NEHAZUGGY

A politika nem erkölcsi-etikai kategória, de a szarkupacok egymáshoz való viszonya ettől nem változik

Ásítsunk egy egészségeset az uborkafa és a 35 fok árnyékában, tegnapi hír: nincs két hete sem, hogy az LMP etikai bizottsága eltiltotta még a párttisztségért indulástól is Ungárt Pétert, erre most a hvg.hu értesülései szerint az LMP ifjúsági szervezete Fegyelmi és Etikai Bizottságába választották – az Orbán-rezsim főideológusának szerepében nyomuló édesanyja és az apai örökség révén – a NER-be is vastagon becsatornázott, az állítólag ellenzéki politikusi ambíciókból hiányt nem szenvedő fiatal titánt.

Jó, hát ahhoz képest, hogy Szél Bernadettet, a párt társelnökét is sikerült úgy eltiltani mindenféle tisztségektől és indulásoktól, hogy közben társelnök maradhatott, vagy hogy magát a viccesnél tragikusabb eltiltásokat és büntetéseket osztogató etikai bizottsági elnököt is sikerült meghekkelni, ezen már legfeljebb röhögni kellene. Vagy még azt se.

Viszont a dolog olyan szempontból mégiscsak érdekes (éppen most olvastam a mértékadó Origón, hogy négy hónappal a választások után megsemmisült az ellenzék), hogy innen indulunk:

Én ezt azért írtam úgy alá, hogy erre semmilyen jogom nem volt, hogy semmilyen módon ne legyen ez jogilag kötelező érvényű ránk nézve azt követően.

Ha valaki elfelejtette volna: az LMP választások utáni kibeszélője sajnálatos okokból nyilvánosságra került, ezért immár nyilvános felvétel igazolja, hogy Ungár Péter derűsen, joviálisan, önmagával maximálisan elégedetten, a társelnökasszony cinkos mosolya által kísérve vallotta be, milyen agyafúrt módon szívatta meg Ron Werber kampánygurut. Vagyis az az Ungár Péter, aki saját bevallása szerint előre megfontoltan, szándékosan írt alá egy olyan szerződést, amelynek aláírásához nem lett volna joga (ha jól emlékszem, utólag letagadta az egészet), és akit ennélfogva a párt etikai bizottsága – Szél Bernadetthez hasonlóan – három évre eltiltotta minden párttisztségétől, és ugyanennyi ideig kongresszusi küldött sem lehet, aki tehát etikai okokból büntettek meg, egy etikai bizottság tagja lesz.

Lehet, hogy nekem maradt ki valami, és a viccpártok versenyében a Kétfarkú Kutya Párt csúfosan alulmaradt az LMP-vel szemben, de ahogyan három hete sem bírtam mit kezdeni ezzel az egésszel, ahogyan már időtlen idők óta nem tudok mit kezdeni az LMP-vel, úgy most még annyira se.

Az egyik szarkupac helyett tök felesleges egy másik szarkupacot választani

Ha van párt, amelyik egyszerűen nem tud hibázni… hát az LMP-nél tökéletesebb példa nem nagyon jut eszembe. Hosszú hetek óta tolják, csűrik, csavarják, fokozzák ezt az abszurd mutatványt, miközben:

– megsértődnek azon, hogy őket az elmúlt isten tudja hány év pártjaival egy kalap alá veszik és Fidesz-bérencezik, pedig ők amazokkal szemben valóban, tényleg és igazán ellenzékiek;

– Petike kiröhögi a parlamentben Ferit, aki szerinte vállalhatatlan faszságokat beszél, és minden ellenzéki párt egyébként is vállalhatatlan;

– Petike anyucival közösen tolja a Figyelő nevű közpénz-projektet, de látványosan felháborodik azon, hogy azzal gyanúsítják, rálátása és beleszólása van a céges ügyekbe, miközben állítólagos ellenzéki médiát épít.

Ennek az egész közröhejnek a megkoronázásaként most meg kiderül róla, hogy miután ETIKAI okokból nem tölthet be párttisztséget az LMP-ben, beválasztják az LMP ifjúsági szervezetének ETIKAI bizottságába. Kerek? Ja, már majdhogynem szögletes. És értem én, hogy a Fidesz kétharmadában vállalt szerepükhöz képest ez a megválasztás leginkább szimbolikus, hiszen a Lehet Más a Jövő néven futó ifjúsági szekció  túl sok taggal/jelentőséggel nem büszkélkedhet (miért, az anyapárt igen?), de azért mégiscsak mélyen kiábrándító, hogy az állampárt legócskább gyakorlata köszön vissza bármerre nézünk a politikai palettán.

Nincs ebben semmi érthetetlen, megmagyarázhatatlan: az LMP szisztematikus szétverése terv szerint alakul, és bár még mindig nem vagyok híve az anyák-apák-fiúkozásnak, valaki elmagyarázhatná Ungár Péternek, hogy ő már soha nem lesz hiteles ellenzéki politikus, de talán ellenzéki politikus se, és ezt immár nem elsősorban a kedves édesanyjának köszönheti, hanem saját magának.

Tudom, nem különösebben érdeklik az effajta jótanácsok, ellenkezőleg: egy újonnan felvásárolt lapnak adott interjúban tovább osztja az észt. Hogy miszerint az ellenzék úgy viselkedik, mintha az ország csak és kizárólag Budapestből állna, a Fidesz meg közben nevetve hozza az újabb kétharmadot, hogy az ellenzéknek akkor van esélye, ha minden egyes választót ugyanannyira fontosnak tart majd, hogy ehhez viszont szükség van arra, hogy mindenkihez el tudjuk juttatni az üzeneteinket. Na meg hogy neki, ellenzéki politikusként az a célja, hogy leváltsa a Fideszt, ehhez pedig a vidéki sajtó eszköz és nem cél, sőt, a legfontosabb eszköz.

Mi lett volna, ha ezek a bölcs felismerések már április 8-a előtt megfogalmazódnak, és az LMP megkímélte volna a választókat attól a rossz minőségű kutyakomédiától, amit az elmúlt hetekben előadott? Tudom, hogy a politika nem erkölcsi-etikai kategória, de a szarkupacok anatómiája ettől még nem változik. Konkrétan arra gondolok, hogy a Fideszhez hasonló erkölcsi tartással nehéz lesz elhitetni bárkivel is, hogy Ungár Péternek és pártjának valóban a Fidesz leváltása a célja.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább