NEHAZUGGY

Aljasság tekintetében lassan utoléri a sufnijogász nehézfiúkat

Jó reggelt! Van néhány megbeszélnivalónk ma reggel is, ha nem bánják. Kezdjük megint ugyanonnan, ahol tegnap reggel. Kicsit másképp. Nem lesz hosszú és nem fog fájni sem. Egy Fluor Tomi nevű 31 éves fiatalember – akinek a zenéjét nem különösebben bírom, de a szellemi állapotát, sőt, az önerőből önmegvalósítását is nagyra tartom – egy interjúban, ami nem elsősorban a politikáról szólt, ezt mondta:

… nálunk tipikusan az történik, hogy ha valaki feláll és megmondja a tutit, akkor mögötte az ördögszekereket fújja a szél, olyannyira egyedül marad. Úgy tűnik, hogy a magyar egy ilyen nép, akinek jelenleg pontosan ki is szolgálják az igényeit: kell egy apaszerep, mert nem nagyon szeretünk mi önállóskodni meg magunktól elintézni a dolgokat, jó nekünk, ha van valaki, aki után lehet vakon menni. Egyébként meg nem attól fél az ember, hogy letiltják-e, hanem hogy a fanatizált emberek egyszer odajönnek baseballütővel (…). Ami a gdanski polgármesterrel történt, mutatja, mennyire veszélyes az, amikor két tábor ennyire fel van hergelve a másik ellen. De ilyenkor jön a kérdés, hogy én melyik tábor is vagyok? Mert én nem vagyok egyik táboré sem, de az emberek annyira fekete-fehérben gondolkodnak, hogy aki nem pont ugyanazt gondolja, amit ők, az már ellenség. 

Nagyjából ezt szerettem volna közölni tegnap is. Nem normális ez a felhergeltségi idegállapot, ahogyan gondolkodás nélkül mindenkinek nekiesünk, aki kicsit is mást gondol. A világ nem fekete-fehér. Akkor sem, ha a rezsim mindent megtett azért, hogy így lássuk a világot és bármikor egymás torkának essünk. Nem ez a normális, a politikusok nem pop- és rocksztárok, az pedig hogy kinek a kurvaanyját éppen, az nem jövőkép. Ha fanatizmusra fanatizmussal válaszolunk, az nem segít át a szakadékon. Pedig feneketlenül mély és sötét az a szakadék, én ne tudnám?

Három hónap alatt 15 milliárd forintot loptak el Rogánék azért, hogy még annál is jobban gyűlöljük egymást, mint eddig. Számomra az úgynevezett kormánykommunikációra elkötött pénz nem csak hogy lopás, de hatványozottan durvább lopás, mint bármi más. Mert az emberek pénzét arra költik, hogy még sötétebbek, még intoleránsabbak, még gyanakvóbbak, még szektásabbak legyenek. Az is durva lenne, ha a saját pénzükön hülyítenék a társadalmat, de ez így egyenesen bűncselekmény. Ebből a 15-ből 10 milliárd csak az Európa elleni uszításra ment el (fideszül: az „Európa jövőjét érintő, nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” nevű címzetes átbaszásra).

És a Nerszultán mindeközben azt magyarázza Nurszultánban, egy istenverte ázsiai diktatúrában – ahol nemrég köszönt le a 30 éve diktátorkodó ember a trónjáról -, hogy háde a demokrácia nem csak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson (!!!!!), hanemhogy a demokrácia kormányzati formát jelent,

vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie.

És itt nem volt vége: jöttek a leamortizált közös gyökerek is, meg hogy hát hogy ugyebár a legsikeresebb országok egyben a legstabilabb politikai rendszerű országok.

Kazahsztán az elmúlt években élen járt a stabilitás tekintetében, és a mostani változások is erősítik a stabilitást, ami mindenképpen elismerést érdemel. (MTI)

Kénytelen vagyok ezt a gyalázatos maszlagot újra szóba hozni. Szóvalhogy a felcsúti elfutott egy betonkemény diktatúrába és ott azzal szopta körbe a rezsimet, hogy megideologizálta: az valójában egy fényes, stabil demokrácia. Tehát a demokrácia még véletlenül sem abból vezethető le, hogy mondjuk a kormány békés úton és bármikor leváltható (Gulyás Márton kamupártokról szóló, hiánypótló dokumentumfilmjének tanulságai idevágnak), hanem hogy egy tróger banda évtizedeken keresztül bitorolja a hatalmat, 90%-os népi egyetértés mellett. Ugyanezzel az ócska dumával házal Szijjártó is, legutóbb a szerbiai békemeneten lelkendezett a politikai stabilitásról és nem tűnt fel neki, hogy éppen beleugat egy másik ország belügyeibe. Bár Szerbia nem éppen Kazahsztán, de ott is körülbelül annyira vannak szabad választások és annyira független a média, mint Magyarországon.

Ennél súlyosabbakat csak a török Anadolu hírügynökség tudósítójának mesketélt New Yorkban. Amelyben egyrészt ő is kötelességszerűen körbenyaldosott egy véreskezű vadbarom által terrorizált országot, másrészt miután Manfred Weber világossá tette, hogy Törökország nem lehet az EU tagja és be kell szüntetni a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, a toporzékolásügyi toporzékolt egy sort: az Európai Bizottság viselkedése elfogadhatatlan, nem fair, és tisztességtelen. Az uniós bírálatokra reagálva védelmébe vette a törököket, mondván: Magyarország is gyakran néz szembe igazságtalan előítéletekkel, és szerinte egyébként sem lehet egyszerre kritizálni valakit és elvárni, hogy megvédjen. De, Szijjas, de! Lehet kritizálni még Törökországot is, mert a kettőnek semmi köze egymáshoz. Törökország kemény pénzt kap az Európai Uniótól azért, hogy visszatartsa a bevándorlókat, és ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy egyébként Törökország egy véres, elnyomó diktatúra, ahol nem érvényesülnek a jogállamisági minimumok sem, tehát semmi keresnivalója nincs az Európai Unióban. Ahogy Szerbiának se sok. Nem olyan bonyolult ez, bár a teremfocista akadémián ezt nem biztos, hogy taníccsák.

És azt hallották, hogy Kövér László a bírói függetlenség napján (!!!) engedelmességet követelt a bíróktól? Mert ez is egy konszolidált demokrácia, a hatalmi ágak szét vannak választva, a bíróságok függetlensége pedig evidencia. Ja, nem. A házelnök szerint a bíróság nem lehet független az államtól, elvileg pedig a Szent Korona nevében hozhat ítélet!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!  Csak halkan szólok, ez az elvetemülés is jogász. Állítólag. De ez nem akadályozta meg abban, hogy telibehányja az alaptörvényük ama cikkelyét is, amely szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Ehhez képest Kövér szerint faszt:

… mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (…) A bírói hatalom nem lehet független az államtól (értsd: az államnak pártjától – szerk.), hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik. (…) Önök, tehát a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az.

Világos? Világos. Rákosi Mátyás pajtás is elégedetten csettintene most, hiszen már titkot sem csinálnak belőle: hadat üzentek a bírói függetlenségnek (éljenek a közigazgatási fideszes bíróságok) és hangosan kényszerítik a bírókat arra, hogy döntsék el, ki mellé állnak. A gecinikus előadás részeként azon a napon, amikor a bíróságok függetlenségét garantáló törvény elfogadásának évfordulója van. És igen, még mindig nem ez a legalja.

És azt tudták, hogy Novák Katalin, a haza legbölcsebb női princípiumát – aki látványosan megdolgozik a miniszterelnökúr belé helyezett bizalmáért és aljasság tekintetében lassan utoléri a sufnijogász nehézfiúkat – kitüntette a lengyel illiberális kormány. Elismerték a világhírű magyar családpolitika hímes mezején összekapirgált elévülhetetlen érdemeit. Novák beszédet is mondott ebből az ünnepi alkalomból, iderakom azt a részt, amitől elgurultak a gyógyszereim:

A lengyel és a magyar társadalom hagyományosan családközpontú. Ez szerinte a fiatal nemzedékre is érvényes, akkor is, ha a fiatalok „kevesebb gyermeket vállalnak, mint amennyit szeretnének”. Ennek kapcsán az elmúlt évtizedek „nagyon nagy bűnének” nevezte, hogy „megpróbálták elhitetni velünk: nincs szükségünk a gyermekekre”, hogy a család „nem a szeretetről szól, nem a gondoskodásról, (…) a bizalomról, az erős közösségről”, hanem „a családon belüli erőszakról, konfliktusokról, anyagi nehézségekről”. (MTI)

Lehet valaki ennyire aljas? Vajon kik voltak azok, akik ilyen baromságokkal nyomorgatták ennek a némbernek az életét? Ki mondott olyat neki, hogy nincs szükség gyermekekre és hogy a család nem a szeretetről szól? Ki mondott ilyet az elmúlt évtizedekben? Mutassa meg, nevezze meg, hogy ki mondott olyat, hogy a családon belüli erőszakról szól a család!!! Ki az, aki mai napig nem ratifikálta az Isztambuli Egyezményt és ívesen tesz a nők elleni erőszakra? Ki a vak komondorok védőszentje? Családbarát ország, családbarát kormány? A büdös francot! Nézzék már meg mennyit adóznak a gyerekes családok! Mindössze 5 darab OECD-tagország van, ahol jobban adóztatják a fizetéseket, mint Magyarországon. Nem találok szavakat erre a nőszemélyre, pedig Schiffer András erős versenyben próbálja letaszítani az aljasok viadalának pódiumáról. Most azonban senkit nem fogok idegesíteni még vele is, róla később, másutt. Minden jót!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább