Április 27,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Akkor ki is a becstelen áruló?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,552,800 forint, még hiányzik 447,200 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hiszik, vagy sem, ránkvirradt az hét ötödik, és egyben utolsó hétfői napja! Jó reggelt mindenkinek! Nagy örömömben én még egy kicsit szeretnék visszatérni a tegnapira. Ahogy nézegettem a Salzburgban készült kedélyes fotográfiákat, és különösen azokat, amelyeken a nemzetvezető ember Sebastian Kurz osztrák kancellárral nyájaskodik és felhőtlenül pacsizik, hát… mi tagadás, felfordult a gyomrom. Például ettől:

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Orbán Viktor kezet fog a munkavacsora előtt az EU salzburgi csúcstalálkozóján 2018. szeptember 19-én. Mellettük Wilfried Haslauer, Salzburg tartományfőnöke (b) és Harald Preuner Salzburg polgármestere. MTI (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Bár nyilván sokan sokat tesznek azért, hogy a politikát erkölcsi dimenzióban értelmezhetetlen kategóriaként szemléljük és lehetőleg ne kérjünk számon erkölcsi alapvetéseket a nagypolitikából élő nagykutyákon, azért eszembejut, hogy mi mindennek elhordták Orbán csahosai az elmúlt 10 napban az osztrák kancellárt a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos állásfoglalása óta. Az addig Orbán haverjának és szövetségesének tekintett Kurz két perc alatt Soros embere lett, akinek a lovagkeresztes fröcsögő rendkívül népszerű nyílt levélben hányta a pofájára, hogy nem több, mint egy becstelen labanc, úgyhogy éljen a magyar szabadság. Aztán miközben a közpénzmédia szorgosan írogatta a vádiratot (lásd: az osztrák emberek szembefordultak vele, amiért nem állt Orbán mellé), még rátett pár lapáttal: a megbízhatatlan, gyáva megzsarolt labanc

visszataszító árulása után nyomban elrohan Merkelhez és Macronhoz, egy követ fújni és látványosan egyetérteni. Ami nem csoda, a történelem arra tanít, hogy mindig az árulásban és a becstelenségben a a legkönnyebb egyetérteni.

Aztán most – látva a fenti kedélyeskedést – egyetlen jól fizetett epehányó sem esett neki vérmes vehemenciával a gazdájának és főnökének számonkérni rajta, hogy faszért hetyegett ezzel a becstelen Soros-bérenc árulóval. Hogy vajon akkor ki a becstelen féreg? Az, aki a jogállamiságot magasabbrendűnek tartja az ócska haverságnál, vagy aki teljes mellszélességgel ráfekszik a harcostársának tekintett ember mocskolására, majd úgy tesz, mintha mi sem történt volna?

Szerencsére nem kell megválaszolni ez a kérdést sem. Salzburgban semmi nem történt, ami szóra érdemes lenne, és semmi nem oldódott meg, aminek meg kellett volna. Annyi történt, hogy Orbán megint hangosan keresztbefeküdt valaminek (Frontex), amivel a többség egyetértett (még Sebastian Kurz is) és kikiáltotta magát többségnek. Ha nem hiszik, kérdezzék meg Kovács Desikerült? Zoltán kormányszóvivőtől. Majd még Rogánt is odatette, hogy telefonáljon már haza az MTI-nek és mesélje el, hogy győztünk, de a harc folytatódik. Már sokszor feltettem hangosan a kérdést: mi lehetett volna ebből az országból, ha lassan egy évtizede nem az állandó harcok és háborúk lázában égne egyik választástól a másikig? Erre sem kell válaszolni. Mindazonáltal pacsi annak osztrák köztelevíziós embernek, aki a csúcsot megelőző „doorstep” sajtótájékoztatón megkérdezte Orbántól: Hogyan érzi magát Nyugaton? A legendás magyar gógyiból aki két nappal azelőtt még Moszkvában gazsulált, ennyire futotta: nem érti a kérdést, hiszen Magyarország már a Nyugat része.

Igen, mi is azt hittük egy röpke pillanatra, de elmúlt. Szólok, hogy a visszafideszesített HírTV-n tegnap azzal nyomultak például – miközben az ex-jobbikos Kovács Bélát azzal égették, hogy többször találkozott Putyinnal -, hogy kétharmados uralkodásának nyolc éve alatt Orbán hányszor találkozott moszkvai gazdájával. 8 év alatt 9-szer. Tehát ami Kovács Béla esetében ciki, ha Orbán csinálja, dicsőség. Ezek ennyire kretének? Ennyire.

Orbán salzburgi győzelmének megkoronázásaképpen az MTI és az összes fideszes propagandabástya azzal verdeste a mellét tegnap este, hogy Prágában, a magyar nagykövetség épülete előtt néhány százan Orbánért és migrációs politikájáért tüntettek. Amely stratégiai kérdést – Kovácstól tudjuk – Merkelék megpróbálják kivenni az EP-választási kampány kérdései közül. Szóljon már valaki a jóembernek, hogy Merkel és Orbán egy csapatban játszik, egyrészt. Másrészt a legszebb ideje volna az EP-kampányban végre a fontos kérdésekről beszélni, például arról, hogy nincs annyi migráns, amennyi akkora károkat okozna egy országnak, amennyit a korrupcióból élő, ordas eszméket propagáló, kelet-európai kormányok, köszi. Szóval Prágában tüntettek. A cseh államfőhöz közel álló Hej, obcané! (Halló, polgárok!) civil szervezet által összehívott gyűlés résztvevői támogatásukról biztosították Magyarországot, a magyar kormány uniós és migrációs politikáját. Idézek az MTI híréből:

„Itt az ideje, hogy megszólaljunk. Nem engedhetjük meg, hogy az EU támadja magyar és lengyel barátainkat, durván bevatkozva a két ország belügyeibe” – mutatott rá Jaromír Kohlícek, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) európai parlamenti (EP-) képviselője.

Vagyis a Fideszt és Orbán Viktort, a kommunisták legádázabb ellenségét kommunisták éltették Prágában, és erről büszkén számol be a propaganda. Szájer József-díjat nekik!

És azt tudták, hogy a kormány úgy megvédte  nem csak a kéményen csodálkozó, migránsokat gyűlölő magyar embereket, hanem a magyar vállalkozásokat is, hogy jövőre már Törökországban gyártják a Negro cukorkát is? Azt a Negro cukorkát, amit a harmincas években Magyarországon kezdtek gyártani. Hát sajnos eddig bírta a győri gyár. És így teljesít egyre jobban a halandzsák kormánya. Reméljük, a külföldi multik azért jól vannak. Emlékeztetőül: amikor a hungarikum-törvényt tárgyalták a parlamentben (az nem tegnap volt, hanem 2012-ben), Simicskó István még a védendő termékek közé sorolta a negrót – a csabai kolbász, a csigatészta, az ágyaspálinka, a konyakos meggy és a libatepertő mellett.

Sebaj, mert legalább jó hírek is vannak a sok rossz mellé. A Magyar Narancs szerint az összes (azaz 5) orvos felmondott az ajkai Magyar Imre Kórház intenzív osztályán. Igen, ez az a kórház és az az osztály, ahol augusztus folyamán az összes nővér beadta a felmondását. Akkor az igazgató nem cáfolta az értesüléseket, de azt írta: „az intenzív osztály nővér állománya biztosított, a betegellátás zavartalan és folyamatos.” Ehhez képest a lap egyik informátora szerint az orvosok felmondása leginkább azzal magyarázható, hogy a tapasztalatlan nővérgárda megnehezítette a szakmai feladatok maradéktalan ellátását. A főigazgató ugyanis az ápolók tömeges távozása után feltöltötte a létszámot, nyugdíjból hívtak vissza nővéreket, a gyerekosztályról is delegáltak munkatársakat, illetve úgynevezett bérnővéreket foglalkoztatnak. Valamiért az az érzésem, hogy az ima és a tízparancsolat ezt a kérdést sem fogja megoldani, de azért a híveknek ajánlom, hogy imádkozzanak. Majd a Viktor megsegít!

És végül szerettem volna a hordóra ragasztott Orbán-arckép rugdosásától az Ujhelyi arcképét viselő bábu felakasztásáig terjedő kis magyar, de legalább dermesztő valóságról ejteni pár szót, de végül nem most és nem én leszek az, aki ezt megteszi. Addig is van ITT egy javaslatcsomag, amit az MSZP-Párbeszéd a magyarországi demokrácia helyreállítása érdekében állított össze. Érdekelne, hogy mi a véleményük ezzel kapcsolatban. Köszönöm a megtisztelő figyelmet, később jövünk vissza!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.