NEHAZUGGY

Akinek humora van, az mindent tud

Tüntetés utáni szép reggelt kívánok mindenkinek! Azoknak is, akik ott voltak, azoknak is, akik nem, és főleg azoknak, akiknek a kényelmes fotelben habzott a szájuk, hogy micsoda alávaló dolog belerondítani a szentséges keresztény adventi-karácsonyi várakozásba. (Remélem, a bajszos aláíróművész is jól aludt, akinek a tiszteletére több ezer ember költözött a várba egy kis időre a mínusz fokokban.) Lehet, hogy én még pont nem mondtam: a kettőnek semmi köze egymáshoz. Mármint az elégedetlenségnek és a keresztény szemforgatásnak.  A kettő vátozatlanul nem zárja ki egymást. Például az ember gyomra akkor is képes korogni, ha történetesen kisjézusok potyognak az égből. Az embernek akkor is joga van elégedetlennek lenni azokkal, akik a nép cselédei helyett a nép urait játsszák kilencedik éve, ha éppen sül a bejgli. Akárhányszor szívesen elmondom, ha ezzel segíteni tudok a gyengébb felfogóképeséggel és hajlékonyabb gerinccel rendelkező embertársaimon.

Ettől függetlenül az egyik legfontosabb mondanivalóm, hogy rendkívül üdítő élmény volt számomra a Kétfarkú Kutya Párt derűs, vegytiszta humorba mártott, oldott, laza, mindenféle dohos szólamokat nélkülöző, a NER-nek kiváló tükröt tartó, tényleg vicces békemenetelése (Illiberal Pride), amiről nekem is egy, az utóbbi időben sokat emlegetett bölcsesség jutott eszembe:

Akinek humora van, az mindent tud. Akinek nincs, az mindenre képes.

Ha Google, a barátom nem járt túl az eszemen, akkor ezt a NER tökéletes, két mondatos jellemrajzának is beillő evidenciát Királyhegyi Pál írónak, humoristának, forgatókönyvírónak tulajdonítják (ha tévedek, akkor remélhetőleg Benedikty Béla kijavít), aki a két világháború között Amerikában kalandozott, majd hazajött és 1944-ben Auschwitzba deportálták. Háborús élményeiről készült regénye Első kétszáz évem címmel jelent meg 1979-ben, és mivel nem olvastam, igyekszem pótolni a mulasztást. Hogy Királyhegyinek mennyire igaza volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a propagandaoldalak órabérben szállított fröcsögő fanyalgása, lesajnálása és minősítgetései. Például ezt sikerült összelapátolni a kutyák rendezvényéről:

A sorosista aktivisták és a sikertelen ellenzéki politikusok irányította tüntetésszerűségeken a Kutyapárt nevű, homályos pénzügyi háttérrel rendelkező egylet is tüntetett. A mindig hatalmas tömeget, több száz ezer embert megmozgató Békemeneten próbálkoztak viccelődni. Kevés sikerrel. Néhány százan vonulgattak velük. (Origo)

Ejjha, több százezer? Gondolom, ezért fenyegetőznek egy ideje a békemenettel, mert Bayer füttyentésére csak úgy spontán módon összeverődik fél millió ember. Mióta az Orbán nevű félisten ünnepi fenyegetőzéseire is masszívan kell fideszes közpénzen buszoztatni a rajongókat, ez valószínűleg nagy igazság. Ja, nem.

Az MTI egyébként megint az elvárható szakmaisággal és profizmussal szolgáltatta az információkat, fél 8kor már múlt időben írtak a tulajdonképpen 9 óra előtt zárult eseményről. Néhány tőmondatban, nehogy megfeküdje a gyomrunkat. Érthető is, hiszen a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató műsor döntőjének döntője sokkal fontosabb közpénzinformáció, mint a hatalomnak tükröt tartó, a falig elmenő önkényeskedést kiröhögő irónia. Merthogy a Minél rosszabb, annál jobb! feliratú molinó mögött vonuló tömegben látható táblák – Közös könnygázvezetéket a Szovjetunióval!, Kit kell még utálni?, Stadiont akarok szülni!, Kilakoltatott családok éve, A lopás is munka – és a skandálások – Túlórázni akarunk, Nem akarunk nyugdíjat, Éljen a párt – pontosan azt a minőségi humort képviselik, ami ellen az akárhánymilliárdos ostoba propagandagyár tehetetlen. Maradnak a névtelen szalagmunkások érveket nélkülöző minősítgetései.

