Mármint örüljön, aki örülni akar. Én inkább búcsúzom. Legyen szép napjuk!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább