Május 5,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


„A stadionokra költött pénzzel van esély a tanulók butulását megállítani”

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 196,183 forint, még hiányzik 2,803,817 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ébresztő, riadó, rohadtul hétfő van! És bár összpropagandisztikus vergődés irányul a tegnapi nap legfontosabb hírének mellékvágányra terelését illetően, nem fogom hagyni. Mert a tegnapi nap legfontosabb híre mindenképpen az, hogy miközben a nemzeti kormány az ENSZ migránscsomagja miatt verdeste magát a földhöz reggeltől estig, tüntettek a pedagógusok a Kossuth téren. A szabad, békés, minőségi oktatásért. Valami hasonlóért, de leginkább ugyanazért, mint amiért 19-én a diákok vonultak utcára. Akikre azóta is nagy ívben szarik az illetékes miniszter elvtárs.

A rendszerközpontú helyett a személyközpontú oktatástól a kritikus gondolkodásra nevelésig, a szabad tanköny- és módszerválasztástól a lexikális tudás erőltetésének felszámolásáig, a tananyag mennyiségének, valamint a pedagógusok terheinek a csökkentésétől a GDP 6%-ának az oktatásra fordításáig számos kérdés mielőbbi rendezését sürgették. A Tanítanék Mozgalom az Oktatási Hálózattal és az oktatási minimum kidolgozásában résztvevő pártok szakpolitikusaival álltak színpadra. Nem volt titok, hogy több hónapos egyeztetés előzte meg a demonstrációt, a Fidesz-KDNP és a Jobbik kivételével a pártok (MSZP, LMP, DK, Együtt, Párbeszéd, MLP, Momentum) a tanárokkal közösen dolgozták ki azt az elképzelést, amelyben most összefogás született.

Noha 1000 ember már megint nem nevezhető kritikus tömegnek, azért az mégiscsak valamiféle pozitív fordulatként értékelhető, hogy az egymással acsarkodó ellenzéki alakulatok egy fontos, mondhatni életbevágó kérdésben képesek együttműködni.

Miután a kormánypárt nem volt hajlandó meghallgatni a tanárokat, miután a kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy az oktatás az a terület, amelyhez a pedagógusok valamivel jobban értenek, mint a politikusok, nem maradt más hátra, mint a kormánymédiát felhasználni a demonstráció lejáratására. Erre kiválóan alkalmasak a Jurák Kata-féle megrögzött bálványimádók és egyéb névtelen rímfaragók. Úgyhogy most az van, hogy a Tanítanék Mozgalom valójában kormánybuktatást akar, és ehhez használja ürügyként az oktatást, de hát a vasárnapi tanártüntetés súlyos kudarc volt: ők, kormányszócsőék alig 500 embert számolt a Kossuth téren. Élő klasszikusokat csak pontosan szépen:

A Magyar Idők birtokába jutott dokumentumok igazolják: az oktatás reformjáért, illetve a CEU mellett szervezett tüntetések valójában a Fidesz ellen szólnak, és a kormány leváltása a céljuk. Az élükön állók távolról sem függetlenek és nem is civilek. Viszont legtöbb erőfeszítésük hiábavaló: még egy kisebbfajta tömeget sem sikerült összehozniuk a tegnapi tanártüntetésen.

Szóval a pöcegödörmédia leleplezte a fennforgást. Itt semmi másról nincs szó, mint hogy egyesek az oktatás, a diákok és a tanárok hátán meg akarják dönteni a demokratikusan megválasztott magyar kormányt. A választási kampányban lehetőleg.

A legalját még mindig nem értük el, hiszen ameddig jól fizetett morális hulladékok védik a kormány szakadt mundérjának becsületét, és minden szakpolitikai kérdésre ráhúzzák az illegitim kormányváltás kísérletét, ameddig szarosnyelvű senkik fordulnak a diákok, tanárok ellen és testükkel védik a hatalmat, ameddig mindenkit ellenségnek lehet bélyegezni, aki a penetráns oktatási rendszer ellen szót emel, addig esély nincs arra, hogy itt a büdöstalpú politikai ideológiák fölött áthajolva a lényegről essék szó. Az oktatásról szó sem lehet addig, ameddig folyamatosan meg kell védeni a kormányt azért, hogy a kormány nyugodtan háborúzhasson és mindent magasról leszarva harácsoljon.