Ugyanezt sikerült nekik megénekelni az Áder János nevű, valamiért köztársasági elnöknek csúfolt ember (főállásban mindent is aláíró droid) elleni tiltakozás jegyében összeverődött többezres tüntetésről is. Klasszikusokat csak pontosan szépen:

Meglehetősen kevesen lézengtek (Schmitt Golyóstoll Pál lemondása óta soha ennyien nem tüntettek a Sándor-palotánál – szerk.) az újabb budapesti Soros-féle tüntetésen. A demonstráción semmi értelmes dolog nem hangzott el a kormány szidalmazásán kívül. Ismét kiderült, a csendes többség nem kér a bevándorláspárti tőzsdespekuláns és az elmúlt választáson katasztrofálisan szerepelt ellenzék felforgatásából. (…) világosan kiderült ismét, hogynapról napra egyre kevesebben vannak a Soros-féle tüntetéseken. (…) Magyarországon csak kis, sorosista csoportok, néhány bűnöző és pár újnáci ragadtatta magát törvénysértésre, miközben a csendes, nagy többség számára az elmúlt években elért gazdasági és társadalmi sikerek, és a nyugalom megőrzése a legfontosabb, és mélyen elítéli a vandál politikai aktivisták és néhány bűnöző utcai őrjöngését. A Századvég és a Nézőpont Intézet valamennyi kutatása ezt támasztja alá. (Origo)

A szemük nem rebben, amikor több ezer embert simán lesorosistáznak, lebűnözőznek, leújnáciznak (nem tudom, van-e újnácibb politikai alakulat ma Magyarországon a Fidesz-KDNP-nél) és ez abból a szempontból egészen ígéretes, hogy aki hosszú időn keresztül bagatellizálja azt jelen esetben, hogy karácsony előtt pár nappal, legalább 10 napja folyamatosan ezrek vannak az utcán és azt a luxust megengedi magának, hogy ezt jelentéktelen csoportok szánalmas vergődésének állítsa be, az előbb-utóbb bele fog bukni a nagy arcába. Pláne akkor, ha 2019-ben innen folytatódik minden, és ha végre tető alá hozzák az általános sztrájkot. Akkor pillanatok alatt ki fog derülni, hogy a kilencedik éve fenntartott látszat ellenére ki az úr. Akkor kevés lesz az élő adásban tolt népnemzeti hergelés, a mikrofonállványok mögé bújó üzengetés, a nagyipari cinizmus és megbélyegzés.

Annál is inkább, mert a regnáló rezsimnek leginkább csak a parlamentben van kétharmada. A valóságban soha nem volt, és ha a legutóbbi nemzeti konzutltációjuk elsöprő sikerét vesszük alapul (8 millióból 1,3 vette a fáradságot, hogy idióta álkérdéseket megválaszoljon), akkor ki is jön a matek. Addig is, ameddig ezekre a lopást is nagymértékben favorizáló, semmilyen értelmes eredménnyel nem járó szemfényvesztési akciókra milliárdokat költenek el, ITT kitölthető a valódi kérdésekkel operáló Szakszervezeti konzultáció. A Magyar Szakszervezeti Szövetség arra kíváncsi, hogyan gondolkodnak a rabszolgatörvényről a magyar emberek. Mármint azon túl, hogy Orbánnak mindig mindenben igaza van.

Közben az ország legcivilebb szervezete, a CÖF-CÖKA nevű képződmény nyílt levelet írt Judith Sargentini holland EP-képviselőnek, a haza Soros után, Verhofstadt mellett második legnagyobb ellenségének. Mindenkinek azt ajánlom, saját felelősségére olvassa el, ehhez valóban itt kell élned, hogy elhidd jeligére.

Nem hiszem, hogy különösebben változtatna az ő megítélésén, de János két törvénymódosítást azért visszaküldött a parlamentnek, hátha úgy tűnik, van neki önálló gondolata és saját növesztésű gerince is. Nincs. Megható, hogy a számvevők és a közszolgálati tisztviselők sorsa mennyire aggasztja őkesztyűbábságát, miközben boldog karácsonyozva és bólogatva írta alá a közigazgatási bíróságokról szóló, már kihirdetett törvényt, valamint a rabszolgatörvényt. Nagy tapsot neki!

Persze van itt még megannyi fejlemény a Bözsi-utalványok megszűnésétől a 3500 forinttal emelkedő nyugdíjakig, Hadházy Ákos feljelentésétől a Rétvári Bencék és Dömötör Csabák arcpirító arroganciájáig, de itt búcsút intek. A tegnapi békemeneten számtalanszor felcsendülő Paff, a bűvös sárkány helyett (Szonja közkívánatára) az alábbi dallal  és Lévei Anikó mézes zserbójának receptjével kívánok békés, karácsonyi készülődést mindenkinek. Mi még egy kicsit maradunk, aki szeretne, tartson velünk ma is! Szép napot!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább