Április 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Alapjogokért Központ: Az összeesküvés-elméletek valójában összeesküvés-gyakorlatok

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,377,800 forint, még hiányzik 622,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az alábbi MTI hírhez úgy érzem keveset tudnék hozzátenni, ezért nem is próbálkozom meg vele. Élvezzék önök is a háttérhatalmak és összeesküvés-elméletek szakértőinek friss elemzését:

A globális pénzügyi elit fenyegeti a nemzeti demokráciákat a 21. században. Erről beszélt Fricz Tamás politológus csütörtökön Budapesten, az Alapjogokért Központban.

Kifejtette: létezik egy hatalmas erőforrásokkal rendelkező globális pénzügyi elit,, amelynek a működést még csak most kezdik feltárni. Ennek a hálózatnak a feltárása során egy külföldi kutatás 43 ezer transznacionális vállalat vizsgálata alapján megállapította, hogy ezeket mindössze 147 cég irányítja, melyek nagy része pénzintézet. Ennek a háttérhatalomnak a célja a globális piac létrehozása, a helyi piacok ellenőrzése és a nemzetállamok háttérbe szorítása. Ez a nemzetközi pénzügyi elit céljai elérése érdekében ideológiákat terjeszt, ilyen ideológia a gazdaság terén a neoliberális felfogás, a kultúrában a marxizmus, a politikába pedig a liberális demokrácia – mondta a szakember, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.

A neoliberális gazdaságfilozófia 1989-ben az úgynevezett washingtoni konszenzussal vált hallgatólagos követelménnyé. Lényege a piac mindenhatósága és az állami beavatkozás minimalizálása, a privatizáció, dereguláció, liberalizáció gyakorlata. A kelet-európai rendszerváltások éppen ebben az időszakban zajlottak, a volt szocialista országoknak ezt a gyakorlatot kellett követniük – emlékeztetett Fricz Tamás. A háttérhatalmak ideológiájának másik része a kulturális marxizmus, mely szerint a fehér középosztály elnyomja a társadalom többi részét, a különféle kisebbségeket, amelyeket ezért kell felszabadítani. Ez a szellemi áramlat 1968-tól fokozatosan uralomra jutott Nyugat-Európában, megszállta a médiát, az egyetemeket, a közvéleményt, és a globális elit ezt arra használta, hogy a hagyományos nemzeti kultúrákat háttérbe szorítsa. Ennek egyik megjelenése manapság az Egyesült Államokban zajló tüntetéseken a szobordöntés, aminek a célja a múlt eltörlése – magyarázta a politológus.

A globális elitek ideológiájának harmadik, politikai része szerint a liberális demokrácia az egyedüli, igazi demokrácia, ugyanis a kiválasztott liberális kisebbségnek kell irányítania a politikát. Azok az országok, ahol a demokratikus többség a hagyományos értékeket védelmezi – e globalista ideológia szerint -, elnyomók, ezért nem hagyják érvényesülni a média szabadságát, a fékek és ellensúlyok rendszerét, és populizmust alakítanak ki. Ezzel szemben a valóság az, hogy számtalan demokrácia létezik, nem csak liberális. A mai liberális demokrácia pedig épp a liberalizmust tagadja, amikor csak a saját modelljét hajlandó elfogadni – vélekedett a szakember.

A hálózatosan terjeszkedő, a demokráciát kiüresítő globális elittel szemben a nemzeti konzervatív erőknek is ki kell alakítaniuk a maguk hálózatait, hogy képesek legyenek megvédeni demokráciájukat, mely most komoly veszélyben forog – figyelmeztetett Fricz Tamás. Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a rendezvényen elmondta: Magyarországot számos igazságtalan kritika éri, a központ feladata, hogy ezeket részletekbe menően cáfolja. A központ épp egy ilyen eset, a Tavares-jelentés kapcsán jött létre. Ám vannak általánosabb, rendszerszintű problémák is, melyek nem csupán Magyarországról szólnak, hanem általában veszélyeztetik a 21. századi demokráciákat. Az összeesküvés-elméletek valójában összeesküvés-gyakorlatok – jegyezte meg a szakember. Hozzátette: ezek feltárásában segít Fricz Tamás tanulmánysorozata, melynek csütörtökön bemutatott darabja a második, és várhatóan az év végéig még további kettő vagy három készül. (MTI) 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.