Az egyik ilyen szorgos alattvalóként funkcionáló felületen például egyenesen a Reális Zöldek Klub közleményével igyekeztek rámutatni arra, hogy mennyire szánalmas ez az egész Tanítanék Mozgalom, meg a tanárok követelései. Igaz, hogy barnanyelvék véresen komolyan gondolták, én elrettentésileg pakolom ide. Egyre biztosabb vagyok abban ugyanis, hogy a sötétség valóban nem érhet véget (kötelező végigolvasni!):

A Reális Zöldek Klub közleménye: Nem végzi feladatát a TANÍTANÉK MOZGALOM!

A Tanítanék Mozgalom, államosításnak tartja a tárca önálló gondolkodásra való nevelésének a szükségességét, miszerint a természet törvényeit kötelező volna kinyilatkoztatásként, kész ismeretanyagként közölni a tanulókkal.

A mozgalom nem érti, hogy tanulóknak kísérletre alkalmas mérőeszközöket kellene adni, hogy élményszerűen közelebb hozzák maguk számára a természet törvényeit. Digitális eszközöket favorizálja a mozgalom, amelyhez a tanulók jobban értenek, mint az oktatóik.

A természettudományos és történelmi műveltség között már a rendszerváltás előtt szakadék tátongott, mára a hiánycikk a természeti törvények ismerete az oktatás világában. Példaképpen vegyünk egy triviális példát. Az ablakából kihajolva azonos méretű és súlyú egyik követ elengedve a másik követ vízszinten eldobva, melyik kő ér rövidebb idő alatt a ház előtti vízszintes talajra? A kérdésre a választ Galilei a kövek súlyát és méretét tekintve is, megadta, miután a pisai ferde toronyban kísérletezett.

A Tanítanék Mozgalom szerint nem helyes, hogy a Kormány az adóforintokat stadionokra, kisvasútra, plakátokra, propagandára költi. A stadionokra költött pénzzel van esély a tanulók butulását megállítani, visszafordítani, a kisvasúton utazóhoz közelebb kerül a természet. A plakátokra és propagandára költött pénz nem megy ki az országból, mint a szocik országlása idején az adófizetők pénze kiment, államadósságunk több mint 30%al megnövekedett.

Juhos László, elnök  

Egy vak hangot nem értettem ebből a trágyából, de az utolsó bekezdés mindent a helyére pakolt. Ez a közelmény így ahogy van, önmagában is érv lehetne a minőségi oktatás mellett, hogy kurvára ne akarjunk soha egy olyan országban élni, ahol a fentihez hasonló félanalfabéták hivatkozási alapot jelenthetnek, akikre hivatkozni lehet a minden szétverése közben. Bazmeg, az: a stadionokra költött pénzzel van esély a tanulók butulását megállítani, a kisvasút meg közelebb hozza a természetet. Ezek után nagy a kísértés, hogy bezárjam a kurva internetet és visszavonuljak az úgynevezett civilizáció kebeléről valami igen távoli pontjára a világnak. Se röhögni, se sírni nincs kedvem ezen. Borzasztó.

Ezek után én már semmit nem szeretnék mondani. De, még annyit, hogy a Hajdú-Bihar megyei Álmosdon tegnap időközi polgármesterválasztást tartottak, miután a település fideszes elöljárójának mandátuma méltatlanság miatt októberben jogerősen megszűnt. A csávó végül is azt tette, amit egy fideszesnek kutyakötelessége: a rábízott pénzzel nem tudott elszámolni, az általa vezetett hivatal pénzéből vett tévét, a bojlert hazavitte, kamurendezvényekről állított ki számlákat. Egyszóval a település érdekében cselekedett. Ja, nem. Úgy tűnik, a helyieknek ez annyira nem jött be, a fideszes kiskirályt független polgármesterre cserélték. Helyes. Remélem, hogy rogáni viszonylatban pitiáner tolvajhoz hasonlóan a nagyipari sikkasztókat is elküldi a francba, mikor eljön az ideje. Ha nem, akkor jól van ez így is.

Szóval új hét, régi keservek. Mindenkinek minden elképzelhető jót kívánok, és továbbra is vigyázzunk a józan eszünkre, az mindennél fontosabb, bár egyre nehezebb megőrizni. Csókolom. (Remélhetőleg nem omlunk ma össze ötvenszer, úgyhogy gyertek!)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.